153537. lajstromszámú szabadalom • Többszörös szemléltető rendszer oktatási televízió és hasonlók számára

3 153537 4 menően az ilyen típusú rendszer gyakorlatilag nem használható a színes vételre. Az u. n. „Eidophoir" rendszer, amelynél a nagy teljesítményű xenon ívforrás szolgáltatta fényt moduláljuk, amikor áthatod villamos töltéssel különbözőképpen feltöltött óljából álló rétegen, alikalmas fényes kontrasztos kép nagy vetítő vásznon való előállítására és színes vetítésre is használható. Az ilyen rendszer rendkívül kielégítő nagy előadótermekben való használatra, de nagy bonyolultsága, nagy kezdeti és üzemi, valamint fenntartási költségei és mert képzett kezelő személyzet szükséges hozzá, ez a rendszer teljesen alkalmatlan máshol való alkalmazásra, mint nagy és jól felszerelt oktatási központoknál. A találmány egyik célja, hogy javított szemléltető rendszert alakítson ki, amely alkalmas szokványos katódsugárcsöves televíziós vevőkészülékeikkel való használatra és amely teljes egészéiben kiküszöböli azokat a korlátozásokat, amelyek az ilyen készülékek által előállított képekben rejlenek. Nyilvánvaló, hogy a ikatódsugárcsöves televíziós vevőkészülékeknél van bizonyos optimális szemlélési távolság, amely a szabványos 625 soros letapogatási sebességnél kb. 2,5 méter. Ha a néző közelebb helyezkedik el a képcső ernyőjéhez, mint a távolság, a szeme a letapogatási rasztert egyedi letapogató vonalakra bontja fel és a szemet kifárasztja anélkül, hogy bármilyen nyereség adódna a részletek meghatározásában. Ha a néző az optimális 2,5 méter körüli távolságnál távolabb van, akkor elvesznek a 'részletek. A részletekben előálló veszteség a nézőnek a képernyőtől - való optimálison túli távolságával rohamosan növekszik. Kísérletek kimutatták, hogy a részletekiben mutatkozó veszteség 3,5 méter távolságnál kb. 50% és 8 méternél már 90%. Ebből látható, hogy a szokásos televíziós készüléknél az optimális szemlélési távolság valóban rendkívül kritikus. A legtöbb esetben ezt az optimális távolságot 2,20 és 2,80 méter közötti értékre lehet beesülni. A hagyományos oktatási televíziós berendezéseknél a vevő készülékek általában a tante^ rem falai mentén vannak elhelyezve. Egyik szokásos elrendezésnél két készüléket a tábla két oldalán helyeznék el és esetleg két további készüléket a terem oldalfalai mentén. Az ilyen általános típusú elrendezés bármelyik fajtájánál nyilvánvaló, hogy a tanteremben ülő tanulók közül csak kevés olyan van, aki a televíziós képernyőtől optimális látási távolságban helyezkedik el. A többség jóval ezen a határon túl helyezkedik el és sokan lesznek annyira távol a vevőtől — mondjuk 8—10 méternyire —, hogy gyakorlatilag semcmiít sem látnak a közvetített műsorból. " A találmány egyik tárgya és kiemelkedő eredménye, hogy egyszerű, hatásos és mégis gazdaságos módon teszi lehetővé, hogy -egy előadóteremben, vagy hasonlóban ülő egyedek csoportjának minden egyes tagja számiara biztosítani tudjulk, hogy optimális szemlélési távolságban legyen a televíziós képernyőtől, igen szűk tűréshatárokon belül. A hagyományos — és különösen oktatási célra szolgáló — televíziós szemléltető íberendezé-5 seknél a másik komoly nehézség a „vakításlbóil" és külső fényforrásoknak a televíziós készülék képernyőjéről való visszaverődéséből ered. Így az ablalkoíbmak, vagy a mennyezeten levő lámpáknak visszavert képe gyakran tobbé-ikevésbé 30 teljesen megsemmisíti a televíziós képet egyes nézőnél. A találmány egyik tárgya ennek a zarvaró hatásnak a kiküszöbölése. A hagyományos oktatási televíziós rendszereik további hibája, hogy számos néző látóvonalát 15 takarja a közvetítési idő egy részében vagy egész idő alatt a szomszédok feje és háta. A találmány ezt a hátrányt is kiküszöböli. A fent körvonalazott kiemelkedő eredményeket, valamint a továbbiakban kitűnő 'előnyöket 20 a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a televíziós vevőkészüléket mennyezetre rögzítetten helyezzük el (például a tanterem menynyezete tartja) úgy, hogy képcsövének ernyője általában függőlegesen lefelé néz. Több fény-25 visszaverő tagot, mint például síktükröt, a televíziós vevőíkészülaktől különállóan és elválasztva, az egyedi nézők ülőhelyei közelében helyezzük el (például az iskolapadokon) és ezek helyzete egyedenként szabályozható úgy, hogy 30 a mennyezeten elhelyezett televíziós vevőkészülékből jövő képsugarakat az illető nézők szemébe vetítse. A televíziós vevőkészüléket úgy működtetjük, hogy : annak képernyőjén létrejövő kép az eredeti felvett képnek fordítottja ,:ö és ezáltal a tükörről visszavert kép, amely az illető néző személbe jut, megfelel a valódi visz-szaálított képnek. A találmányt a továbbiakban rajzok alapján ismertetjük.' 40 Az 1. ábra olyan tanterem egy részének perspektivikus nézete, amely a találmány szerinti többszörös televíziós szemléltető eszközökkel van felszerelve. A 2. ábra a találmánnyal összhangban felsze*-45 rélt tanterem egy részének egyszerűsített oldalnézete. A 3. ábra nagyobb léptékben ábrázol egy tükröt, amelyet a találmány egy kiviteli alakjánál alkalmazunk. 50 A bejelentő tisztában van azzal, hogy különböző javaslatok ismeretesek, amelyknél televíziós vevőkészülékekké! kapcsolatban tükröket alkalmaznak; hogy a képernyőn előállított képet a szemlélő szemébe vetítsék. Ezen isimert 55 elrendezéseknél a tükrök rendesen magához a televíziós vevőkészülékhez kapcsolódnak, hogy a.rajtuk létrejövő képet egy vagy több néző felé vetítsék és nincsenek sem elkülönítve, sem távol a televíziós készüléktől elhelyezve, a nézők 60 helyéhez kötve, 'mint találmányunknál. Ezeknél az ismert berendezéseknél a televíziós vevőkészülék képcsöve sincs a mennyezeten elhelyezve és nem néz függőlegesen lefelé. Ezeket az ismert készülékeket arra a célra használták, hogy (55 meghosszabbítsák az optikai utat a televíziós •i