153525. lajstromszámú szabadalom • Meghajtó szerkezet elforduló és/vagy hosszmozgások elérésére, főként elektromos gépek állórészébe tekercseket behelyező szerkezethez

153525 3 . • 4 forduló és/vagy hosszirányú mozgások létre­hozására szolgáló hajtószerkézetekkel vannak ellátva. A találmány feladata olyan hajtószerkezet létesítése, amelyekben a forgó mozgás perio- 5 dikus elforduló és/vagy hosszirányú mozgássá való átalakítását közvetlenül létrehozó alkat­részek nincsenek mozgásirány-változásnak alá­vetve. A meghajtó szerkezetnek azonkívül önmagá­ban ismert módon olyannak kell lenni, hogy a löket elforduló és/vagy hosszirányú mozgássá legyen változtatható. A találmány szerint ezt önmagában ismert olyan bolygóhajtóművel érjük el, amelynél a napkerék és bolygókerék közötti viszony 2 : 1. A két mozgást legalább egy az állvánnyal me­reven össze/erősített napkerékkel kapcsolódva futó hajtott bolygókerék vezérli. Ez a bolygó­kerék az elforduló és/vagy hosszirányú mozgás átvitelére szolgáló működtető elemekkel kap­csolatban álló szerveikkel van kapcsolatban, amelyek a bolygókerék középpontjához viszo­nyítva olyan excentrikusan vannak csuklósan ágyazva, hogy ezek olyan epicikloid görbét ír­nak le, amelyeken mindig két párhuzamosan egymással szemben levő lapos pontvonal van. A párhuzamosan egymással szemben levő lapos pontvonalak a görbetárcsás hajtóművek­nél a körívekkel határolt görbe szakaszóknak felelnek meg. Ezek szolgálnak az alternáló mozgást végző gépelemek mozgás-folyamatában a löketvégállásoknál szükséges állások elérésére. Az elforduló és hosszirányú mozgások gép­elemekre való átvitelére szolgáló működtető eleméket ágyazó alkatrészek egy az excentrici­tásnak megfelelően könyökben hajlított ten­gelyből állnak, amelynek könyök részei egymás­hoz viszonyítva 180p -kal vannak eltolva. Ezek az alkatrészeik így két, &0°-ra eltolva fekvő epicikloid görbét írnak le, miáltal mozgás úgy adódik át, hogy két ellentétes lineáris elmoz­dulás között mindig egy, az óramutató járásá­val egyértelmű és/vagy ezzel ellentétes értelmű elforduló mozgás jön létre. A találmány értelmében azonban egymáshoz viszonyítva a két mozgás másképpen is követ­heti egymást, vagy egyetlen mozgás is létre­jöhet. A találmány szerint arra is van lehetőség, hogy mindkét mozgást egy-egy bolygókerékről vezéreljük. A találmány további jellemzője, hogy a ten­gelyágyazások kulisszakövek, amelyek mindig kulisszában vannak vezetve, amelyek egyenesbe vezető alkatrészekként mozgathatóan a gépáll­ványban vannak elrendezve, és mindig forgás­pont körül ingamozgást végző himbával van­nak összekötve. A himbák lengőmozgásához való forgáspontok a lengő elmozdulás elfordulási szögének és a hosszirányú mozgás lökethosszának változtatása céljából elállíthatóan vannak kiképezve. A találmányt részleteiben egy kiviteli példá­, val kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a talájmány szerinti meghajtó-Szerkezettel ellátott állórész tekercselőgép ki­viteli alakjának vázlata. A 2. ábra a meghajtószerkezet metszete. Az 1. ábra szerinti gép lényegében az 1 áll­ványból áll, amelybe a meghajtószerkezet vari elrendezve és ennek 2 asztallapján a tekercselő és 3 állórészfelfogó van. A tekercselő például egy a hossztengely irá­nyában alternálva mozgathatóan ágyazott 4 te­tekercselőkarból és a rajzon nem ábrázolt te­kercs segítőből áll. A következőkben még részletes ismertetésre kerülő meghajtószerkezet a 4 tekercselőkar al­ternáló hosszirányú mozgásának átalakítására szolgál, és annak elérésére, hogy a 3 állórész­felfogóba helyezett állórész az óramutató járása értelmében és ezzel ellenkező értelemben pe­riodikus lengőmozgást végezzen. Az utóbbi el­érésére a 3 állórészfelfogó tengelye körül el­fordíthátóan az 1 állványon van elrendezve. A mozgásnak meghajtó szerkezetről 3 állórész­felfogóra való átvitelét az 6 himbával, a 7 ke­resztfejjel ellátott 8 csatolórúddal és a 10 fogas­léchajtással érjük el. A tekercselőkar hosszirányú alternáló moz­gását szintén egy 6 himbán és a 9 csatoló­szerven keresztül hozzuk létre. Az 5 és 6 him­bák eltolható és rögzíthető 11, 12 ágyazásokon vannak elrendezve. Ezek a 11 és 12 ágyazások képezik az 5 és 6 himbák lengésére szolgáló forgáspontokat. Ezek elállítható elrendezése le­hetővé teszi a 3 állórészfelfogó elforduló moz­gásának és a 4 tekercselőkar hosszirányú moz­gása löketének változtatását. A meghajtószerkezet lényeges alkatrészei elő­nyösen öntvényként kialakított 13 házban van­nak elrendezve. Ebben a házban egy 14 csúszó­csapágyban ágyazott 15 hajtótengely van, ame­lyet egy a rajzokon nem ábrázolt elektromotor forgat. A 13 ház 16 karimájára a bolygókere­kes hajtómű napkerekéül szolgáló fogaskerék van 'erősítve. Ezzel a napkerékkel a 18 bolygó­kerék kapcsolódik. A 17 napkerék és 18 bolygó­kerék átmérőviszonya 2 : 1. A 18 bolygókerék­nek 19 tengelye egyik végén a 18 bolygókerék­kel mereven van összekötve és a 19 tengely a 20 hídban van ágyazva. A 20 híd a 15 hajtő­tengelyen mereven ül és a hidat a tengely hajtja. A 19 tengelyen két, egymástól 180°-ra elrendezett 19' és 19" könyök van. Ezeknek a könyököknek 18 bolygókerék középpontjához vi­szonyított excentricitása a leírni kívánt szim­metrikus epicikloid görbéktől függően mindig két párhuzamosan szemben levő lapos pont­vonallal van kiképezve. Ennek értéke — mint önmagában ismert — r p =—, amely képletben az r helyébe a 18 bolygókerék sugarát kell helyettesíteni. A 19 tengely másik vége a 20 hídhoz hason­lóan kialakított, és ezzel szemben a 13 házban ágyazott 21 alkatrészben van elrendezve. Mind 15 20 S0 S5 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents