153360. lajstromszámú szabadalom • Önműködő ruhaipari adagoló gép

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. XI. 05. Közzététel napja: 1966. VII. 22. Megjelent: 1967. III. 31. (TE—391) 153360 Szabadalmi osztály: 52 a 45—54 Nemzetközi osztály: D 05 b Decimái osztályozás: 687.05 Feltaláló: Keresztes Ervin gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Textilipari Kutató Intézet, Budapest önműködő ruhaipari adagoló gép 1 *" A ruházati iparban a komplex gépesítés és az automata gépcsoportok: szükségszerűen előírják olyan berendezések kialakítását, melyek a szabászati kötegekből az egyes rétegeket, illetőleg rnunkaidaraibokat, egyenként és egymásutáni sor- 5 rendben a gépcsoport első, vagy. tetszésszermiti egységének munkaterébe juttatják. A szakirodalom szerint a munkadarabonként történő adagolást .álltaiéban zsebek elkészítésénél, ill. előkészítésénél kívánják megvalósítani. 10 Egyik ilyen berendezésnél a rétegek kötegből való iki'emelé'sé vákuummal történik, mellyel a legfelső réteg a csiszolópapír bevonatú legördülő mozgást végző henger palástjára tapad. * KT, esetleg felvett további .rétegeikjet vezérelt 15 lengésű, gyorsan forgó, tapadó bevonatú henger taszítja vissza az adaigolófórba. A felvevő hengerről .való. leválasztás és a imunkiadiaralbok. továbbltása a hengerre szerelt és ezáltal mozgatott huzalok segítségévei történik. 20 Egy másik rendszerű berendezés az ingeleje készítő automata gépsortnan nyerít alkalmazást, az ing-zseb felvarró autamatagiépíe adagolja a felvarrandó alkatrészeket. A tárban elhelyezett köteg legfelső rétegét tapadó bevonatú keskeny 25 hevederekkel fogják meg. A szükséges egy rétegnek iá többitől való elválasztását a tár hirtelen süllyesztésével érik el, ezáltal ugyanis a rétegek közt fennálló tapadási egyensúly megbomlik. E barendtezés csiak kilógó fonaltól men- 30 tes alkatrészek adagolására használható, célszerű tehát ez esetben a munkadarabokat nem fosztó szövetből stancolással kialakítani. Meg kell még említeni az olyan adagolót, melynél .a imunkadaraibot a felületi bolyholk csipesszel történő magfogásával adagolják, valamint azt a megoldást, melynél a megfogást két többtűs ágyazat távolításával, az elengedést pe^dig ezek visszaengedésével hajtják végre. A két utóbbi berendezés nem. rendclkezilk a szánTdékolatlanul felemelt munkadarabot leválasztó berendezéssel, tehát az adagolás minősége lényegében nem a berendezéstől, hanem a rétegek egymásközti, tapadásától, ill. a köteg és a tár falai közti súrlódás mérvétől, valamint a vágott szélek tiszitaságátór- függ. Az ismert berendezés mindegyiké csak azt a követelményt elégíti ki, hogy a rétegeket a 'tárban elfoglalt helyzetnek 'megfelelően adagolja, tehát csak olyan alkatrészek gyártásánál alkalmazható, ahol a szín és fonák oldal közötti különbség nem játszik szerepet. A ruhaipar különböző ágazatainál azonban döntően az un.- „páros terítést" alkalmazzák; a terítési módhoz pedig olyan berendezés szükséges, ímely a megmunkáló géphez mindig azonos felülettel juttatja el az alkatrészt. Ez esetben minden második réteget lapjával 180°-kal meg kel fordítani. A találmány szerinti gép feladata az, hogy a 153360