153297. lajstromszámú szabadalom • Kenőzsíradalékanyagok

153297 következtetésre, hogy az adalékanyagként szánihajöhető anyagok mind nagymértékiben képeisek hidrogénthidat képezni, ill. hidrogénhídbain résztvenni. Ebben az összefüggésben megvizsgált vegyületek nagyrésze azonban hid'rogénihíd képzé- 5 sere ^alkalmas tulajdonsága ellenére nem gyakorolt zselatináló hatást a szappan-szénhidrogén rendszerre, ennek folytán fel kell tételezni azt, hogy még egyéb okok is fennállnak. Feltételezik tehát azt, hogy valószínűleg az adalékanyag 10 molekula nagyságának es alakjának is szerepe van ebben az összefüggéslben. Megkísérelték azt is, hogy a komplexzsírolkat három típusba sorolják be. 1. Szervetlen komplexek szappannal. !5 2. Szerves savak szappannal képzett komplexe. 3. Szerves sók szappannal kíépzett komplexe.^ • Az 1. típushoz sorolhatók a szappannal azonos kationt tartalmazó kloridok, szulfátok és 20 karbonátok. A 2. típushoz sorolhatok be a szakszerűtlen . előállítás esetén nehezen feldolgozható és nehezen oldható un. savas szappanok. A harmadik típus, mint szappan-só-kompléx kenőzsír jellé- 25 merhető, mimellett sók alatt itt főként acetátokat értünk. Általában itt a'komplexképző kation ugyanaz, mint a szaippanklépző kation. Történtek azonban olyan kísérletek is, amelyeknél a komplexzsírofcat legalább két, esetleg még több £0 kationiból képezték, azzal a megkötéssel, hogy a felhasznált kationok közül legalább az egyik többértékű volt, A komplexképző sók anionjaiként a következőket ajánlották: kénsav/ sósav, ortofoszforsav, pirofoszforsav és ezek anhidrid- 35 jei. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy szervetlen sókkal képzett komplexek egyáltalában nem, vagy csak kivételes esetekben, mint pl. a klorid- és foszfátkomplexek, kerültek zsírelőállítás sarán felhasználásra. Szerves komplex- 40 képzők felhasználása sokkal szélesebben elterjedt, így mindenek előtt az alifás monofcarbonsavak felhasználását ajánlották azzal a feltétel- " lel, hogy ezek' szénaitomszáma 7-nél kisebb legyen. Leírták azonlban dikárbonsavak, polikar- 45 bonsavaik, oxinsavak, ketoisavak, heterociklusos savak, pl. furánfcarbonsavak, sőt még karboxitcsoportot nem tartalmazó, de savas jellegű szerves vegyületek alkalmazását. A gyakorlatban. a következő savakat alkalmazzák: hangyasav, eoet- 50 Saiv,v

propionsav, valeriánsiav, vajsav, oxálsav, almasav, borkősav, tejsav, citromsav, piroszőlősav, furánkaribansav, fenol, krezol, tiofenol, kismolekulasúlyiú szonfonsaivak stb. Ujabban pedig javasolták azt, hogy a szappan-olaj rendszerbe 55 mindenfajta fémhidroxidat vegyítsenek. Egy újabb javaslat' szerint nem csupán meghatározott savak alkalmazhatók, hanem igen széles alkalmazásterületű kenőzsírok oly módon állíthatók elő, ha a kationokra és anionokra 60 való tekintet nélkül, a szappanok fáziisváltozásánafc hőmérsékletén, sómolekulákat építenek — be a kenőzsírrendszeribe, melynek folytán vegyes kristályok képződnek. Ezáltal számos kombináció és különböző felhasználási területre külön- 65 böző „szerkezetű" termékek előállítása vált lehetővé. Ezenkívül az a meglepő tény is fennáll, hogy olyan sók is, mint pl, arzénatok, szulfidek, bromátok, fluoridek, rodanidek, danátok, még, szilikátok is, nehézség nélkül beépíthetők a kenőzsírokba és ezáltal pozitív használati értékkel rendelkiező zsírkombináciök nyerhetők. A szakirodíaloimban ezenkívül komplexképzőket, ill. adalékanyagként a következő vegyületeket említik: y karbamid, furfu:rols

akrilnitril, glikolsav, aromás és heterociklusos savak, ezek sói, így pl. a nátriumbanzoát, tiofénkarbonsav, szalicilsav, kismólsúlyú oxisavak éterei, alginsavak, hidrofolsav, etilénglikolsav, ásványolaj szulfonátok, A nézetek és elméletek sokrétűsége á kenőzsírok felhasználási értékét befolyásoló tényezőket illetően rendkívül negatív behatást gyakorol előre meghatározott tulajdonságokkal rendelkező kenőzsírok előállítására. Mindeniékelőtt az a nézet túlhaladottnak látszik az adalékanyagoknak a" szappan-szénhidrogén rendszerbe való bevitele esetén, hogy az adalékanyagok kémiai szerkezetétől vagy pedig egy specifikus vegyületképződési hajlamtól, beleértve a hidrogénhídképzési képességet, függ a kialakítandó rendszer sajátossága. A találmány feladata tehát a kenőzsír felhasználási értékét befolyásoló anyagok felkutatása és annak megállapítása, hogy milyen módon nyerhetők előre meghatározott tulajdonsággal rendelkező kenőzsírok. A találmány értelmében a vázolt feladatot úgy oldjuk meg, hogy a kenőzsírok használati értéklét meghatározó adalékanyagként alapvetően kristályos anyagokat, mint pl. cukrot, keményítőt, karbamidet, hidrokinoint, hexametiléntetramint, szulfanilsavat és ezek sóit, oxikinolint, ftalátoklat, glicerinloszfátot, maiatokat, maleátokat, malonátokat, szaliiei'látokat, ureátokat, acetamideket, acitrint, fenantrolint, fenoxiiaoetaimideket stb. használunk fel a legkülönbözőbb kombinációkban, 'mimellett az adalékanyagoknak folyékony vagy kristályos állapotban az ismert eljárással előállított zsírokiba való bevitelét a zsírok megfelelő átalakulási hőmérsékletén mechanikai úton kivitelezzük. Mindegyik a szappanokkal együttkristályosodó anyag, függetlenül attól, milyen vegyületcsoporthoz tartozik, a rendszernek egy specifikus jelleget kölcsönöz és előre meghatározott tulajdonságokkal rendelkező késztermékek előállítását teszi lehetővé. A kenőzsírok használati értékét azzal lehet előnyösen és kívánt módon megváltoztatni, hogy a különféle . kristályos adalékanyagok mennyiségét és keverési arányát változtatjuk-A szappanoknak különféle és különböző összetételű anyagokkal, mint alifás, karbociklusos, heterociklusos vegyületekkel, valamint fehérjékkel, és szerves és szervetlen sókkal, oxidokkal és hidroxidokkal, savaikkal és komplexvegyületekkel stb. olajos oldószerben való együttikristályosodását úgy érhetjük el, ha önmagában ismert módszerrel kenőzsírokat á'llí-