153394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új imidazol-származékok előállítására
3 153394 4 közötti hőmérsékleten, valamely, a reakció szem-. "' pontjaiból közömbös aldószerbien, pl. dimetillormamidhan vagy dimetilszulfoxidban folytathatjuk le. Á (II) általános képletnek megfelelő vegyületek sóiként pl. alkálisók, mint nátrium- 5 vagy káliumsók alkalmaznátok. A rövidszén.láncú alkainolak reakcióképes észtereiként elsősorban a haliogesniidieik, mint a metiljodid, metilbromid,' etiljodid vagy etilbromid jöhetnek tekintetbe. ' 10 A -(II) általános képletnek megfelelő kiindulóanyagok előállítása pl. az 1 317 595 sz. francia szabadalmi leírásban néhány, a fenti (II) általános képlet alá eső vegyület- előállítására leírt eljárással történbet. Ennek az eljárásnak az 15 a lényege, hogy D-glukózamint valamely, az . R! és R2 meghatározásának megfelelően helyettesített fenilmustárolajjal (fenilizOtiiocianáttal) reagáltatunk valamely oldószerben, pl. etanolban történő melegítéssel. A közvetlenül kapott 20 reafeciióterméket ezután gyűrűzárást előidéző reakció körülményeknek tesszük ki, pl. oly módon, hogy a terméket tartalmazó reakcióélegyet kevés kénsav hozzáadása után még rövid ideig tovább forraljuk vagy pedig a közvetlenül ka- 25 pott terméket pl. a realkcióelegy bepérlása útján elkülönítjük, majd vizes, pl. 20%^os ecetsavval kb. 95—100° hőmérsékletre hevítjük. A kapott (II) általános képletű vegyület elkülönítése pl. oly módon történhet, hogy a reakció- 20 elegyet, adott esetben a kénsav eltávolítása után, bepároljuk és a maradékot, pl. víziből vagy víz és etanol elegyéből átkristályosítjuk. Egy másik eljárást ismertet a (II) általános képletű künidulóanyagok előállítására a 924 985 sz. brit 35 szabadalmi leírás, ahol az ilyenfajta vegyületek fizikai állandói is meg vannak adva. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek szervetlen vagy szerves savakkal egybázisú sókat képeznek. Egyes ilyen sók vízben jobban 40 oldódnak, mint a szabad bázisok. A sók vizes oldatai — amennyiben e sók kristályosithaitó'ság szempontjából nem előnyösebbek a szabad bázisoknál — célszerűen oly módon áHítíhatók elő, hogy a szabad bázist és a kívánt saivat meg- 45 felelő mennyiségi arányban vízben oldjuk. Só-Példa 4—a H —C2 H 5 4—00H3 H —C3 H 5 4^CH3 3—CH3 —C2 H 5 4—CH3 H —C2ÍI5 4^CH3 3—a —C^Hs H H —C*H5 8. 2—a H —C 2 H 5 Szabadalmi igénypont: Eljárás az (I) általános képletű új imidazol-származókoknak — e képletben 65 képzésre pl. a következő savak jöhetnek tekintetbe: sósav, brómhiidrogénsav, kénsav, foszforsav, metánszulfonsav, etánszulfonsav, etándiszulfonsav, béta^iidroxi-etánszulfönsav, ecetsav, borostyánfcősav, fumársav, maleinsav, tejsav, aimasäv, borkősav, citromsav, benzoesav, szalicilsav, és mandulasav. Az (I) általános képletű új vegyületek előállítási eljárását közelebbről az alábbi példa szemlélteti, megjegyzendő azonban, hogy az eljárás lehetséges kiviteli módjai nem korlátozódnak erre a példára. A példában a hőmérsékleti adatok Celsius fokokban értendők. Példa: 2,75 g 2-tLono-3-(3',4'-diklór-fenil)-4,5-D-glulmpirano-imidiazolidint 17,43 ml 0,43 n etanolos Mliumhidroxid oldattal 15 percig keverünk szobaihőmérsékleten; eközben a kiindulóanyag rövid idő múlva oldódik, majd nem sokára káliumsó alakjában ismét kiválik. A kapott knistálypépet vákuumban 20—25° hőmérsékleten szárazra pároljuk be. A maradékként kapott káliumsót 37,5 ml dimetilfornnamidlban oldjuk, az oldatot 0,6 ml etiljodid hozzáadása ultán 3 óra hosszait keverjük 90° hőmérsékleten. Ezután á kapott tiszta oldatot vákuumban, 65° hőmérsékleten bepároljuk. Lehűlés után a visz^ kózusan folyékony maradékot 30 ml vízzel eldörzsöljük, amilkoris az anyag megszilárdul. A szilárd termieket leszívatjuk, vízzel mossuk és vákuumban megszárítjuk. Aoetonitrillből történő átkristályosítás után a kapott 2-etiltio-3-i(3',_4'--dMór-fienilJ^jS-D-glukopiranio-zIJ-imidazolin 163—164°-on bomlás közben olvad. Ugyanezt a vegyületet kapjuk, ha a fent le. írt eljárás során az említett 0,6 ml etiljodid helyett 0,75 ml etilbromidöt alkalmazunk és egyébként a leírt módon járunk el. A fent leírt eljáráshoz hasonló módon állíthatók elő az .alábbi táblázatban felsonolt további (I) általános képletű vegyületek üs, amelyek Rí, R2 és R3 helyén a táblázatban megadott helyettesítőket tartalmazzák. («)26 D (dimetilformamidlban) +99,6° (c = = 0,95) 158—159° (etanolból) +38,6° (c = = 0,99) 170—172° (etanolból) +70,0° (c = = 0,99) 201—203° (etanolból) +72,0° (c = = 0,97) 184—186° (etanolból) +85,7° (c = = 1,27) 177—179° (etanolból) +76,2° (c = = 1,14) 188—190° (vízből) Kristály-Jmódosulat: 165—167° (vízből) +65,6° (c = = 1,05) 166—168° (víziből) Rx és R2 egymástól függetlenül hidrogénatomot, rövidszénláncú alkil- vagy alkioxicsoportot, vagy pedig balogénatomot 35 rendszámig, R3 rövidszénláncú alkilgyököt • képvisel —
