153255. lajstromszámú szabadalom • Bendőszoda

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. IV. 14. (KA—1046) Ausztria-i elsőbbsége: 1964. IV. J.4. Közzététel napja: 1966. VI. 22. Megjelent: 1967. I. 20. 153255 Szabadalmi osztály: 30 <; Nemzetközi osztály: A 61 d Decimal osztályozás: Dr. ,Karl Kaltenböck állatorvos, Gallneukirchen, Ausztria Bendőszonda A kérődző állatok bendőjében a felvett tápláliékitól függően haibos erjedés fön létre, mely mindiadídilg veszélytelen, atmíg a hab a garat torkolatát nem érte el és a keletkezett gázok a garaton keresztül még távozhatnák. Ha azonban a takarmány vagy halb már elzárt a garattorkolatot, ügy a béndőnek ebben a résziében állandóan növekvő gázképződés jön létre, melynek szintje a garattorfcalátot meghaladja. Ennek következtében rövid idő alatt olyan gyors mértékű felfúvódás keletkezhet, hogy az állat kimúlik, amennyiben az úgynevezett bendőszúrást nem alkalmazzák, hogy így a gázok távozását lehetővé tegyék. A gázképződés megakadályozására és folyam dékok bevitelének lehetővé tételére megkíséreltek a garaton keresztül benyomható szondakait alkalmazni, hogy így a bendő átszúrását elkerülhessék. Az eljárás nehézsége aibban rejlik, , hogy a rendszerint felhasznált szondák nyitott bevezető vége a gyomor fenekéig süllyed és így természetesen nem alkalmas a felfúvódás megszüntetésére. Ismertek ugyan már számos hab-oszlató szerek is, azonban ezeknek a gyomorfenék környékén való bevezetése nem előnyös, mivel a felfúvódás fokozódásával a gyomor működése megszűnik és így nem keveredhetnek az említett szerek a gyomortartalommal. • ismertek továbbá olyan bendőszondák is, ame-10 15 20 25 30 lyek bevezető végükön zártak és e n.ögöít rugalmas .hajlított csőből oldalnyílásokkal vannak kialakítva és több olyan megoldással kísérleteztek, melyek lehetővé tennék, hogy a bendőbe való bejutása után a bevezető végnek felfelé irányuló állását biztosítsák, így pl. egy ismert megoldás esetében a cső belsejében rugalmas rudat alkalmaztak visszahajlított véggel, melyet a szonda bevezetése után visszahúznak, hogy így a csővégnek felállítását biztosítsák. Egy másik megoldás esetében a szonda Végén kívülről drót van erősítve, mely a bevezető végtől bizonyos távolságban oldalnyíláson keresztül a csőbe jut és a cső belsejében elhelyezett húzószerkezettel Van összekötve, melyet kívülről lehet megfogni. Ennek a húzószerkezetnek a meghúzása esetén a szondavégen kényszerűen hajlítás, ill. felfelé hajlás jön létre. Egy másuk megoldás esetében a szonda csuklósan részekre oszlik és a csukló tengelye excentrikusan úgy van. elhelyezve,; hogy amílkor a bevezetővég ellenállásiba ütközik, a csuklórész, vagy több csuklós rész felált Bár az ismertetett összes megoldás esetében a bendő belsejében levő szonda, üt. csőrész felfelé hajlik, azonban semmi biztosíték sincs arra, hogy a szonda bevezető végének olyan visszahaijlftása következük be, hogy az oldalnyílások a pépes, ill. habos bendődjartalom szintje fölé kerüljenek. Abban az esetben azonban, ha az elhajlott 153255