153402. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy vagy több fémréteggel bevont fémtárgyak nemesítésére hőkezeléssel

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI BIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. IX. 05. (KE—756) Közzététel napja: 1966. VIII. 22. Megjelent: 1967. III. 31. 153402 Szabadalmi osztály; 48 b 11/08 Nemzetközi osztály: C 23 c 11/08 Decimái osztályozás: 621.785.5:546.7/9 Kenderi Tibor kutatómérnök, Budapest Eljárás egy vagy több fémréteggel bevont fémtárgyak nemesítésére hőkezeléssel i A találmány tárgya egy vagy több fémréteg­gel bevont fémtárgyak nemesítésére hőkezelés útján. Ismeretes, hogy a fémbevonatokat egyre szé­lesebb területen alkalmazzák, főleg acéltárgyak 5 korrózió elleni védelmére. Nagyipari alkalmazás szempontjából elsősorban fómszőrással viszik fel'a fémrétegeket, azonban galvanikus és tűzi úton, valamint katódporlasztással kialakított fémbevonaitafc is gyakran felhasználásra kerül- 10 nefc. Az alábbiakban egyszerűség kedvéért védő fémrétegekről beszélünk, azonban ez a kifejezés egyaránt vonatkozik a szórt, a galvanikus és a tűzi úton, valamint a katódporlasztással kiala­kított fémíbevonatókra. 15 Fémszórással elsősorban horganyból és alu­míniumból alakítanak ki védőibevonatokat. Az ilyen rétegek hátránya, hogy pórusosak, a vé­dendő fémfelületen csak mechanikusan tapadr­naik, és a szórt rétegen belül, a szórt szemcsék 20 között jelentős feszültség van. A katódporlasztással készített védőbevonatok lényegileg ugyanazokat a hátrányokat mutat­jálk, mint a szórt bevonatok, bár pórusosságuk és belső feszültségük kisebb mértékű, vagyis 25 nem teljes értékűek sem korrózió elleni, sem mechanikus hatásokkal szembeni védelem szem­pontjából: A galvanikus bevonatok hátránya, hogy csak mechanikusan tapadnak az alapfémhez, a gal- ;o vanikus rétegek egymás között is csak mecha­nikusan .tapadnak. További hátrányuk, hogy mindig pórusosak, és általában csak több kü­lönböző galvanikus réteg felvitele biztosít gya­korlatilag számbaj övő védőhatást. A tűzi úton kialakított védőbevonatok is gyakran pórusosak, és kristályszerkezetük rend­szerint nem elég finom ahhoz, hogy a megkí­vánt védőhatást biztosítsák. Az ismert eljárásokkal nyert fémibevonatok fentebb ismertetett hátrányainak kiküszöbölé­sére mechanikus, termikus és pórustelítő eljá­rások ismeretesek. Ezek közül a műszakilag legkedvezőbb eredményt általában a termikus utókezelés biztosítja. így pl. szakszerűen alkal­mazott hőkezeléssel elérhető, hogy a szórással felvitt fémréteg és az alap között ötvözeti kö­tés alakul ki, a szórt réteg pórusossága csök­ken vagy megszűnik, és a szórt réteg belső feszültsége is mérséklődik. Az eddig ismert hőkezelési eljárások csak kályhában voltak lefolytathatók. Ez a körül­mény két súlyos hátránnyal járt. Egyrészt nagy beruházást igénylő, helyhez kötött kályhákra volt szükség; másrészt csak olyan munkadara­bok voltak hőkezelhetők, amelyeket a kályhába be lehetett helyezni. Ennék következtében nagy­méretű vagy helyhez kötött tárgyakat nem tud­tak hőkezelni. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszö 153402

Next

/
Thumbnails
Contents