153336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tetrahidrofurán-származékok előállítására
153336 6 Az alkoholnak foszgénnel való reakciója közömbös szerves közegben, mint például.egy aromás szénhidrogénben, pl. toluolban vagy • egy éterben, pl. tétrahidrofuránban egy savlekötőszer (pl. piridin) távollétében vagy jelenlétében 5 hajitható végre. A kapott klórformiátnak; ammóniával vagy monoetilaminnal való reakciója végrehajtható egy szerves vagy vizes-szerves közegben, pl. vízmentes vagy vizes tétrahidrofuránban vagy víz- 10 ben, ammónia vagy az amin feleslegének jelenlétéiben, aimely savlekötöszerként szolgál. ' • Az alkoholnak fenilklórformiáttal való reakciója végrehajtható egy közömbös szerves közegben egy savlefcötőszer, pl. piridin jelenlété- 15 ben. A kapott fenilkarbonát átalakítása karbam'oilo-xi- Vagy N^monometilkarhanioiloxi-vegyületté végrehajtható 'cseppfolyós ammóniáiban vagy monometilalrmnlban. Az alkohol reakciója karbaimilkloriddal vagy 20 N-metilkarbamilklo'riddal végrehajtható egy közömbös szíerves közegben, pl. egy éterben, mint pl. dietiléterben. Az I általános képletű vegyületek létezbetnek sztereoázoimer alakban, és különösen optikai 25 izomer alakokban. Ez a találmány felölel valamiennyi alakot, kevierékeilkiet és raicemátjaiikat. Az „ismert imádszerek" kifejezés ebben a szövegben a szóbanforgó célra ismert vagy az irodalomban leírt általános módszereket jelenti. 30 Az alábbi példák szemléltetik a találmányt annak korlátozása nélkül. 1. példa? 35 133 g oxo-3^dietil^2,2-metil-5^tetrahidrofurán és oxo-4-dl iietil-2,2-metil-i5-tetralhidrofurán keveréket 500 ml etanolban 13 g Raney-nikkel katalizátorként való jelenlétében 7 óra hosszat 32 kg/cm2 nyomás alatt 100°-on hidrogénezünk. 40 A reakciókeveréket leszűrjük, betöményítjük, majd vákuumban ledesztilláljuk. 76 g hidroxi-3-és hidroxi-4-'diietil-2,2-! me l til-5-tetrahiid!rofuirán-keveréket kajpunk 8 mm Hg nyomás alaltt 103 C°-on forró színtelen olaj alakjában^»', 45 A kiindulási anyagként használt oxo^3- és , oxo-4-dietil^2,2Hnietil-:5-tetrahidrofurán keveréket a következő módiszerek egyikével kapjuk: a) 195 g dihidroxi-2,5-eM-5-hepitin-3 és 41,8 g higany(ill)szulfát keverékét 1500 ml vízben, víz- 50 fürdőn klb. 90 C°-on 3 óra hosszat melegítjük. A .reakciökeveréket 20- C°-ra hűtjük, nátriumkloriddal telítjük, és hatszor 250 ml éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatokat egyesítjük, és, nátriumszulfát fölött megszárítjuk. Kb. 30 mim 55 Hg nyomás alatt vízfürdőn bepárologtatjuk, a maradványt osökkenteitt nyomás alatt ledesztil- . láljuk, mire 133 g oxo-3- és oxo-4^dietil-2,2^ -métil-5-tetrahidrofurán keveréket kapunk 15 mm Hg nyomás alatt 77—81 C°-on forró szín- 60 telén olaj .alakjában. b) 10 g dihidroxi-2,2^etil-5-heptin-3-t 45—55 C°-on hozzáadunk egy katalizátorhoz, amely úgy készült, hogy 10 ml metanolt adtunk 0,5 g vörös hdiganyoxid, 0,5 g triklóracetsaiv, 