153362. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés folyamatos üzemű hajtóművel és/vagy motorral ellátott sorozatfelvevő berendezéssel összekapcsolat röntgengép vezérlésére

meg, hogy a vezérlés teljes befejezése (ill. a sugárzás' megindulása) pontosan a film továbbításának a végével essen egybe. Ezen iberendezéssk beállítása azonban nagyon nehézkes;, könnyen elmozdul, ill. elkopik, a beállítás szóriäsa nagy, ezért nagyok a holtidők, a mágneskapcsolók holtideje miatt az elérhető másodpercenkénti felvételiszlám viszonylag alacsony. • Folyamatos üzemű .hajtóművel (motorral) rendelkező sorozati elvetéli berendezéseknél lehetetlen az egy röntgengépről való kétirányú felvétel (laterális ós siaigilttális4nány). Miután a két hajtómű általában nem szinkronizálható és a felvételeket közel egyidőfoen kell elkészíteni, ilyen esetiben két röntgengépet kell alkalmazni. Ez az ilyen berendezéseket nagyon megdrágítja. A két irányban egyszerre történő felvételeknek további hátránya, hogy az egyik röntgencső sugárzása áltíal az emberi testen és egyéb anyagokon fellépő szórt sugárzás a másik röntgencsőhöz tartozó sorozatfelvevő berendezésben levő filmet is szűrkíti. A két csövön egyidejűleg történő felvétel további hátránya, hogy a mAs nem jól állítható külön külön a két csövön és kül'ön feszültségkompenzációra van szükség a kiét csővel egyidejűleg történő felvételnél. A jelenlegi legjobb megoldás a két röntgengéppel valló felvétel. Azonban — a. gazdaságossági hátrányokon és helyigényen kívül — ezeknél sincs biztosítva, hogy a két röntgenkészüllék ne terhelje egyidejűleg a hálóztaltot, ami általi a filmfeketedés lényegesen különbözni fog a szerint, hogy egyidejűleg egy vagy kiét cső dolgozott. Ezen kívül, hía a kit cső egyszerre történő működése meg van engedve, nagyon kis belső ellenállású hálózatot kel megvalósítani. Ezen találmány célja a fenti hilbák kiküszöbölése volt. Ehhez rácsvezérlésű röntgencsövet használ fel. A rácsvezérlésű röntgencső — bár forgalomban kevés van — az irodaiamból jól ismert. Pl. foglalkozik vele a Német Szövetségi Köztársaság 898196-os szabadalma, aihol szívfelvételek vezérlésére, vagy az 1167 456-os szabadalom, mely képerősítővel kapcsolt kimo felvételeik céljaira kívánja felhasználni a rácsvezérlésű röntgencsövet. Több szabadalom foglalkozik a rácsvezérlésű röntgencső — illetve helyenként rács^vezériésű ventilcső — rácsának vezérlési módjával is. Ilyen pl. az NSZK »61 198-as számú találmánya. Hasonló jellegű a 949 248-as; találmány is. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés, fo^ lyamatos üzemű hajtóművel és/vagy motornál ellátott röntgengépeknél a röntgengép vezérlését úgy hajtja végre, hogy a soroaatfelvevo berendezés felvételt megengedő kontaktusa viila(mosan össze van kötve az impulzusadó berendezés kisfeszültségű részével, az impulzusadó berendezés nagyfeszültségű része viszont egy rácsvezérlésű röntgencső rácsára és katódjára van kötve. Ennek az elrendezésnek az előnye a szofcá.•••',.. 4 -sóshoz képest, hogy egyrészt gyakorlatilag tetszőlegesen rövid időt lehet kapcsolni, nuásrészt a film beállása után a kapcsolási késleltetés — mely csak jaz impulzusadió időállandójától függ 5 — jóval kisebb lesz, minit a mágneskapcsolóval működő röntgengépeknél. Nincs szükség mechanikus kontaktus eltolásra, mely mindig hibafoirrást jelent. Különösen nagy előnye van a fenti elrtende-10 zésnek, ha sagittális és laterális irányiban egyidejűleg kívánnak siopozíatf elvételt készíteni. , Ilyenkor azt a ' kiviteli változatot lehet használni, hogy a két sorozatfelvevő berendezés egy-egy impulzusadoval van összekapcsolva ós ezek egy-15 -egy rácsvezérlésű röntgencsővel úgy, hogy az egyik egység siagittális, míg a másik laterális irányban dolgozik. így elmlaj?ad a_ szinkronizálás igénye, hiszen orvosi szempontból a két felvétel közötti idő — egyforma felvételszám be-20 állítása esetén -^ elhanyagolható. Ezen kívül a mA és az idő külön, külön jól beállítható mindkét csövön. Külön előnyt jelenthet a kapcsolási elrendezés olyan kiviteli változata, melyben a két sorozat-25 felvevő berendezés egy-egy impulziusadóval és egy-egy rácsvezérlésű röntgencsővel van összekötve és- mindkét impulzusadóval egy reteszelő berendezés van összekötve, mely logikai „vagy" kapcsolásból áll. Ez azt biztosítja, hogy a két SO csövön egyidejűleg áriam nem folyhat. (A két cső rácsa egyidejűleg nem lehet nyitva). Ennék előnye még, hogy sokkal kevésbé merül fel az igény feszültiségkampenzációra, a hálózatot egyidejűleg csak egy röntgencső terheli és így 53 nagyobb belső ellenállású hálózattal is meg' elégedhetünk és részben kiküszöbölhető a -másik cső által keletkezett szőrt sugárzásból eredő film elszürkülés. A találmány példaképpeni elrendezése a kö-40 vetkező: A 6 beteg a 7 vizsgálóasztalán feksziik. Alatta helyezkedik el az 1 sorozatfelvevő berendezés i(l. álbra). Az 1 folyamatosan üzemelő hajtóművű sorozatfelvevő berendezés bajtóművének a sebessége a 2 programválaszton állít-. 45 ható be. Amikor a beteg vizsgálatát elkezdik, a 4 kapcsolóaisztoiról bekapcsolják a 3 röntgengenerátort, ~imely a röntgencsőre nagyfeszültséget kapcsol. Azonban, az 5 .impulzusadó berendezés a röntgencső rácsát mindaddig lezárja, 50 míg a sorozatifelvevő egység nem ad impulzust a felvétel megkezdésére. Ekkor az iimpülzusiadó egység a rácsot nyitja és a sugárzás megindul. A rács mindaddig nyitva van, míg vagy az előre beállított felvételi idő le nem telt, vagy pedig 55 a sorozatfelvevő által adott félvételt engedélyező impulzus meg nem szűnik. Ez esetben a röntgencső rácsa isiimét lezár. Annál a kiviteli változatnál, amidkor két soro-60 zatfelvevő két röntgencsővel van összekötve (2. ábra) az előbbieken kívül még a 10 sorozatfelvevő berendezés üs össze van kötve a 9 impulzusadóval. A 9 impulzusadó össze van kötve a rácsvezérlésű röntgencső rácsával ós katód-65 jávai. Ezen kapcsolási elrendezésnek olyan k;i-2