153449. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tranzisztorok párválogatásához
153449 6 következő léptető-eleme indul meg, az új méréssel egyidőben. Miután a harmadik mérés is befejeződött, a három léptetőelem elfoglalt állásától függően a 18 osztályozónak egy meghatározott és a memória-elemek állására jellemző '5 helyén jelzés jelenik meg, amely a lehetséges tranzisztorpár értékének jellemzője. Ezután ismertetjük röviden a mérőáramkörök felépítését és az egyes méréseket, majd a találmány szerinti berendezés felépítését egy 10 konkrét kiviteli példa kapcsán. Az első három mérésnél csak azt kell eldönteni, hogy a tranzisztor jó, vagy rossz. Ehhez a mérendő áramot először Rí, majd R2 , végül R3 ellenálláson U#i, U#2, Ül- U#3 feszültség- 15 eséssé alakítjuk át, és a határértéknek megfelelő Ue etanolfeszültséggel hasonlítjuk össze úgy, hogy a feszültségek szembekapcsolásával a kettő különbségét képezzük. Ezt a különbséget azután 1 fázisdetektor érzékeli (1., 2. és 3. 20 ábra). Az 1 fázisdetektor olyan erősítő, melynek kimenetén pozitív polaritású feszültséglökés (jel) esetén meghúz 2 jelfogó, negatív polaritású jel esetén nem húz meg. Ennek megfelelően a különbséget úgy képezzük, hogy a 25 ,,jó", azaz a megadott határ alatti érték adjon 1 fázisdetektörra + jelet. Ezt úgy érjük el, hogy az Ue etaholfeszültségforrás pozitív sarkát vezetjük 1 fázisdetektor bemenetére, így akkor jut 1 fázisdetektorra + jel, haUc >Uj;. £0 Az 1 fázisdetektor 2' jelfogójának működése vezérli az átkapcsolást a következő mérésekhez, melyek elektronikus önléptetéssel kapcsolódnak be. 35 A második három mérésnél bizonyos értékhatárok közé tartozást kell meghatározni, a mért értéket emlékezetben kell tartani, s végül kiértékelni. Memóriaelemekként célszerűen telefonszelektorok alkalmazhatók, s ezek segítse- 40 gével történik a kiértékelés is. A 4. mérésnél (4. ábra) a 3 mérendő tranzisztor a 4 áteresztőtranzisztoros feszültségstabilizátor áteresztőtranzisztoraként szerepel. A kollektor potenciálját egy előző — nem ábrázolt — stabili- 45 zátorral tartjuk konstans értéken, az emitter potenciálját pedig 4 áteresztő-tranzisztoros feszültségstabilizátor terhelésével állítjuk be olyan értékre, hogy TJCEI az előírásnak megfelelő legyen. A bázisáram mérése R4 ellenálláson eső 50 U;j4 feszültség mérésével történik, éspedig digitálisan növekvő Ueí etalonfeszültséggel való összehasonlítás útján. Az Ue /, etalonfeszültség lépcsői esetünkben 15%-onként növekvőek. Ezt a növekvő Ve i feszültséget 5 telefonszelektor 55 ívpontjaihoz vezetjük, melyet — nem ábrázolt — multivibrátorral vezérelünk, ill. léptetünk. (A 7. ábrán X meghúzótekercse a multivibrator munkaellenállása.) Amikor az Ue4 etalonfeszültség nagyobb lesz, mint a mérendő URZ feszült-: 60 ség, akkor 1 fázisdetektor 2 jelfogója meghúz és 5 telefonszelektor a mért értéket rögzíti. Az 5. mérés az előzővel azonos elv alapján történik, de az Uc 5 etalonfeszültséget 6 telefonszelektor ívpontjaiiról vesszük le és R5 el- 65 lenálláson folyik keresztül a bázisáram. A mérés eredményét 6 telefonszelektor rögzíti. ~ A 6. mérésnél szükséges Ue 6 etalonfeszültséget 7 telefonszelektor ívpontjairól vesszük le, a bázisáram R6 ellenálláson folyik keresztül és a mérés eredményét 7 telefonszelektor rögzíti. A leírt hat mérés automatikusan követi egymást. Ennek megoldása példánkban a 7 A—2 . telefonközpontok bevételező számláncával azonos, önmagában ismert áramkör segítségével történik (6. ábra), mely számlánc működteti a mérőáramköröket felépítő jelfogókat (7. ábra). Az első impulzust Ki telefonkulcs segítségével adjuk, ekkor meghúz Sí jelfogó, majd az impulzus megszűnte után SJi jelfogó tekercsén keresztül tart és SJi jelfogó meghúz. Amikor Sí jelfogó meghúzott, meghúz Ji jelfogó is és felépíti az 1. mérés „A" mérőáramkörét (1. ábra). Amikor az 1. mérés megtörtént, és a 3 tranzisztort jónak minősítette, 1 fázisdetektor 2 jelfogója meghúz és meghúzóimpulzust ad az impulzust számláló áramkörnek, amire meghúz S2 jelfogó, impulzus-szünetben SJ 2 jelfogó, ettől elenged Sí és SJi jelfogó. S2 meghúzásakor meghúz J2 jelfogó és felépül a 2. mérés „B" áramköre (2. ábra). Ha a 2. mérés is jónak minősítette a tranzisztort, 2 jelfogó újabb impulzust ad, amitől meghúz S3 jelfogó, impulzus-szünetben SJ3 jelfogó, ettől elenged S 2 ós SJ2 jelfogó. S 3 jelfogó meghúzásakor meghúz J3 jelfogó és felépíti a 3. mérés „C" áramkörét (3. ábra). A 3. mérés megtörténte után, ha a tranzisztor jónak minősült, 2' jelfogó impulzusára meghúz S4 jelfogó, impulzus-szünetben pedig SJ4 , majd S 5 jelfogó. S5 jelfogó tartóáramkört zár. magának és így végig meghúzva marad. S4 jelfogó meghúzásakor meghúz J>, jelfogó és felépíti a 4. mérés áramkörét. Ugyanakkor S5 meghxizásakor J7 jelfogó a 4., 5. és 6. mérés áramköreinek közös részeit kapcsolja. A 4. mérés után 2 jelfogó impulzusára isme't Sx jelfogó -buz meg, azonban most már vele együtt J5 jelfogó hjúz meg és kapcsolja az 5. mérés áramkörét-. Az 5. mérés után S2 jelfogóval együtt 3$ Jtelfotgó húz meg és a 6. mérés áraimkörét kapcsolja. A 6. mérés után S3 jelfogó újbóli megílnjúzásakor meghúz Ja jelfogó és megszakítja az impulzusok útját. A mérésiek kiLéirtiékelése 5., 6. és 7. telefonszalektorok íreo^nai segítségével történik, éspedig úgy, hogy a k-ézi párváloga'tásnál használatos hasonló rekeszeíJc mindegyikét egy-egy lámpával meg lehet "világítani, mely lámpák áriamköre a telefomszaelektordk keféin és ívpontjain keresztül, záródik:, természetesen úgy, hogy a szelektorok állás, áxuak bármely kombinációjában csak egyeük* lámupja gyullad meg. A bemért tranzisztort * rn>egvilágított rekeszbe kell helyezni, a rdcesz-ekiben ily módon tranzisztorpárok gyűlnek össze. Mérés után. a meglevő áramköröket K2 -"ttelefomlkulcs segítségével bontjuk •&•• a telefonsa,-elektorokat is alapállásba vezéreljük. ?
