153376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomszemcsés oxálsav és izo és/vagy tereftálsav keverék-poliamidok előállítására

3 153376 d adott esetben alkil-csaportokkal helyettesített fenol Íjai képezett di észtereinek keverékét alkalmazzuk és a fenti keveréket valamely, ekvivalens mennyiségű, 'bisz-primér alifás, cikloalifás vagy araliíás diaminnal, valamely aromás szónhidrogénben, mint oldószerben jó keverés mellett, 20—150 C°-os hőmérsékleten polikondenzáljuk. A kapott előkondenzátum-szuszpenziót hevítés útján a kívánt poliimerizációs-fok eléréséig utákondenzálásnak vetjük alá. Az utőkondenzálást a poliamid olvadáspont-tartománya alatti, magasabb hőmérsékleten, 170—350 C°-on, adott esetben nyomás alatt vagy az eredeti oldószernek valamely magasabb forráspontú, a poliamidot nem oldó oldószerre való kicserélése útján hajtjuk végre. ,Az utókondenzálás felső hőmérséklet-határát a poliamid olvadáspont-tartományának alsó határa szabja meg; poralialkü termék - előállítása érdekében ugyanis a poliaímid-részecskék összeragadását el kell kerülni. A, mindenkori optimális reákeióhőmérséklet előkísérletekkel könynyen megállapítható. A polimerizációs fok az utóhevítés hőmérsékletének és időtartamának változtatásával sziabályozható, jó megmunkálási tulajdonságokkal rendelkező poliamidok oly módon, állíthatók elő, hogy 1,8 relatív viszkozitási értéknek megfelelő molekulasúlyt érünk el. A kondenzáció befejeződése után a finomszemcsés poliamidot a szuszpenzióból elválasztjuk és illékony oldószerrel, például metanollal mossuk. A terméket a rátapadó illékony anyag eltávolítása céljából megfelelő berendezésben, például lengő-szárítóban, magasaibb hőmérsékleten vagy esetleg vákuumban végrehajtott utókezelésnek vetjük alá. A találmányunk tárgyát képező eljárás kiindulási anyagaként elsősorban az oxálsav 2—5 szénatomot -tartalmazó alkoholokkal képezett diésztereit és az izo- ég/vagy tereftálsav difenilésztereit alkalmazhatjuk. Az oxálsav metanollal és 6—13 szénatomot tartalmazó alkoholokkal alkotott egyéb észterei ugyancsak: felhasználhatók. A fendl-észter helyett aMl-szubsztituálít fenolokkal, például izomer krezolokkal, xilenolokbal, tercier butil-fenolökkal, stb. képezett észterek is alkalmazhatók. Természetesen felhasználást nyerhetnek az oxálsav megfelelő difenilészterei is. Diamm-koimponensfcént a poliamidok előállításánál általában felhasznált bisiz-primér alifás, cikloalifás. vagy aralifás. diaminok, például tetraimatiliéndiamin, bexiametiléndiamin, dekamétiléndianún, hexalhidro-ipara^xililén-diamin, xililéndiamin stb.. alkalmazható. Az oxálsav dialikilésztarek és az izo- és/vagy tereftálsav difenilészterei széles keverési határokon belül élegyítbetők, pl. 90 :10 és 10 :90 mólszázialék határok között. Difenilizoftalát-difehiltereftalát elegy alkalmazása esetén az előnyösen 50—90 mól% dilfeniliaoftalátot és 50—10 mól% difenilterieftalátat tartalmaz. Az észterelegy és a diamin primer reakciójánál oldószerként „előnyösen benzol, vagy más aromás szénhidrogén, pl. toluol, xilol, tetralin, difenil, stb. alkalmazható. A kapott előkondenzátum-szuszpenzió tmaigasalbb hőmérsékleten végrelhajtott utokondenzálása ugyanabban az oldószerben Végezhető el. 10 Abban az esetben, amikor alacsony forráspontú oldószert alkalmazunk és *az utókondenzálás hőmérséklete az oldószer forráspontjánál magasabb, nyomásálló készülékre van szükség. Ilyenkor előnyösen oly módon járunk el, hogy 10 a kezdetben használt oldószert magasabb forráspontúra cseréljük ki, melynek forráspontja előnyösen az utókondenzálás hőmérsékletével egybeesik. Eljárásunk előnyös foganatosíitási módja szerint az előkondenzátum szuszpenziójét foko-3 5 zatosan magasaibb hőmérsékletre hevítjük és az eredeti oldószer ledésztillálásával arányosan adagoljuk ibe az új, magasabb forráspontú oldószert. Az előállított poliamidok porszerű szerkeze-20 tük következtében a szokásos poliamid-oldószerekben. oldhatók és tovább ^dolgozhatók. A termékek — amennyiben a poliamidok erre alkalmasak — előállításuk után fröccsöntéssel vagy extruderen azonnal feldolgozhatók; felhasznál-25 hatók továbbá fémek örvénylő szinterezés út- jián történő bevonására. Eljárásunk további részleteit a példák ismertetik, anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. A poliamid-oldatoknak a példában 30 magadott relatív viszkozitási értékei az 1%-os polimer oldat (1 g anyag 100 ml oldatban) fenol-tetraklóretán 60 :40 arányú elegyében, Ostwald viszkoziméterrel, 25 C°-on mért viszkozitása. A példákban szereplő százalék-értékek mól-35 százalékok. Valamennyi kondenzációt nitrogén-atmoszférában hajtottuk végre. 1. példa: 40 90% oxálsav és 10% ftálsavkéverék (95% izoftálsav + 5% tereftálsav) dekaimetiléndiamiddal képezett keverék^poüamidja Keverővel, visszafolyó hűtővel, csepegtető töl-45 csérrel és hömiárővél ellátott, 750 onl-es, 3 nyakú lombikban 6,36 g (0,02 mól) difenilizoftalát/di~ feniltereftalát (95 :5) elegyet és 36,36 g (0,18 mól) dibutiloxalátot 300 ml benzolban 70 C°-on oldunk. 34,4 g (0,2 mól) dekanietiléndiaminlt 50 erős keverés mellett, forrás közben 100 ml benzolban oldunk, az oldatot 30 perc alatt az előző elegyhez csepegtetjük és a keverést réflux-hőimlérsékleten 2 órán át tovább folytatjuk. Az oldatból finomszemcsés poliamid válik ki. A 55 termék polimerizációs foka nem kielégítő, relatív viszkozitásai: 1,25. A benzolt és a képződött butanolt egy óra alatt kis kolonnán ledesztilláljuk lés lombikból elpárolgó oldószert azonos térfogatú dodiecilbenzollal egyidejűleg pótoljuk. 60 A reakicióelegy hőmiérséklete lassan 220 C°-ig emelkedik; ezen a hőmérsékleten további egy órán keresztül végrehajtjuk az utókondenzálást. Az elegyet lehűtjük, a még mindig finomszemcsés poliamidot leszűrjük, metanollal alaposan 65 mossuk és szárítjuk. Az illó szennyezések utolsó 2