153297. lajstromszámú szabadalom • Kenőzsíradalékanyagok

153297 következtetésre, hogy az adalékanyagként száni­hajöhető anyagok mind nagymértékiben képeisek hidrogénthidat képezni, ill. hidrogénhídbain részt­venni. Ebben az összefüggésben megvizsgált ve­gyületek nagyrésze azonban hid'rogénihíd képzé- 5 sere ^alkalmas tulajdonsága ellenére nem gyako­rolt zselatináló hatást a szappan-szénhidrogén rendszerre, ennek folytán fel kell tételezni azt, hogy még egyéb okok is fennállnak. Feltétele­zik tehát azt, hogy valószínűleg az adalékanyag 10 molekula nagyságának es alakjának is szerepe van ebben az összefüggéslben. Megkísérelték azt is, hogy a komplexzsírolkat három típusba sorolják be. 1. Szervetlen komplexek szappannal. !5 2. Szerves savak szappannal képzett komp­lexe. 3. Szerves sók szappannal kíépzett komplexe.^ • Az 1. típushoz sorolhatók a szappannal azo­nos kationt tartalmazó kloridok, szulfátok és 20 karbonátok. A 2. típushoz sorolhatok be a szakszerűtlen . előállítás esetén nehezen feldolgozható és nehe­zen oldható un. savas szappanok. A harmadik típus, mint szappan-só-kompléx kenőzsír jellé- 25 merhető, mimellett sók alatt itt főként acetáto­kat értünk. Általában itt a'komplexképző kation ugyanaz, mint a szaippanklépző kation. Történ­tek azonban olyan kísérletek is, amelyeknél a komplexzsírofcat legalább két, esetleg még több £0 kationiból képezték, azzal a megkötéssel, hogy a felhasznált kationok közül legalább az egyik többértékű volt, A komplexképző sók anionjai­ként a következőket ajánlották: kénsav/ sósav, ortofoszforsav, pirofoszforsav és ezek anhidrid- 35 jei. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy szervetlen sókkal képzett komplexek egyáltalá­ban nem, vagy csak kivételes esetekben, mint pl. a klorid- és foszfátkomplexek, kerültek zsír­előállítás sarán felhasználásra. Szerves komplex- 40 képzők felhasználása sokkal szélesebben elter­jedt, így mindenek előtt az alifás monofcarbon­savak felhasználását ajánlották azzal a feltétel- " lel, hogy ezek' szénaitomszáma 7-nél kisebb le­gyen. Leírták azonlban dikárbonsavak, polikar- 45 bonsavaik, oxinsavak, ketoisavak, heterociklusos savak, pl. furánfcarbonsavak, sőt még karboxit­csoportot nem tartalmazó, de savas jellegű szer­ves vegyületek alkalmazását. A gyakorlatban. a következő savakat alkalmazzák: hangyasav, eoet- 50 Saiv,v propionsav, valeriánsiav, vajsav, oxálsav, almasav, borkősav, tejsav, citromsav, piroszőlő­sav, furánkaribansav, fenol, krezol, tiofenol, kis­molekulasúlyiú szonfonsaivak stb. Ujabban pedig javasolták azt, hogy a szappan-olaj rendszerbe 55 mindenfajta fémhidroxidat vegyítsenek. Egy újabb javaslat' szerint nem csupán meg­határozott savak alkalmazhatók, hanem igen szé­les alkalmazásterületű kenőzsírok oly módon állíthatók elő, ha a kationokra és anionokra 60 való tekintet nélkül, a szappanok fáziisváltozá­sánafc hőmérsékletén, sómolekulákat építenek — be a kenőzsírrendszeribe, melynek folytán vegyes kristályok képződnek. Ezáltal számos kombiná­ció és különböző felhasználási területre külön- 65 böző „szerkezetű" termékek előállítása vált le­hetővé. Ezenkívül az a meglepő tény is fennáll, hogy olyan sók is, mint pl, arzénatok, szulfidek, bro­mátok, fluoridek, rodanidek, danátok, még, szi­likátok is, nehézség nélkül beépíthetők a kenő­zsírokba és ezáltal pozitív használati értékkel rendelkiező zsírkombináciök nyerhetők. A szak­irodíaloimban ezenkívül komplexképzőket, ill. adalékanyagként a következő vegyületeket em­lítik: y karbamid, furfu:rols akrilnitril, glikolsav, aro­más és heterociklusos savak, ezek sói, így pl. a nátriumbanzoát, tiofénkarbonsav, szalicilsav, kis­mólsúlyú oxisavak éterei, alginsavak, hidrofol­sav, etilénglikolsav, ásványolaj szulfonátok, A nézetek és elméletek sokrétűsége á kenő­zsírok felhasználási értékét befolyásoló tényező­ket illetően rendkívül negatív behatást gyakorol előre meghatározott tulajdonságokkal rendelkező kenőzsírok előállítására. Mindeniékelőtt az a nézet túlhaladottnak látszik az adalékanyagok­nak a" szappan-szénhidrogén rendszerbe való bevitele esetén, hogy az adalékanyagok kémiai szerkezetétől vagy pedig egy specifikus vegyü­letképződési hajlamtól, beleértve a hidrogén­hídképzési képességet, függ a kialakítandó rend­szer sajátossága. A találmány feladata tehát a kenőzsír fel­használási értékét befolyásoló anyagok felkuta­tása és annak megállapítása, hogy milyen mó­don nyerhetők előre meghatározott tulajdon­sággal rendelkező kenőzsírok. A találmány értelmében a vázolt feladatot úgy oldjuk meg, hogy a kenőzsírok használati értéklét meghatározó adalékanyagként alapve­tően kristályos anyagokat, mint pl. cukrot, ke­ményítőt, karbamidet, hidrokinoint, hexametilén­tetramint, szulfanilsavat és ezek sóit, oxikino­lint, ftalátoklat, glicerinloszfátot, maiatokat, ma­leátokat, malonátokat, szaliiei'látokat, ureátokat, acetamideket, acitrint, fenantrolint, fenoxiiaoet­aimideket stb. használunk fel a legkülönbözőbb kombinációkban, 'mimellett az adalékanyagok­nak folyékony vagy kristályos állapotban az ismert eljárással előállított zsírokiba való be­vitelét a zsírok megfelelő átalakulási hőmérsék­letén mechanikai úton kivitelezzük. Mindegyik a szappanokkal együttkristályosodó anyag, füg­getlenül attól, milyen vegyületcsoporthoz tar­tozik, a rendszernek egy specifikus jelleget köl­csönöz és előre meghatározott tulajdonságokkal rendelkező késztermékek előállítását teszi le­hetővé. A kenőzsírok használati értékét azzal lehet előnyösen és kívánt módon megváltoztat­ni, hogy a különféle . kristályos adalékanyagok mennyiségét és keverési arányát változtatjuk-A szappanoknak különféle és különböző össze­tételű anyagokkal, mint alifás, karbociklusos, heterociklusos vegyületekkel, valamint fehér­jékkel, és szerves és szervetlen sókkal, oxidok­kal és hidroxidokkal, savaikkal és komplex­vegyületekkel stb. olajos oldószerben való együttikristályosodását úgy érhetjük el, ha ön­magában ismert módszerrel kenőzsírokat á'llí-

Next

/
Thumbnails
Contents