153279. lajstromszámú szabadalom • Szivattyúberendezés

3 153279 4 ben is, midőn a felszívott víz elnyelve lég- vagy gáznemű közegeket is tartalmaz. A találmány szerinti szerkezet műszakilag haladottabb az is­merteknél, mert hatásfoka nagyobb, a szívó­vezetékben mozgó szerkezeti részek, pl. láb­szelep Vagy hasonlók nincsenek, üzemeltetése egyszierűbb és gazdaságosabb. Az üzemeltetés nem szakaszos, hanem folyamatos. A berende­zés beépítési és előállítási költsége az ismert hasonló célú és teljesítményű berendezéseknél kisebb. A kitűzött feladatot jelen találmány alkalma­zásával olymódon oldjuk meg, hogy a beren­dezés szívócsöve a szivattyú szívócsonkjával, va­lamint a szívótartály felső terével összekötte­tésben álló, a szivattyú üzemeltetése folyamán a szívólégtartályban létesített depressziót fenn­tartó szerkezettel van ellátva. A depressziót fenntartó szerkezet egyik kiviteli alakjánál a szívólégüstben olyan csőszerűén kiképzett szer­kezetet helyezünk el, melynek egyik vége a fezívólégtartály felső terébe csatlakozó szívócső beömlő csonkjával szemben van felerősítve és a szívócső folytatását képezi; másik vége a szí­vótartály kiömlőcsonkjáig nyúlik le, mely ki­ömlő csonk a szivattyú szívócsonkjával van ösz­szekötve. A depressziót fenntartó szerkezet olyan hengeres cső, melynek átmérője a szívó­cső átmérőjének 1,0—2-szerese. A depressziót fenntartó szerkezet olyképpen is kialakítható, hogy a hengeres cső felső vége tölcsérszerűen ki van tágítva, melyen keresztül a szívócsövön keresztül a szívólégtartályba beömlő víz útját zavartalanul folytatva a szívólégtartályon ke­resztül halad anélkül, hogy a szívólégtartály alsó terében visszamaradt vízzel érintkezne, illetőleg keveredne.'A fentiekben említett dep­ressziót fenntartó szerkezet felső végén a be­ömlőcsonk közelében vagy a szívólégtartály fe­dele alatt a szerkezet falában nyílások vagy falkihagyások vannak. A csőszerű szerkezet másik vége a szívótartály alsó terébe torkoló szívócsonkkal szemben a szívócsonk torkolatá­nak közeiéig nyúlik. A szívócsőből az említett csőszerű szerkezeti elembe nagy sebességgel át­ömlő vízáram megszakítás nélkül a szerkezeti elemen keresztül növekvő sebességgel átfolyik és a kiömlőcsonkon át a szívótartályból távozik, anélkül hogy gyakorlatilag a tartály alsó te­rében helyetfoglaló vízzel összekeveredne. Mi­után a medencéből felszívott vízben az elnyelt levegő- vagy gázrészecskéknek nincs ideje a vízáramból való kilépésre, a szívólégtartály fel­ső terében a depresszió nem romlik, sőt a víz­áram azáltal, hogy a célszerűen kialakított nyí­lások vagy kihagyások előtt nagy sebességgel elhalad a tartály felső terében szívóhatást fejt ki vagy legalábbis a depresszió mértékét fenn­tartja. E hatás következtében tehát a szívótar­tályban uralkodó depresszió mértéke a szivaty­tyűzás folyamán nem csökken, miáltal a ko­rábban ismert berendezések üzemzavarai vég­leg megszűnnek. A találmány egy másik kiviteli alakjánál a szívócső a szívótartályon kívül van vezetve, a szivattyúberendezés tengelyvonala felett cső­szifonszerűen fordított U-alakban vagy hasonló görbe alakban meg van hajlítva és rövidebb szárával a szivattyú szívócsonkját a szívólégtar-5 tály alsó terével összekötő csőszakaszba a fel­szívott víz áramlási irányával megegyezően csat­lakozik, depressziót fenntartó szerkezetét a for­dított U-alakban meghajlított csőszakasz a szí­vólégtartály felső terével összekötő, a szívócső 10 átmérőjénél kisebb átmérőjű légvezeték képezi, melynek célszerűen leszűkített vége a felszí­vott víz áramlási irányával megegyezően a szí­vócső belsejébe torkollik. A szivattyú megindítása után a vízzel előze-15 tesen feltöltött szívólégtartályból a vizet elszív­juk, minek következtében a szívólégtartályban depresszió lép fel és a szívócsőben a vízáramlás megindul Az U csőben kialakított csőcsatlako­zás segítségével a szívólégtartályban a kívánt 20 .depressziófokot megfelelő értékhatárok közt tudjuk tartani. Ennek az elrendezésnek különö­sen gázos kutak esetén van jelentősége, mert a felszívott vizet a szívólégtartályon nem vezet­jük keresztül, ennek következtében a légtar-2? tályba gáznemű közeg nem juthat. A gyakor­latban előfordulhatnak olyan esetek is, pl. nagy emelőmagasság esetén, hogy a légtartály­ban fokozottabb mértékben szükséges a dep­resszió fokának biztosítása. A találmány ilyen SO esetekben is alkalmazható olymódon, hogy az előzőkben említett légvezeték a szivattyú szívó-és nyomóvezetékeihez kapcsolt vízlégsugár-szi­vattyú szívóoldalávai van összekapcsolva. E megoldás akkor is célszerűen alkalmazható, ha 35 a szívómagasság nem túl nagy, azonban a szí­vólégtartály térfogatát a lehető legkisebbre akarjuk gazdasági okokból csökkenteni. Természetesein a szívólégtartályban indításkor létesített depresszió fenntartásához és/vagy fo-40 . kozásához a pót vízlégszivattyún kívül az el­nyelt lég- és gáznemű anyagok leválasztására hidrocikliont is beiktathatunk, amely különösen azesetben játszik fontos szerepet, midőn a szí­vócsővezeték a szívótartály fedelén keresztül 45 van bekötve. Nagyobb vízszivattyútelepek esetén egymással párhuzamosan kapcsolt több szivattyúegységet alkalmazhatunk, melyek jelen találmány fel­használásával egymással párhuzamosan vannak 50 kapcsolva olymódon, hogy közös szívóvazetékük a szívótartáHyal és közös nyomóvezetékük a vízvisszatöltő-tartállyal van összekötve. A találmány példaképpeni kiviteli alakjait a sematikus rajzok segítségével az alábbiakban 55 részletesebben is ismertetjük. 1. ábra: A találmány szerinti berendezés el­rendezését ábrázolja, midőn a depressziót fenn­tartó szerkezet a szívólégtartály belsejében van elhelyezve és a szívólégtartály kifolyó nyílása 60 a szivattyú tengelyének szintje felett van. 2. ábra: Az 1. ábra szerinti elrendezés azzal az eltéréssel, hogy a légüst kifolyónyílása a szi­vattyú tengelyének szintje alatt van. 3. ábra: A találmány szerinti berendezés el-65 rendezését ábrázolja, midőn a szívócső és a dep-

Next

/
Thumbnails
Contents