153457. lajstromszámú szabadalom • Ülésrugózás főleg traktorokhoz

WW 4 további légtérrel köti össze, melynek egyik oldalát hosszváltozásra képes membrán zfjrja el és ezt a légnyomás az alatta levő dugattyú­ra sszorítja. A dugattyú előfeszített rugó hatá­sára mozog'hat, de ez az élőfeszültség, amely pl. a vezetőülésből egy kar elfordításával köny­nyen szabályozható, az említett légterek nyo­másától független. Ezzel a szerkezettel érjük el a vezető testsúlya szerinti könnyű beállítást, jó úton a lágy rugózást, rensssz úton az er °s ütések messzemenő tompítását, a kétféle rugó­zás egymástól való függetlenítését és biztosítá­sát, továbbá a többi fent említett előnyt. Ez az ülésrugózás különösen traktorok számá­ra alkalmas, mert kivitelezésében rendkívül kis helyre van szükség, mivel közvetlenül az ülés alatt csak maga a légrugó van elhelyezve, míg a hajlékony vezetéken vagy tömlőn át össze­kötött mechanikus egység a jármű bármely részén elhelyezhető, ahol annak elhelyezése nem zavar. A kiegészítő mechanikus rugózás a dugattyú segítségével előnyösen fcb. akkor lép működés­be, amikor a légrugózás túl keménnyé válik, tehát pl. egy bizonyos löikési terheléstől kezdve. Ilyen módon annál a terhelésnél, amelyiknél a kompressziós ellenállás lényegesen növekszik, a légrugózás degresszívvé válik. Az alacsony önrezgésszámú légrugózás és a mechanikus rugózás együttes működése követ­keztében olyan csillapítási értéket érünk el, melyet ez ideig semilyen mechanikus rugózás alkalmazásával nem lehetett biztosítani. A csil­lapítást még azzal is növelhetjük, hogy az em­lített tömlőben fojtást alkalmazunk. A találmányt a továbbiakban vázlatos rajz segítségével, egy kiviteli példa kapcsán ismer­tetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti ülésrugózást terheletlen álla­potban szemlélteti, a 2. ábra pedig az 1. ábra szerinti ülésrugózást a nyugalmi ülésterhelést meghaladó terhelés esetén mutatja. Az 1. ábra szerint az 1 üléskagyló alatt állít­va elhelyezett hengerből kialakított, behajló 2 légzsák van, melynél a felső, rész behajlik (2. ábra) olyképp, hogy fent a fal kettőssé vá­lik. Az üléskagyló a légzsákba tengelyirányban besüllyedő 3 tartón van felerősítve, A 2 lég­zsákot alsó végén két 4 és 5 lemez között szi­lárdan befeszítjük és a légzsák alul nyitott. Nyílása a 6 tömlőn vagy vezetéken keresztül a 7 membránnal lezárt 8 membránházzal van összekapcsolva, mely a 9 henger hengerfejét alkotja és ebben a 7 membrán terhelése esetén, a 10 rugó feszítése ellenében a 11 dugattyú elmozdítható. A 10 rugónak a dugattyúval ellentétes vége a 12 menetes csapszeghez illeszkedik, mely (a rugó-előfeszítés megváltoztatásához) kézikerék segítségével szükség szerint a hengerbe becsa­varható vagy onnan kicsavarható. A dugattyú nyugalmi helyzetben közvetlenül a membrán alatt alkalmazott 14 ütközőhöz tá­maszkodik és oly előíeszítésnek van kitéve, melynek mértéke nagyjából egyenlő a jármű vezetőjének az 1 üléscsészére nyugalmi helyzet­ben gyaftorolt terhelésével. Ebbea a helyzetben arra k^l vigyázni, hogy a levegő-térfogat ilyen terhelés alatt olyan kompressziós értéken belül maradjon, hogy megfelelően lágy rugóhatást biztosíthasson. Amennyiben a terhelés, lökés következtében, túllépi a rugó előfeszítési érté­két, a 7 membrán a dugattyúhoz SZQFÜL hasz­sza megnő (2. ábra) és a dugattyút a hengerben a rugó ellenében elmozdítja. Ezzel egyidejűleg az ülést tartó 3 tartó mélyebbre hatol a felső részén behajló és saját magára vissza nyomódó 2 légzsákba, amint azt a 2. ábra szemlélteti. A légrugózásnak ezzel a mechanikus rugó­zással való együttműködéséből, a levegő ala­csony önrezgésszáma és az áramlási ellenállások figyelembevételével ülésrugózásoknál ezelőtt soha el nem ért jó csillapítás keletkezik. Ezt még azzal is befolyásolhatjuk, hogy a bezárt levegő áramlási útjába pl. a légzsák alatt 15 fojtást is iktatunk be. Az ülés billenésének megakadályozására azt célszerűen vezetni kell." Ezt példaképpen két, a 2 légzsák átlósan egymással szemben fekvő oldalán elhelyezett csuklós rudazattal biztosit­hatjuk, melynek főrészei a 16 csukló által egy­mással összekapcsolt, másik végükkel az ülés­kagylóhoz, ill. a légzsák alátétjéhez csuklósan kapcsolt 17 és 13 vezetőrudak. Szabadalmi igénypontok: £5 1. Ülésrugózás, főleg traktorokhoz, melynél a teher rugózása rugózó légtéren keresztül törté­nik, azzal jellemezve, hogy az előinyösen nem előfeszített rugózó légtér (2) egy pneumatikus, előnyösen fojtást (IS) tartalmazó vezetéken (6) 40 át egy további légtérrel, pl. membránházzal (8) van összekapcsolva, melynek egyik oldalát hosszyáltozásra képes, a légnyomás hatására egy dugattyúra (H) szorított membrán (7) zárja el, ezen a dugattyún pedig előfeszített rugó (10) 45 fekszik fel, melynek előfeszültsége az említett légterek (2, 8) nyomásától függetlenül beállít­ható-2. Az 1. igénypont szerinti ülésrugózás ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rugózó 50 légtér álló hengerként kialakított behajló lég­zsák (2), melyen az ülés (1) tengelyirányban a légzsákba süllyedő tartón (3) támaszkodik, 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ülésrugó­zás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 55 dugattyú (11) az egyik végén membránnal (7) lezárt hengerben (9) a membrán alatt felfelé egy ütközőig (14) csúszfcathatóan van, elhelyezve és a hengerbe annak másik végén kézikerék (13) segítségével csavarható menetes csapszeg (12) 60 van becsavarozva, a csapszeg és a dugattyú alsó felülete között pedig csavarrugó (10) van befeszítve, melynek előfeszültsége változtatható. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti ülésrugózás kiviteli alakja, azzal jellemezve, 65 hogy az ülés (1) a légzsák (2) átlósan szemiben-10 15 2Q 25 :o £5 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents