153282. lajstromszámú szabadalom • Fonalvégkereső szerkezet csúcstartalék nélküli vetülékcsévékhez

183282 teleszkópszerűen töblb részből álló. hosszirány- " ban rugalmas hajtóruidaít -tartalmaz. A találmány szerint a szívócső mozgatószerkezetének és a cséveforgató szerkezetnek közös erőforrása lehet (pl. a szövőgép hajtómotora) 5 vagy külön szervomotoraik lehetnek, vezérlőszerveik azonban egymással kényszerkapcsolatban vannak, hogy összetartozó üzemállapotaik (pl. a szívócső munkahelyzete és a cséve forgása) egyszerre következzenek be. 10 A találmány egy példakénti kivitelét a rajzmellékletre hivatkozva ismertetjük. Olyan kivitelt ismertetünk, amelynél a szálvéget leválasztó szívócső a vetélő holtponti helyzete mögött levő geometriai tengely körüli elfordulást végez. 15 A találmány azonban olyan ismert cséveváltó berendezéseknél is alkalmazható, amelyeknél a szívócső a cséve tengelyiének irányaiba eső egyenesvonalú mozgást végez. Az ábrán 1 a vetélőbe behelyezésre váró csé- 20 ve, amelyen tárolt vetülékfonalat a vetélőbe be kell fűzni. Az ábra a csévét abban a helyzetben tünteti fel, amelyet elfoglal akkor, amikor a csévekalapács alatt van. A csévének a vetélőben megfogására a 2 fej- 25 rész szolgál. A 3 szívócső kúposán bővülő vége a rajz szerinti helyzetében a cséve kúpos. vé^ gére simul, — amelyet a továbbiakban a cséve csúcsának nevezünk —• maga a szívócső pedig egy hozzáerősített persely révén a 4 tengely £0 körül elfordítható a pontozottan rajzolt 22 nyugalmi helyzetbe. A munkahelyzetbe és vissza mozgatására az- 5 kar, 6 tolórúd és 7 kilincskerék szolgál, amely utóbbihoz a 6 tolórúd a 8 csap révén kapcsolódik. A 7 kilincskerék lépé- 35 senkénti továbbforgatására a 9 tolókilincs vanv alkalmazva, amely a szövőgép tengelyéről állandó lengő mozgásban tartott 10 haj tokáron van csapágyazva. A kilincskeréknek azon a részén, amely a 9 tolókilinccsel a szívócső szaggatottan 40 rajzolt 22 nyugalmi helyzetében együttműködik, a fogak hiányoznak, s így a szívócső ebből a helyzetéből csak akkor indul el, ha a 11 indítókilinccsel kissé előreforgatjuk. A 3 szívócső kúppalást alakú végének belső 45 felülete poliuretánhabbal van bélelve, a 6 tolórúd pedig egymáshoz rugalmasan kapcsolt, egymáshoz képest teleszkópszerűen eltolódó két részből áll, úgy, hogy mindaddig, amíg a 6 tolórúd pl. a rajzolt helyzetből a 12 forgástengely 50 másik oldalán fefcvő sztemletriás helyzetébe jut, a szívócső kúpos vége rugalmasan a cséve csúcsához szorul. Az 1 csévével koaxiálisán a 13 kilincskerék 14 förgatőcsápja van elrendezve, amely rajzolt 55 helyzetében a csévével nincs kapcsolatban és nyugalomban van. Felfelé elmozdítva azonban a forgatócsap alakos vége a csévével, a kilincskerék pedig a 15 hajtókilinccsel kapcsolatba jut és a cséve a kilincs hatására a nyíl irányában 60 forgásba jön. A kilincs alternáló mozgását, esetleg a 16 áttételen át a 17 tolórúd közbetételével a fentebb említett 10 hajtófcarral végeztethetjük. A cséveforgatás vezérlését a szívócső mozga- 65 tószerkezetének 7 kilincskerekéről vezetjük le a 18 tolórúd és 19 ütköző segítségével, amelynek minden helyzete a szívócső egy bizonyos helyzetének felel meg. A 19 ütköző úgy van méretezve, hogy amikor a szívócső nyugalmi helyzetbe érkezik, akkor a 19 ütköző — balfelé mozogva — .az ábrán látható helyzetbe jut. így a 20 szögemelő a 21 rugó hatására felfelé elfordul, a 14 forgató csap a csévével, a 13 kilincskerék pedig a 15 hajtókilinccsel kapcsolatba jut és a cséve forgásba jön. A forgás addig tart, amíg a 23 csap folyamatos körforgása során a 19 ütköző, jobbfelé mozogva ismét a rajz szerinti helyzetbe jut. Látjuk tehát, hogy a cséve íforgását a szívócső mozgatószerkezete vezérli. A szerkezetet a találmány keretein belül az ismertetett kiviteltől eltérően is meg lehet valósítani. A szívócsőnél poliuretánbélést tüntettünk fel, de ugyanígy alkalmazhatunk laticelbélést is, vagy bármely más anyagot, vagy bármilyen felületi kiképzést, vagy felületi megmunkálást, ami olyan felületi minőséget eredményez, amely — súrlódás, tapadás, vagy más felületi hatás révén -— a fonalat átmenetileg a szívócsőhöz kapcsolja. A szívócső és esévecsúcs rugalmas érintkezésének az a célja, hogy az érintkezés akkor is biztosítva legyen, ha az egymás után következő csévék mérete nem pontosan egyenlő. Rugalmas érintkezésnél emellett a fellépő erőhatás is lényegében minden esetben ugyanakkora, vagyis kellő értékhatárok között mozog. A rugalmasságot természetesen nemcsak a 6 tolórúd, hanem az 5 kar, a 3 szívócső, annak bélése, vagy bármely más elem is szolgáltathatja. A példa szerint, legközvetlenebb módon, az összes mozgásokat a szövőgépről vezettük be. Azonban a találmány lényegének érintése nélkül minden mazgásnak külön szervomotora lehet, amelyeket végeredményben a tapintó vezérel, illetve az hoz működésbe. A nyugalmi helyzetből kiindulva a találmány szerinti szerkezet egy munkaperiodusának lefolyása a következő: 1. A szövőgép üzeme közben — a szerkezet nyugalmi helyzetében is — a 10 hajtókar, 9 tolókilincs, a 17 tolórúd, 16 áttétel és a 16 hajtókilincs állandó alternáló mozgásban van, de a szívócső a 22 nyugalmi helyzetben marad (mert a 9 tolókilincs a 7 kilincskerék sima részén mozog) és az 1 cséve is nyugalomban van, (mert a 19 ütköző a 14 forgatócsapot a cséve fejrészéből kihúzva tartja és a 13 kilincskereket* a 15 hajtókilincs útjából eltávolítja). Ebben a nyugalmi helyzetben — már az előző munkaperiódus 5. pontja értelmében — a kalapács alatt levő 1 cséve vetülékfonalának vége a szívócsőben fekszik és az ott elrendezett fogószervekben fogya van. Közben a vetélőben levő cséve fonalkészlete folyamatosan bedolgozásra kerül. 2. Amint a vetélőben levő cséve fonalkészlete egy minimális mennyiség alá csökkent, a tapintó működésbe hozza a csévekalapácsot, amely 2