153371. lajstromszámú szabadalom • Etetőberendezés állatok, főleg sertések számára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. IV. 12. (BI—236) Német Szövetségi Köztérsaság-beli elsőbbsége: 1965. VI. 04. Közzététel napja: 1966. VIII. 22. Megjelent: 1967. III. 31. 153371 Szabadalmi osztály: 45 h 5/00 Nemzetközi osztály: A 01 k 5/00 Decimái osztályozás: 636.084.7 Heinrich Biehl, Witzhave bei Trittau, Német Szövetségi Köztársaság Etetőberendézés állatok, főleg sertések számára A találmány tárgya etetőberendezés állatok, főleg sertések számára, legalább egy lényegében vízszintesen elhelyezett hosszanti vályútesttel. Az ismert vályútesteket általában hosszanti formában agyagból vagy kőből félkagyló alakban ihozták forgalomba a minderikori állatfajtának és nagyságnak megfelelő átmérőben és a vályúkat előre megadott hosszban, pl. 1 méteres nagyságban állították elő és kő- -vagy betonalapon a kívánt hosszúságnak megfelelően egymás mellé helyezve rögzítették. Az ilyen típusú vályúkat az istállófalon vagy az istállófalban úgy helyezték: el, hogy az állatok: állandóan hozzáfértek a vályúhoz, vagy mozgatható zárófal vagy rácsszerkezet segítségével volt az: az állatok elől' elzárható. A mozgatható falat tolóvagy csapófalként alakították ki. Annak érdekében, hogy az álattartás gazdaságosságát növeljék, az utóbbi időben egyre inkább arra törekednek, hogy az állatok: etetésiénél és gondozásánál jelentkező munkákat gépi úton és előnyösen automatikusan végezzék és főleg az etetést takasrmányozó gépek segítségével tegyék gazdaságosabbá. Az eddig ismert vályútestek felhasználásával azonban kielégítő. mechanizált vagy automatizált takarmányozás nem volt biztosítható. Igen gyakran előfordult, hogy az állatok a vályúba belepiszkítottak, vagy abba belefeküdtek és így állandó felügye-20 15 20 25 létre és a vályú gyakori tisztítására volt szükség. Amennyiben a vályút ismert módon mozgatható fal segítségével lezárhatóan alakították ki, ne^ hézséget okozott az állatok esetleges beszorulása, következtében keletkező sérülések elkerülése és tartós üzemeltetés esetén ugyancsak nehéz problémát jelentett a falak működésének az állatok ellenállásával szembeni biztosítása. Ezen túlmenően a falak alkalmazása megnehezítette az istállóba való betekintést is, valamint az istállónak a vályú oldala mentén elvégzendő munkákat, így pl. a tisztítási munkákat. A vályú félcsésze alakú kialakításának lapos volta miatt, főleg automatizált betöltés, esetén viszonylag hígan, folyó takarmánymasszák esetében könnyön előfordulhatott, hogy a takarmány egyrésze túlfolyik. A takarmányozási' fo^ lyamat automatizálása vagy csak: gépesítése ennek következtében az ismert vályúk alkalmazása esetén gyakorlatilag nem volt lehetséges. Ezen túlmenően az ismert vályúknak még az, is hátránya volt, hogy súlyuk viszonylag nagy, könnyen törnék és helyhez kötött kő- vagy betonalapba történt beépítésük miatt az istállóban esetleg tervezett térbeli változtatások Végrehajtását megnehezítik. Azoknak a munkáknak a keretében, melyek a jelen találmány kialakításához vezettek, kísérletieket folytattak olyan megoldással, hogy az . ismert vályúkat, valamint 'ehhez, hasonló 153371