153265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás O,O-dimetilditiofoszforil-alfa-fenilecetsavas etilészter előállítására

5 153265 6 tálában 200 és 3O0 mg/kg között van, az eljá­rás fentebb említett további tökéletesítésének alkalmazásával azonban oly terméket állítha­tunk elő* amelynek patkányokon mért LD5 o ér­téke (az eljárás kiviteli módjától függően) 600 mg/kg és 1100 mg/kg között változhat. A találmány szerinti eljárásnak ez a tökéle­tesítése abból áll, hogy az 0,0-dimetilditiofosz­f orsav nátriumsója , és az alf a-brómfenilecetsav reakciójának vizet és széntetrakloridot tartal­mazó közegben történő lefolytatása esetén a dekantálással elkülönített szerves oldószeres fázist (vízzel való mosás után) vizes alkáliol­dattal semlegesítjük, a dekantálással elkülöní­tett vizes fázist (széntietrakloriddal történő mo­sás után) savval kezeljük az 0,0-dimetilditiofosz­forilnalfa-f enilecetsav teljes felszabadításáig, majd az így felszabadított savat széntetraklio­ridban oldjuk. Az észtierezést azután ezzel 'az oldattal folytatjuk le. Az eljárásnak a maga egészében való jobb megvilágítása céljából a csatolt rajz szerinti fo­lyamatábrán szemléltetjük az eljárás műveletei­nek összefüggését és sorrendjét. A kapott eredmények azt mutatják, hogy az eddig ismert eljárásokkal előállított 0,0-dimetil­ditiofoszforil-fenilecetsav^etilészter melegvérű ál­latokkal szembeni viszonylag nagyfokú toxikus­sága nem magának a vegyületnek tulajdon­sága, hanem lényegileg az eddigi kereskedelmi termékben mindenkor jelenlevő szennyezésnek tulajdonítható. ' ' . Az eddig ismert előállítási eljárással nyert terméknek a további tisztítása azonban a szo­kásos módszerekkel rendkívül nehezen oldható meg, minthogy ezt a terméket kristályosítással nem lehet elkülöníteni, a desztiliáláshoz szük­séges hőmérsékleten viszont a termék már bom­lásra hajlamos, különösen nagyobb mennyisé­gekben történő feldolgozás esetén. A találmány szerinti eljárás így lehetővé teszi a más eljárásokkal előállított 0,0-dimetilditío­foszforil-alfa-fenilecetsav egyszerű és gazdasá­gos módon történő tisztítását. • A termék toxikusságát lényegesen növelő szennyezések természete még nincs teljesen fel­derítve. Feltételezhető, hogy ezek a szennyezé­sek — legalábbis túlnyomórészt — a szerves fázisnak a csatolt folyamatábrán csillaggal meg­jelölt desztillálása során keletkező maradékba kerülnek. A fent mondottak alapján tehát a találmány egyik célkitűzése az O,0^dimetilditiofoszforil­alfa-fenileoetsav-etilészíter nagy tisztasági fok­ban és nagy termelési hányaddal történő elő­állítása, másik, nem kevésbbé fontos célja azon­ban oly termék előállítása, amely igen csekély toxikusságot mutat melegvérű állatokkal szem­ben. • Azt is tapasztaltuk, hogy azok a szennyezé­sek, amelyek a terméknek a melegvérű állatok­kal szembeni toxikusságát nagymértékben nö­veÜ, nincsenek számottevő befolyással a ter­méknek a kártevőkkel szembeni hatásosságára; az eddig ismert eljárással előálított, nagymér­tékben toxikus termék kártevőírtó hatása ugyanis nem különbözik a találmány szerinti eljárással kapott csekély toxikusságú terméké­től, amint ez az alább, a példák után közölt 5 I. táblázatnak a melegvérű állatokkal szemben különböző mértékben toxikus termékekre vo­natkozó adataiból kitijnik. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem-10 léltetik; megjegyzendő azonban, hogy a talál­mány köre egyáltalán nincsen ezekre a példák­ra korlátozva. 1. példa. 15 79,3 g (0 44 mól) 0,0-dimetilditiofoszforsav­-nátriumsót tartalmazó 222 ml vizes oldathoz 86 g (0,4 mól) ailtfia-brómfenilécetsavat adunk. A reakeióelegyet 30 C° hőmérsékleten 5 óra „0 hosszat keverjük, majd 240 ml széntetraklori­dot adunk hozzá, a szerves oldószeres fázist el­különítjük ós 200—200 ml vízzel háromszor mossuk. A fentemlített szerves fázishoz, amely a ke­„,. letkezett O,0^dimetilditiofoszforil^alfa-fenilecet­savat tartalmazza, azeotropos módszerrel lefoly­tatandó észterezés céljából 36,8 g etnolt és 1,5 g p-toluolszulíonsavat adunk. Az észterezés szokásos módon történő lefoly­„„ tatása után a szerves oldószeres reakcióeíegyet 200—200 ml vízzel kétszer, azután semleges reakcióig 2%-os vizes ná'triumhidrogénfcarbo­nátoldattal, végül pedig ismét 200 ml vízzel .mossuk. „- A szerves oldószeres fázisból az oldószert ezután csökkentett nyomás alatt teljesen eltá­volítjuk. Ilymódon 109 g enyhén színezett olaj­szerű terméket kapunk, amely 92,3%-os tiszta­ságú 0,0-dimetilditiofoszforil-alfa-fenilecetsav-40 etilészterből áll. • A kiindulóanyagként alkalmazott alfa-bróm­feniiecetsavhoz viszonyított és 100%-os tiszta­ságú termékre számított termelési hányad 78,5%. A fenti példa szerint előállított termék pat­kányon mért akut toxikussága, LD50 értékben kifejezve, 250 mg/kg. 2. példa. 50 71,5 g - (0,33 mól) 0,0-dimetilditiofoszfor­sav-nátriumsó-dihidrátot 150 ml acetonban ol­dunk és 64,6 g (0,3 mól) alf a-brómf enilecetsavat adva hozzá, a reakeióelegyet 2 óra hosszat ke­verjük. 55 A reakció befejeztével az oldószer legnagyobb részét csökkentett nyomás alatt elpárologtatjuk, a maradókhoz pedig 150 ml vizet és 150 ml széntetrakloridot adunk. A szerves oldószeres fázist elkülönítjük és 150—150 mi vízzel há-60 romszor mossuk. Ehhez a szerves oldószeres fázishoz, amely a keletkezett 0,0-dimetilditiofoszforü^lfa-fenil­ecetsavat tartalmazza, az azeotropos észterezés lefolytatása céljából 27,6 g (0,6 mól) etanolt 65 és 1,5 g p-toluolszufonsavat adunk. 3

Next

/
Thumbnails
Contents