153515. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új rodandin-származékok előállítására
5 153515 6 bromidot is. Az ily módon előállított V. képletű vegyületek új származékok, melyek ugyancsak anthelmintikus hatásúak. Az eljárás következő lépése szerint áz V. képletű alkilezett származékokait izolálás után, vagy közvetlenül a reakcióelegyben rnerkiaptoeoetsaVas gyűrűzárésnak vetjük alá. A merfeaptoeoetsavtast előnyös>en ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk. A gyűrűzárást ömlediékben, 150—1250 C°-on, előnyösen 200 C° körüli hőmérsékleten hajtjuk végre. Eljárásunk c) változata szerint II. képletű vegyületeket tiofoszgénnel hozunk reakcióba. Kiindulási anyagként előnyösen 3,4-dilkiór-anilint alkalmazhatunk. Ily módon a VI. képletű új, helyettesített fenil-niusitárolaj származékokhoz jutunk, melyek izolálás után valgy anélkül alakíttatok a b) eljár ásnál tárgyalt merköptoecetsarvas gyűrűzárással I. kiépletű rodaninokká. Eljárásunk d) változata szerint az a) módszerrel előállított III. képletű vegyületeket fémsókkal reagáltatjuk és ily módon képezzük a VI. képletű halogénekkel helyettesített fenilmustárolajákat, A reakciót vizes oldatban, magasabb hőmérsékleten történő melegítéssel, előnyösen forralás köziben végezzük el. Fémsöként célszerűen ólam- vágy cinksókat, előnyösen óloimnitrátot vagy cirikszulfátot alkalmazhatunk. Az előállított VI. képletű vegyületek a fentiekbsn már is;mertetett merkáp'toecetsavas gyűrűzáirással alakíthatók tovább. Eljárásunk e) változata szerint 'a VI. képletű vegyületeket a IV. képletű vegyületekiből állítjuk elő fémsókkal való reagáltatássial. A re-" akció előnyösen vizes közegben, ólom Vagy cin'ksók jelenlétében, előnyösen óloannitrát, vagy cinkszulfát jelenlétében hajtható végre. Az ily módon előállított VI. képletű vegyületek míerkaptóecetsaVas gyűrűzárássál alakíthatók az I. képletű vegyületekké. A találmányunk tárgyát képező eljárással előállított új vegyületek különös előnye, hogy sikerrel használhatók a nematódák ellen. A vegyületek a gyógyszergyártás önmagában isimert módszereiivei közvetlen gyógyászati felhasználásra .alkalmas formáiban kikészíthetők. A készítményeik; adagolása tabletta, drazsé, kapszula, kenőcs vagy porkeverék formájában történhet, melyek kívánt esetiben gyógyászati segédanyagokat, így töltő, hígító, csúsztató stb. anyalgokatt is tartalmazhatnak. A vegyületek perorálisan és intraperitoneálisan adagolhatok. Eljárásunk további részleteit a példák tartalmazzák. Példák: 1. Egy literes 4 tubusú lombikba, mely keverővel, hűtővel és hőmérővel van ellátva, bemérünk 162 g 3,4-diklóranilint és 200 ml absz. etanolt. Az elegyet keverés közben a 3,4-diklóranilin oldódásáig felmelegítjük, majd 30 CT-ra visszahűtve 165 ml koncentrált ammónia oldatot és 100 ml széndiszulfidot adunk hozzá. A reakció hőfejlődéssel jár; célszerű lassú hűtéssel az elegyet szobahőfokra hűteni. A reakcióelegyet 2 órán át szobahőfokon keverjük, miközben az N-(3,4-diklóir-ifenil)-di'ti!okiarbaiminsavammónlumsója kiválik. 