153484. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alábányászásból származó talajmozgás okozta épület megrongálódások elhárítására
MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI UlVAíAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. VI. 24. (SCHE—12?) Közzététel napja: 1966. VIII. 22. Megjelent: 1967. V. 20. 153484 Szabadalmi osztály: 84 c 27/34 Nemzetközi isvrtály: E 02 d 27/34 Decimái osztályozás: 624.159.14 Feltalálók: Schneller István oki. építészmérnök, Rudnyánszky Pál oki, építészmérnök, Parkas Béla tudományos munkatárs, Zoltán Tamás oki. bányamérnök, Budapest Tulajdonos: Bányászati Építő Vállalat, Budapest Eljárás alábányászásból származó talajmozgás okozta épületmegrongálódások elhárítására Ásványi termékeknek mélyműveléssel történő kibányászásakor a kibányászott helyen üreg mariad vissza. Ha ez az üreg, vagy egymás mellett levő üregek a bányászás műveletei sorén olyan mértékig növekednek, hogy a fedőkőzetek a reájuk ható nyomást nem képesek tovább viselni, a fedőkőzetek összetöredeznek és az üreget, vagy üregeiket kitöltik. Az üreg mélységétől és nagyságától függően a fedőkőzet rétegek elmozdulása a külszínig hatolhat, amifeor is külszíni talajmozgásokat okoz. A talajmozgások következtében az alábányászott területeken levő létesítmények, utak, vasutak, épületek, .távvezetékek, vízvezetékek és egyéb műtárgyaik deformálódhatnak és megrongálódhatnak, vagyis bányakár keletkezhet. A bányakár elkerülésének legegyszerűbb és legbiztosabb módja az, ha az alábányászott, vagy alábányászás-ra kerülő területen semmiféle létesítmény nem épül. Ez azonban, a mai viszonyok mellett nem vihető keresztül, sőt éppen arra van szükség, hogy a létesítmények mindinkább a bányászott területre, vagy annak közelébe kerüljenek. Különösen már megépített létesítmények bányakár elleni megóvására ún. védőpílléreket szokás kiképezni, ami a létesítmény alatt kíbányászatlanul hagyott pillérszerű iSmeget jelent. Ily módon a műtárgyak megóvása mesaszemenően megvalósítható ugyan, azonban a védőpillérek jelentős értékű ásványi vagyon veszteséget képviselnek, ami annál nagyobb, minél kiterjedtebb1 a megóvandó létesítmény. A már megépített létesítmény utólagos alá^ bányászásához a bányakár elhárítása csak ki-5 segítő megoldásokkal, a létesítmény utólagos megerősítésével történhet. Űj létesítményeknél azonban várható talaj mozgásokkal már számolni lehet és figyelembe vehető, vajon az építkezés már leifejtett területen, ahol a talajmoz» 10 gás részben már végbemenet, vagy olyan területen fog megtörténni, ami csak a későbbiek sarán kerül alábányászásra. A különböző külszíni létesítmények a talaj -mozgásokkal szemben különböző érzékenységet 15 mutatnak. Ezek alapján azokat négy kategóriába szokás sorozni, éspedig nagyon érzékeny, közepesen érzékeny, kevésbé érzékeny és nem érzékeny létesítményekre. Mindegyik kategóriába tartozókra, tapasztalati alapon, megálla-20 pították a megengedhető elmozdulások mértókét, így például a lehajlás négy értéke, a megfelelő kategória soraendbeín 1, 2, 3 és 6 ram méterenként. Oj épületeknek a bányakár elleni biztosítását 25 az eddigi ismeretek szerint, különleges szerkezeti kialakításokkal igyekeznek elérni. Ilyen szerkezeti kialakítás például a csuklós vázszer*kezet, vagy a csúszófelülettel készült alapozás. Alkalmazzák e kettőnek kombinációját is, vagy Z0 kiegészítik egy harmadik módszerrel az épület, 153484 t
