153507. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a kommutáció javítására a konverterek aszinkron indulásánál

153507 magában véve ismert és az S = 1-től egészen kis szlipszámokig hatásos csillapító tekercselés­nek egy újfajta berendezéssel való kombináció­jából áll, amely éppen ezeknél a kis szlipszá­moknál kezd hatni és egészen a szinkronizmus eléréséig ezt a hatását •megtartja. Ennek példa­képpeni kiviteli alakját a 2. ábrán mutatjuk be és az legalább egy hosszanti 8 segédkeféből, amely a 6 és 7 munkakefékre merőlegesen van elrendezve, valamint állórésztekercsekből, ame­lyek a hosszanti 8 segédkefével köthetők össze, áll és ezek úgy vannak elrendezve, hogy ha az indulás alatt a hálózati feszültség V<^> vek­tora (3. ábra) a gép hosszanti tengelyébe esik, az e feszültségnek megfelelő, ugyancsak a for­górész hossztengelyében ható egyenáramú fe­szültség az említett legalább egy hosszirányú 8 segédkefén keresztül a vele összekötött álló­rész tekercsekben olyképpen irányított áramo­kat és ez utóbbiak útján harántirányban ható, de a kommutációs zónát nem felölelő oly álló­rész gerjesztéseket idéz elő, hogy azoknál a csekély szlipszámoknál, amelyeknél a csillapító­tekercselés a forgómezőt már nem eléggé csil­lapítja, olyan állórész harántfluxus keletkezik, amely a hálózati feszültséget kibalanszirozó belső feszültséget indukál anélkül, hogy a ro­torban oly mágnesezőáram keletkezne, amely a kommutációs zónában fluxust tudna elő­idézni. Ami az említett állórész tekercseket illeti, azok oly tekercsek lehetnek, amelyek csupán erre a célra vannak felhasználva. Lehet azon­ban az állórész harántgerjesztését oly teker­csekkel is előidézni, amelyek más célra is szol­gálhatnak. Erre példát mutatnak a 2. és 3. áb­rák, ahol ezek a tekercsek a konverter ger­jesztő tekercseléseként is felhasználhatók. Erre a célra csupán arra van szükség, hogy az utób­bit különleges módon tekercseljük, amint azt a 2. ábra mutatja, amely már az indulás után és a konverter szinkronizálásának elvégzése után bekövetkezett állandósult üzemi állapot­nak felel meg. A 2 és 3 pólusok önmagukban véve ismert módon két 2', 2" és 3', 3" félpó­lusokra vannak felosztva. A gerjesztő tekercse­lés, amely az a és b pontokban egyenfeszült­ségre van kapcsolva, a kétpólusú gépnél négy félpóluson elrendezett tekercsből áll, amelyek a 3', 2', 2", 3" félpólusok sorrendjében egymás után vannak kapcsolva (sorosan), amidőn az ie gerjesztő áram az összes félpólusokat ugyan­abban az értelemben úgy mágnesezi, hogy a fluxus két párhuzamos egyenlő 0/2 fluxuság­ban alakul ki, amelyek együtt egyenlő érté­kűek egy közönséges konverter gerjesztő 0 fluxusával, amely a váltakozóáramú oldalon, a hálózati V^ feszültségnek megfelelő belső fe­szültséget és az egyenáramú oldalon a 6 és 7 munkakefék között a belső egyenáramú V fe­szültséget indukálja. A fel nem rajzolt egyen­. áramú terhelést az A és B kapcsok közé kap­csoljuk. Most tekintsük meg a gép indulását a 3. ábra alapján. Ismét tételezzük fel, hogy amint az 1. ábra esetében, hogy az 1 forgórész forgási sebessége csaknem a szinkron fordula­tig növekedett és a csillapító tekercselés a for­gómezőt már nem csillapítja. Ha most már az óramutató járásával ellentétes lassú forgásnál 5 a feszültség V~ vektor ugyanabba a helyzetbe jut, mint az 1. ábrán, akkor ennek a feszült­ségnek nyilvánvalóan a kollektoron az alulról felfelé irányított egyenáramú V feszültség fe­lel meg. A 7 és 8 kefék között, valamint a 8 10 és 6 kefék között tehát a V/2 feszültség ha­tásos. Ha az indulásnál a 3. ábra szerint ger­jesztő tekercselés az a és b pontokon a 6 és 7 kefékre van kapcsolva és a c pont a 8 segéd­kefével össze van kötve — amint azt szagga-15 tottan jelöltük —, akkor a V<» vektor adott helyzeténél a V/2 feszültség a 8 és 7 kefék között a 2' és 3' félpólusok tekercseiben egy e tekercset felülről lefelé mágnesező áramot létesít, míg a V/2 feszülség a 8 és 6 kefék kö-20 zött a 2" és 3" félpólusok tekercseiben e te­kercseket alulról felfelé mágnesező áramot lé­tesít. Amint a 3. ábrából látható, az állórész­nek így kiadódó összgerjesztése két párhuza­mos ágból álló harántirányú 0i fluxust léte-25 sít, amely hasonlóan, mint az 1. ábrán a 2', 2" és 3', 3" félpólusokon keresztül záródik, meg­különböztetésül az 1. ábra szerinti 0i fluxus­tól, ezt azonban a 3. ábra Szerint nem az ím rotoráram létesíti," hanem az említett állórész­'® gerjesztés. Ezzel összefüggésben láthatjuk, hogy a 3. ábrán a kommutációs zónában semmiféle 02 fluxus nem alakul ki, mégpedig egyrészt azért, mert most már nem folyik a forgórész­ben im áram, másrészt pedig azért, mert az 35 állórészgerjesztések a segédpólusokat nem fog­ják körül. 40 Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés a kommutáció javítására kon­verterek aszinkron indulásánál, amelyek csilla­pító tekercseléssel vannak ellátva, jellemezve legalább egy, a konverter munkakeféit (6, 7) 45 összekötő irányhoz képest merőleges irányban elrendezett segédkefével (8), valamint legalább két, térbelileg egymástól eltérően elrendezett, a legalább egy segédkefével villamosan össze­kötött, a váltakozó feszültségJV^) által meg-50 szabott fluxus harántirányú összetevőjének irá­nyával egyező, de a kommutációs zónát fel nem ölelő mágneses fluxust létrehozó állórész­tekercseléssel. .2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kivi-55 teli alakja, azzal jellemezve,- hogy az állórész­tekercselés egy-egy póluspárhoz; tartozó része négyx félpóluson úgy vari elrendezve, hogy a négy egymásután kapcsolt, félpólusokon elhe­lyezett tekercsek közül, két egymásután követ-60 kező az első és a harmadik (2\ 3'), míg a má­sik két egymásután következő a második és a negyedik (2", 3") félpóluson van elrendezve, továbbá, hogy indulásnál az össztekercselés két vége a munkakefékhez (6, 7), míg a közepe a 65 munkakeféket összekötő irányhoz képest merő-2

Next

/
Thumbnails
Contents