153433. lajstromszámú szabadalom • Ionizációs lángőrző berendezés, főként ipari gázégőkhöz

3 153433 4 tővé teszi, hogy az elektronikus relérendszer üzemi viszonyoktól függő paramétereinek változása, a hálózati tápfeszültség ingadozása, az égőház és a figyelőelektróda elszennyeződése, korróziója stb. a hibajel nagyságának további csökkenéséhez, és így a berendezés instabillá válásához, hamis jelzésekhez vezethet. Ismertek olyan ionizációs lángőrök is, amelyeknél negatív feszültség jut a figyelőelektródára. Ezek még kevésbé megbízhatóak, mert a figyelőelektróda általában közvetlenül csatlakozik az erősítés céljára szolgáló elektroncső rácsához, ami azt eredményezi, hogy az elektródára csak néhány volt negatív feszültség kerülhet, ami a hibajel nagymértékű csökkenését vonja maga után. Ennek eredményeként a negatív feszültséggel ellátott figyelőelektródás ionizációs lángőrök stabilitása sem kielégítő. A váltakozó és negatív feszültséggel ellátott figyelőelektródás ionizációs lángőröknél próbálkoztak a problémát potencióméteres utánállítással megoldani. Elfogadható eredményt ez sem hozott, mert a hamis jelzés miatt leállított tüzelés csak hosszabb idő után, a lángőrző berendezés megfelelő utánállítását követően indítható be újra. Maga a beállítás szakképzett műszerész beavatkozását teszi szükségessé. A találmány célja olyan ionizációs lángőrző berendezés létesítése, amely nagy stabilitású, az elektronikus relérendszer üzemi viszonyoktól függő paramétereinek szokásos megváltozása, a feszültségingadozás és egyéb jelenségek a hibajelet nem csökkentik olyan mértékben, ami a berendezés instabilitásához vezetne, és amely a láng létét vagy nemlétét késedelem nélkül érzékeli és a szükséges kapcsolásokat megbízhatóan és önműködően azonnal elvégzi. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy földszimmetrikus stabilizált egyenfeszültségforrás által táplált nagyohmos osztója, az osztó elemei közötti pontról pozitív feszültséggel ellátott figyelőelektródája, és az osztó elemei közötti pontról negatív feszültséggel ellátott rácsú egy vagy több erősítő vákuumcsöve, gáztültésű elektroncsöve, vagy tranzisztora van. A találmányt részleteiben a rajzon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. A rajz a találmány szerinti ionizációs lángőrző berendezés kapcsolási vázlata. Az 1 hálózati transzformátor 2 szekundertekercséről egy ismert tetszőleges megoldású kétoldalas egyenirányító segítségével földszimmetrikus stabilizált egyenfeszültséget kapunk. Ez a feszültség táplálja a 3, 4, 5 elemekből álló nagyohmos osztóláncot, amelyről a 6 figyelőelektróda tápfeszültségét és a 7 elektroncsőfél előfeszültségét nyeri, amely a 8 rácsellenálláson keresztül csatlakozik a 7 csőfél rácsára. A 7, 9 elektroncsőfelék anódfeszültségüket az 1 transzformátor 10, 11 tekercséről kapjak. Az anódfeszültséget nem egyenirányítjuk. A második, 9 csőfél anódkörébe van iktatva az automatikát működtető jelfogó (mágneskapcsoló) 12 meghúzó tekercse, továbbá e tekercseket megfelelő polaritással áthidaló 13 elektrolitikus kondenzátor. Az első 7 csőfél anódkörében a 14 munkaellenállás van, amelyen eső feszültség a 9 csöfelet a 15 rácslevezető ellenálláson ke' resztül lezárja. A földszimmetrikus stabilizált egyenfeszültséget a 3, 4, 5 elemekre vezetve a 3, 4 elemek közötti pontról az első 7 csőfél rácsát, a 4, 5 elemek közötti pontról pedig a 6 figyelőelektródát tápláljuk. Amikor a 6 figyelőelektródát láng nem éri, tehát a figyelőelektróda és az égő között nincs shuntölő hatás, a 3, 4 elemek közötti ponton olyan negatív feszültség van, amely a 7 csőfelet normál munkapontra feszíti elő. A munkapont anódárama a 7 csőfél anódkörében levő 14 ellenálláson olyan irányú feszültség esést hoz létre, amely a 9 csőfél rácsát katódjához viszonyítva magas negatív előfeszültségű ponton tartja és a 9 csőfelet teljesen lezárja. Ilyenkor a 9 csőfél anódkörében levő 12 meghúzó tekercsen áram nem folyik, a 16 érintkező nyitott, a 17 érintkező pedig zárt állapotban van. Ha a 4, 5 elemek közötti pontról táplált 6 figyelőelektróda lángot érzékel, akkor a lángon át a földelt 18 égő felé folyó áram a 4, 5 elemek közötti, földhöz képest pozitív^ feszültséget mellékzárként csökkenti. Ennek eredményeképpen a 3, 4 elemek közötti feszültség negatív irányban erősen megnövekszik. Mivel ez a pont egyúttal a 7 csőfél vezérrácsának előfeszültségét is meghatározza, a láng hatására a 7 csőfél anódárama erősen lecsökken, az anódkörében levő 14 ellenáüáson eső feszültség értéke közel zérus. A 9 csőfélen és a vele sorosan kapcsolt 12 meghúzó tekercsen áram folyik, a 16 érintkező zár, a 17 érintkező nyit. A találmány szerinti ionizációs lángőrző berendezés előnyei a következők. A berendezés a figyelőelektródára juttatott pozitív feszültség eredményeként stabil olyan mértékben, hogy a normális üzemben előforduló és az elektronikus berendezések alkatrésaeinél adódó változások, illetve eltérések a találmány szerinti berendezés működését nem zavarhatják. így pl. a berendezés a hálózati feszültségnek ±3©%-os ingadozására is érzéketlen. A láng kimaradását haladéktalanul érzékeli és időkésés nélkül önműködően elvégzi a szükséges kapcsolásokat. A berendezés kapcsolása biztosítja, hogy a berendezés mind a figyelő elektródának égőhöz való zárlata, mind csőzárlat esetén olyan állapotba kerüljön, amely lángkimaradás állapotának felel meg. A találmány nincs a példaképpen ismertetett lángőrző berendezés alkatrészeinek és kapcsolásának kiviteli alakjára korlátozva. Ezeket hasonló működésű és hatású, azonban más kialakítású alakatrészekkel, illetve kapcsoláselemekkel helyettesítve a találmány védelmi köre nem változik meg. Így pl. a két csőfélből álló elektroncső helyett két külön elektroncső vagy vákuumcső vagy tranzisztor is alkalmazható, az osztó elemeinek száma háromnál több is lehet stb. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7