153471. lajstromszámú szabadalom • Változó forgáspontú ülés
153471 6 tengely irányában ä szabályszerű 3a alaphelyzetéből mintegy 80—130 mm-t mozdul el és a 3b kötibenső helyzetbe kerül. Itt fejeződik be a forgatás első — transzlációt eredményező — szakasza és kezdődik a második szakasz, amely- 5 nek folyamán a 3 felső váz transzlációs mozgást már nem. csupán rotációs mozgást végez. Végül a forgatás (harmadik szakasza ismét transzlációs mozgást eredményez, amely az első forgatási szakasszal ellentétes elmozdulást, az ülésnek 10 a szabályszerű alaphelyzetbe való visszatérését eredményezi. A három szakaszból álló mozgás befejeztével az ülés a kiinduló alaphelyzetíhez képest 180°-kai elfordított másik alaphelyzetbe kerül. 15 Az előbbiekben leírt mozgás kinematikája a 3 felső vázon vannak a 8 és a 9 eltoiógö'rgők, amelyek a felső váz szabályszerű 3a alaphelyzetében a 8a, illetve a 9a alaphelyzetben vannak. Ugyancsak a lOia, illetve Ha alaphelyzetet 20 foglalják el a 10, 11 visszalhúzjgörgők. A rögzített 2 alsó vázon vannak kiképezve a -vezetősínek. A 8, 9 eltológörgők vezetősíné olyan 12, 13 görbe vonal mentén helyezkedik el, amely a B szimmetriatengelyre sziromét- 25 riikus alakú. Ennek a görbe vonalnak a B szimmetriatengely melletti szakasza a 6 forgási középpont körül írt 12 körív. Ez a 12 körív azonban kinematikai szereppel nem bír, csupán a káros ütközés kiküszöbölésére szolgál és akár 30 el is hagyható. A vezetősínek a B 'szimmetriatengelytől távolabb eső 13 szakasza szolgál a 8, 9 eltológörgők vezetésére a 3 felső vázs transzlációs mozgásának előidézéséhez. A 13 vezetősín szakasz olyan vonal, amely a 8 veze- 35 tőgörgőt két jellegzetes helyzetében érinti. Egyik ilyen helyzet a 8a alaphelyzet, a más'iik a transzlációs mozgás befejezésének és a rotációs mozgás kezdetének megfelelő 8b helyzet, vagyis az a helyzet, amelyben a forgócsap a 7b 40 helyzetét éppen eléri, az ülésnek a 7 forgócsaptól rnért legtávolabbi 14 pontja pedig a B szimmetriatengely közelébe, a 14b pontiba esik. A forgatás harmadik szakaszának lefolytatása során a 3 felső vázait alaphelyzetébe kell vissza- 45 húzni, miközben a forgócsap is .a 7b (helyzetből a 7a helyzetbe kerül vissza. Erre a célra szolgál a 10, 11 visszahúzó görgők 15 vezetősíné. Ez is. olyan görbe vonal mentén helyezkedik el, amely a B szimmetriatengelyre szimmetrikus 50 alakú. Ez a IS sín olyan alakú, hogy a 10, illetve 11 visszahúzó görgőt a 3 felső váz mindazon helyzeteiben érinti, amely helyzetek során a 8, illetve a 9 eltológörgő a 13 vezetősínszaikasz -mentén legördül. Ily módon' a 10, illetve 11 55 visszalhúzógörgők a 8, ill. a 9 eltalógörgőket arra kényszerítik, hogy a 13 vezetősínszakaszH-szál a r mozgás harmadik, befejező transzlációs szakasza során is érintkezésben maradjanak. A forgatás befejezésével előállott helyzetben 60 a forgatás megkezdéséhez viszonyítva a 8a görgő a 9a görgővel s a 10a görgő a ila görgővel felcserélt helyzetbe jut. A forgatható ülések elforgatása során az ismert megoldások esetében a legnagyobb erő- g5 kifejtést a transzlációs 'mozgatás igényli, mert a teljes súrlódási ellenállást emberi erővel kellett legyőzni. A találmány szerinti megoldásnál a súrlódási ellenállás eredője az 5 középpontban hat, nyoimatéfckarja pedig a 7 forgócsap és a 8 eltológörgő távolságáwal egyenlő. A forgatónyomatékot viszont az üléstám szélső pontjaira fejtjük 15, a nyomaték karja tehát legalább laz ülés 14 sarokpontjainak a 7 forgó. csaptól való távolsága, ami szemmel láthatóan a terhelés nyomatékkarjának többszöröse. Ily módon a szükséges emberi erőkifejtés a találmány szerinti megoldásnál, a súrlódási erőnek csupán egy töredéke. Az 1. ábra szerinti egyszemélyes forgatható ülés szerkezeti megoldását a i3— 5. ábrák mutatják. A 3 felső vázat alaphelyzetében és elforgat táskor az utastér padlójára szerelt 2 alsó váz szilárdan alátámasztja. A 3 felső vázat a 2 alsó vázhoz alaphelyzetében a 22 pedállal működtetett rugóterheléses 24 csappantyú rögzíti. Ezt a forgatás megkezdése előtt a 22 pedál segítségével oldani kell. Az elforgatás befejezése után a 24 csappantyú a rugó hatására önműködőlég beugrik a 21 ellendairaibba és az ülést rögzíti. A 3 felső váz 7 forgóesapján van a központi 23 tárcsa, amely- a 4 horonyban helyezkedik el. A 4 horony fenéklapjában van kiképezve a szűkebb 25 horony, amelyen a 7 csap túlnyúlik és a 26 tárcsát* hordja. A 26 tárcsa megakadályozza a 3 felső váz felemelkedését. Á csekély kézierővel működtethető háttámretesz (6: —8. ábra) a háttám legmeredekebb és legdőltébb szélső helyzetei között több — a példánkban négy •— fokozatban rögzíthető. A 31 kartámokhoz a háttám egyenszilárdságú 32 kerete a ráhegesztett 33 csapokkal csatlakozik. A 32 háttámkeretet a 34 rugók a legmeredekebb helyzetben igyekeznek tartani. A 32 hát- támkeret hátrabillentését az utas kireteszelés után, hátának hátrafeszítésiével végzi. A 36 reteszrúd az állítható 36 szemescsavarokkal kapcsolódik a 31 kartámoikhoz. A 36 reteszrúd végein kiképzett 45 reteszek a 32 háttámkerethez rögzített 46 fogasív Joghézagaiba kapcsolódnak. A 35 reteszrúd elforgatásával _ a 45 reteszek kiemelkednek a 46 fogasív foghézagaáből és a 32 háttámkeret billenthetővé • válik. A 35 reteszrúd terhelés alatti forgatásának megkönnyítésére szolgál a változó nyomatékú forgató szerkezet. Tapasztalat szerint ugyanis a legnagyobb erő a 45 retesz niegmozdításához szükséges; a már megmozdított 45 retesz teljes kiemelése kisebb erővel is elvégezhető. A változó nyomatékú szerkezet a. 35 reteszrúd 38 forgató szárából és a hozzá támaszkodó, változó áttételű 41 kétkarú emelőből áll. A 41 kétkarú emelő a 39 csap körül billenthető és a 40 rugó feszítő hatása alatt áll. A 41 kétkarú emelő végéhez csatlakozik a 42 nyomógomb, amely a 31 kairtámiba van beépítve és az utas kezeügyébe esik. A 42 nyomógomb útját a 44 állítható ütköző határolja. A 38 forgatószár és a 41 kétkarú emelő a 47, illetve T
