153297. lajstromszámú szabadalom • Kenőzsíradalékanyagok

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. XII. 12. (CE—438) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1963. VII. 08. Közzététel napja: 1964. XII. 23. Megjelent: 1967. II. 28. 153297 Szabadalmi osztály: 23 c Nemzetközi osztály: C 11 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Boeek Ernst, Peckfitz, Kreis Gardelegen, Keil Gerhard, Krumpa (Geiseltal), Kroll Heinz, Mieste, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Ceritol-Werk cég, Mieste (Altmark), Német Demokratikus Köztársaság Kenőzsíradalékanyagok 1 A találmány kenőzsíradalékanyagokra vonatkozik. Minden szappan hőmérséklettől függően számos módosulattal Jellemezhető. Az ilyen monomer formák létezése, amelyéket folyékony kris- 5 tályosnak is jelölnek, előfeltétele annak, hogy a szappanok folyékony szénhidrogén keverékekben rendkívül jó oldhat ósággal rendelkeznek. A kenőzsírok előállításánál a szappan kikristályosodik és ennek folytán a kenőzsírok valóiszínű- 10 leg nem mások, mint szappankristályok olajban képzett mechanikai diszperziói. A szappan és ásványolajon kívül azonban a legtöbb esetben a rendszerben egy harmadik komponens is jelen van, ennek jelenléte főképpen a szükséges szer- 15 kezet kialakítása • céljából lényeges. A kristályosodás módja ezektől az adalékanyagoktól függ és ezek befolyásolják. Harmadik komponensként elsősorban víz, vagy kismolekula súlyú alkoholok, pl. glicerin jön számításba. Ezen kívül fe- 20 nolok, aminek, észterek, zsírsavak, szappanok, fémsók, alkáliák és egyéb fémhidroxidok is felhasználásra kerülhetnek. E harmadik komponens jelenléte részben a szappan oldhatóságát és kristályosodását be- 25 folyásolja, mint ez a tény különféle közleményekből ismeretessé vált. Amikor 1940Jben két helyen egymástól függetlenül és egyidejűleg kismolekula súlyú karbonsavaik sóinak felihasználásakor meglepő je- 30 lenségefcet észleltek, először azt feltételezték, hogy e hatások a rövid- és hosszúszénlámcú-karbonsavak eloszlásának tulajdoníthatók. Egyes vélemények szerint abból indultak ki, hogy kismólsúlyú zsírsavas sóknak a hosszúszénMnoú szappanmolekulák közé való beékelődésével egy kitágított mieellakötés létesül és a rácsszerkezet kitágítása a hosszú szénláncú paraffinlánicok kölcsönös gátló hatását megszünteti. Ezáltal pedig a hőállóság megnövekedése következik be. " Még a mai napig sem alakult ki egységes vélemény arról, hogy a harmadik komponens közös jellemzői milyen Hatást gyakorolnak a kenőzsírban való felhasználás esetén, E probléma megoldására sok hipotézist állítottak fel. Egyik elképzelés szerint valóságos vegyület képződése megy végbe és feltételezi, hogy sztöohioime^rikus mennyiségben komplexek képződnek. A másik feltételezés szerint a harmadik komponens nincs sztöehimetrikus arányokban jelen, hanem a szappannal asszociált állapoton van. Szó esik egymással ellentétes vegyületek oldhatóságáról is. Így feltételezik azt, hogy pl. a kaleiumacetát és báriumacetát-komplexek nem tekinthetők kémiai vegyületeknek, hanem • a szappan és az acetát között képződő igen erős fizikai kötéssel rendelkező keverékeknek. Modellkísérletek alapján jutottak arra.a vég-153297