153312. lajstromszámú szabadalom • Elektronizáló berendezés alumínium előállítására
vtä MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALAlM&SX Bejelentés napja: 1965. III. 11. (FÉ—624) Közzététel napja: 1966. VII. 22. Megjelent: 1967. X. 16. 153312 Szabadalmi osztály: 40 c 302 Nemzetközi osztály: C 22 d 302 Decimái osztályozás: 6«9.2/.8.087.13 Feltalálók: Dr. Balázs Endre osztályvezető, Budapest, Örkényi József tud. munkatárs, Budapest, Sejteri Vjekosziáv főmérnök, Tatabánya Tulajdonos: Fémipari Kutató Intézet, Budapest Elektrolizáló berendezés alumínium előállítására Ismeretes, hogy az alumírnumelektrolizáló kádakat .általában acélból készített szekrényszerkezietek alkotják, mély szekrényszerkezetek belső részének fenék részét és oldalait a célnak megfelelő bélésanyagok borítják. Ismeretes továbbá, hogy az elektrolízishez szükséges áram bevezetése a kád felett elhelyezett és .a kád munkaterébe nyúló anődokon, valamint a negatív sarkot képező, a kádfenék terében elrendezett aeélvezető síneken keresztül történik. A katód-áramvezető sinfek a vasszerkezeti részek felé elektromosan gondosan szigetelve vannak, viszont az elektrolizáló kád munkatere felé azokat az -elektromos áramot vezető szén tömbök borítják. A kád fenekét alkotó szénibélés célja, hogy az elektramos áram vezetését az elektroliton keresztül, az anód- és teatódsínek: között .biztosítsa, további célja, hogy az elektrolitniaík a vas katádsínekre kifejtett roncsoló hatását megakadályozza. Mint a féntietoben már említettük a kád&zerkeziet belső oldalait ugyancsak bélésanyag burkolja, amely bélést különféle hőszigetelő anyagok pl. saimott, termalittéglák, stb. és a tűzifolyós elektrolittal érintkező részén döngölt vagy blokkokból kirakott szénrétegek képezik. Ezen oldalbélést a gyakorlatban kádkoszorúnak is nevezik, ezért az egyszerűség kedvéért a továbbiakban ezt az elnevezést használjuk. A szénréteg célja kettős, mégpedig először az olvadt elektrolittel szemben kifejtett "korrózióállóság biztosítása, másodszor az olvadéknak a porózus szigetelőanyagba való áiszivárgásának megakadályozása. Annak ellenese,, hogy az old&lkoszorút a munkatér oldaláról a.. hőveszteíség-viszonyok céltudatos beállítása eredményeképpen képződő és a kád munkája soránváltozó vastagságú lefagyott elektrolit réteg (a'>, továbbiakban oldalfagy ás) is bizonyos mértékig, védi, az ismert elrenidezéseknél alkalmazott; . döngölt vagy blokkokból összerakott oldaUsoszo-:' rú védőfeladatót csak részben' tudjja megoldaná, mert az olvadék átsziivárgása a szigetelő anyagba 1—1V2 év múlva bekövetkezik és a szigetelő > anyag 'likacsait eltömi, anyagi összetételét kad-s; vezőtlenül befolyásolja. Ennek hajtásaként a hő-; veszteségek növekednek, az ár.aimihaitásfok romlik és a kádszekrény élettartama is csökken, ami elsősorban nagyimiértékű deformációban jelentkezik. x Üjaibban ismeretessé váltak olyan szerkezeti megoldások is, melyeknél az oldalkoszorú belső; falát szén helyett nagyobb résziben szüiciuimkar- > bidot, kisebb részben kokszport és szurkot tartalmazó anyagok keverékéből állították elő. E megoldás' előnyösebbnek ígérkezett ugyan a • szénbéléssel ellátott koszorúnál, mert a kádak élettartalmát és az elhelyezhető anód méretet, növelni lehetett, valamint úgy vélték, hogy a [ szilicjumikarbid oldalkoszorún keresztül annak' nagyobb elektromos ellenállása következtében" 153312