100 ml vízzel hígítjuk, még 1 órán át szobahőfokon keverjük és egy 5 éjjelen át állni hagyjuk 0—(—5) CD -on A. terméket másnap nucesoljuk, széntetrakloriddal mossuk és szárítjuk. A termák 180 g N-(3,4-diklór-fenil)^dii tiokairbaimiixsav-a i m i móniumsó. Op.: 93—94 C°. Analízis: N% = 10,5%, (elméleti: 10 10,9%). 2. 32,4 g 3,4-diklóranilint és 22,7 g N-etilpiperidint 70 ml éterben feloldunk, majd keverés köziben 20 ml széndiszulfidot adunk hozzá. 2 óra múlva az N-(3.,4-diklór-fenil)-ditiokarb-15 ammsav-N-etilpiiperidiin-sója kezd kiválni. A reakcióelegyet egy éjjelen át állni hagyjuk másnap lenuocsoljuk, éterrel mossuk és megszárítjuk. A termék 41,35 g N-<3,4-dik!órfenil)-ditk>karbamiris.av-N-ietilpilperidin só, op.: 126 C°. 20 Anthelmintikus határkoncentráoiö: 70 gamniai/ ml. 3. 20 g niátriuimhidroxidöt 80 ml vízben oldunk, majd 47,5 g monoklóreeetsatv 100 ml vizes oldatához adjuk hűtés köziben. 1:25,90 g N-(3,4-25 -diklór-fenil) -ditiokia'rbaiminsav-D.imrnóniumsó 200 ml vizes szuszpenziójához hozzáadjuk a rnonoklóreoetsav nátriumsó vizes oldatát. A reakcióelegyet ezután 5 órán át keverjük szobáhőfoikon. A reakcióelegyhez másnap 250 ml koncentrált C0 sósavat adunk erős keverés köziben; szűrjük, vízzel mossuk. A nuccslepényt 800 ml éterben oldjuk, .a vizet leválasztjuk. Az éteres fázist izzított nátriuimszulfáttial szárítjuk, majd az étert ledesztilláljuk. A termék 125,60 g N-(3,4-diiklór-35 -fenil)-Sj ka(rfooxiíme:til-ditioka!rbammsav (légszáraz állapotban). A termék 127—130 C°-on megolvad, majd újból megszilárdul és 156'—158 C°on olvad meg ismét. 4. 89,0 g N-:(3,4-diklórfenil)-S-kairboxtoetil-40 -ditiokarbaminsatvat és 800 ml 1:1 arányban hígított sósavat 30 percig keverés közben forralunk. Az elegyet lehűtjük, szűrjük, 500 ml vízzel mossuk. A kapott nuccslepényt 200 ml alkoholban felforraljuk, hűtjük, szűrjük, alko-45 holla! mossuk, majd 250 ml éterben melegen felvesszük, hűtjük, szűrjük, 100 ml éterrel mossuk és szárítjuk. A termék 58,0 g N-<3,4-di!klór-fenil)-rodanin. Op.: 180—182 C°. Analízis: N% = 4,97% (elméleti: 4,85'%); S% = 23,20% 50 (elméleti: 23,1%). Anthelmintikus határkonoentráció: 28 gaimima/ml. Az alkoholos anyalúg és az étieres anyalúg bepárlásával további 4,0 g termék nyerhető. 5. 4 g nátriumhidroxidot 16 ml víziben ol-55 dunk, majd 9,5 g monoiklóreoetsav (0,1. mól) 20 ml vizes oldatához adjuk hűtés közben. 25,51 g N-ÍS^-diklór-fen^^ditiokarbaminstav amrnóniumsöt 25 ml dimetilformamidban oldunk és hozzáadjuk a monoklóreaetsav-nátriuím oldatot. 60 Kezdetben homogén oldatot kapunk, majd a raaíkcióelegy kissé felmelegszik és kfo. V2 óra múlva kristályos anyag kezd kiválni. A reakcióelegyet 2 órán át keverjük és egy éjjelen át állni hagyjuk. Másnap 50 ml koncentrált só-65 savat aduink hozzá, 20 percen át forraljuk, le-3