0,5 ml es metanol és 0,5 ml 1:1 súlyarányú bórtrifluorid és dáletiléter elegy keverékéhez. A kapott szuszrpenziót 3 óra hosszat 4,5—'55 C°-on hevítjük. A reakciókeverékihez 1,5 g káliumtoarbonátot adunk, és a folyékony fázist dekán táljuk. A ; maradványt négyszer SO ml éterrel extrahálj ufc. A folyékony fázist és a kivonatokat egyesítjük, maghéziumszulfát fölött 'megszárítjuk, és vízfürdőn 20 mm Hg nyomás alatt 60 C°-on bepároljulk. A visszamaradt olajat ledesztillálva 4,3 g oxo-3- és oxo^4-diétil-2,2-metil-5-tetirahidrofurán keveréket kapunk 15 mm Hg nyomás alatt 79—84 C°-on forró színtelen olaj alakjában. • . " A dMdroxi-2,5-etil-5-heptm-3-t az alábbi módszerek egyike szerint készítettük: a) 25 g etil^3-hidroxi-3-pentin-l oldatát 500 ml etilétertaen hozzáadjuk etilmagnéziumbro'midnak 45 g etilbromidból, 9,9 g magnéziumforgácsból és 200 ml etiléterből készült oldatához olyan ütemben, hogy jégfürdőben való hűtéssel enyhe refluxot tartunk fenn. Amikor az oldatok 'egyesítése befejeződött, V2 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt hevítünk. Kb. 10 C°-ra való lehűtés után a reakciókeverékhez hozzáadjuk 13,8 g aoetaldehid oldiatát 50 ml etiléterben, miközben a hőmérsékletet kb. 10 C0-on tartjuk. Amikor a végbemenő heves reakció befejeződött, kb. IV2 óra hosszat visszafolyató, hűtő alatt hevítünk, majd jégfürdőn lehűtjük a reakciökeveréket. Hozzáadunk 100 ml 2 n kénsavat, és a reakciókeverékét háromszor, 100 ml dietiléterrel extraháljuk. Az éteres kivonaitokat nátriumszulfát fölött megszárítjuk, vízfürdőn kb. 30 mm, Hg nyomás alatt bepároljuk, és a maradványt ledesztillálva csökkentett nyomás alatt 15 g dihidroxi-2,5-etil-5-h.eptin.-3-t kapunk 0,2 mm, Hg nyomás alatt 85 C°-on •forró színtelen olaj alakjában'. b) 10,75 g dietilketon és 8,V5 g hidroxi-2-butin-3 keverékét —5 és 0 C° között hozzáadjuk 28 g porított káliumhidroxiid 25 ml dietiléterrel készült szuszpenziójiához. Amikor az exoterm reakció befejeződött, a reakciókeveréket szobahőmérsékletre hagyjuk lehűlni. Egy óra elmúltával a keverék , megszilárdul, »majd éjjelen, át állni hagyjuk. Ezután a szilárd részt 100 ml hideg 'víziben feloldjuk, szárazjég hozzáadásaival közömbösítjük, majd ötször 50 ml dietiléterrel extraháljuk. Az éteres kivonatokat egyesítjük, magnéziumszulfát fölött megszárítjuk, csökkentett nyomás alatt vízfürdőn bepároljuk, és a maradványt^ csökkentett nyomás alatt ledesztilláljuk. 7,0 'g dihÍ!droxi-2,5-etiP5-heptin-3-t ka^ punk 0,04 mm Hg nyomás alatt 78—80 C°-on forró színtelen olaj alakjában. Az etil-3-hidroxi-3Hpentm-l-et az alábbi módszerek egyike szerint állítottuk elő: a) 1 g frissen megtört vasi(III)nitrátot hozzáadunk 1000 iml —35 C°-os cseppfolyós ammóniához, és a sziuszpenzióhoz -—35 C°-on keverés közben kb. 2 g-os adagokban 23 g nátriumot adunk, minden új adag hozzáadása előtt 'megvárva, hogy az előző adag feloldódjék. Ezután az így kapott nátriumamid szuszpen-3
