153249. lajstromszámú szabadalom • Nem kerül kihirdetésre
153249 nés nélkül beleértve az emészthető szénhidrátokat is. Tárolási ideje ugyanakkor a bennelevő enzimek és víztartalom ellenére is igen magas. A melléktermékként keletkező présmaradék ugyanakkor nem értéktelen, hanem önmagában 5 gyengébb minőségű szénaként, vagy célszerűen karbamiddal kiegészítve kérődzők etetésére renden szárított szénával egyenlő minőségű anyagként hasznosítható. Találmányunkat az alábbi példákon mutatjuk 10 be, anélkül azonban, hogy a találmány szerinti eljárást csupán a közölt példákra korlátoznánk: 1. 10 tonna rozsot a kikalászolás előtti állapotban levágva, a kő-, és vasszennyeződések eltávolítására vizes mosásnak1 vetünk alá. A mo- 15 sott nyersanyagot ezután szecskázzuk és durván feltárjuk. A szecskázásra és feltárásra a mezőgazdaságban használt szokvány-berendezések alkalmazhatók. A feltárt anyagot ezután préseljük. Szakaszosan működő prések részbeni alkal- 20 mazása esetén a következő módon járunk el: a) Szakaszosan működő alacsony nyomású prést (pl. szőlőprés) alkalmazunk előprésnek. b) Nagynyomású szakaszos, vagy folyamatos prést (pl. növényolajipari csigaprés) használunk 25 végprésként. A felaprított anyagot besarzsírozzuk az a) présbe, melynek kosárűrtartalma pl. 40 hl. Rozsból ebbe a térfogatba 25—30 q rakható be. Így a kiindulási anyag egymásután következő 4 30 sarzsírozással dolgozható fel. Az előpréseknél alkalmazott feltételek (nem túl nagy nyomás, megfelelő préselési idő) biztosítják azt, hogy nagy energiafelhasználás nélkül kinyerhető kb. 80% nyersanyagsúlyra vonatkoztatott préslé je- 25 lentősebb rostszennyezés nélkül. Az előprésben azonban ilyen nagy lényeredék elérése aránytalanul sok időt igényelne, ugyanakkor a préselési ciklus végefelé a préslé szárazanyagtartalma egyre csökkenne. Ezért az a) előprésben levő 40 anyagot kb. 50%-os léhozam eléréséig préseljük úgy, hogy először kis- (pl. 1 att.) nyomással indulva préselünk addig, míg a léhozam 5—10 l/perc t alá csökken. Ekkor a préspogácsát fellazítjuk, és az újbóli préselést nagyobb (2—3 45 att.) nyomással végezzük. Ezt a műveletet nagyobb nyomáson megismételjük. A présmaradékot, mely az előzőek szerint kb. 12—15 q, a gépből kiürítjük úgy, hogy a fellazított maradékra vizet permetezünk, éspedig a kiindulási 50 nyersanyag 20—30%-át (összesen két imbibálásnál), jelen esetben tehát 500 kg-ot. A vizes kezelés után az anyagot további feldolgozásig célszerűen 1 órán át állni hagyjuk, és esetleges másodszori aprítás után hasonló típusú és körül- 55 menyek között üzemelő présbe adagoljuk. Ha célunk az, hogy a nyersanyagból 90%-on felüli szárazanyag kihozatali érjünk el (rosttartalmat nem számítva), még egy imbibálást alkalmazunk, értelemszerűen utána következő 60 préseléssel. Az előprésből kikerülő prásmaradékot. mely a kiindulási anyagnak 25—30%-a, szakaszos vagy folyamatos üzemű nagynyomású végprésbe adagoljuk, hogy a benne levő mintegy 50" 0 nedvességtart;-.ic:n:iak ety részét a táp- g5 anyagokkal együtt kinyerjük. Ezzel a présmaradék nedvességtartalmát is csökkentjük olyan mértékre, hogy az különösebb hőenergia-felhasználás nélkül 14% nedvességtartalomra szárítható lesz. Ezt megkönnyíti az a körülmény, hogy a nagynyomású végprésből kikerülő kb. 30% nedvességtartalmú présmaradék hőmérséklete 50—70 C°, így szárítása gyakorlatilag csak ventillációs energiát igényel. 10 tonna rozsból ily módon olyan préslevet nyerünk, melyben a feldolgozott növény rostonkívüli szárazanyagtartalmának 90%-a található. A préslevet ezután a présekből belekerült rostrészektől 0,5—1 mm-es lyukméretű szitán átbocsátva •— vagy más alkalmas berendezéssel pl. Rotosieb — elválasztjuk. A présléhez először kisebb mennyiségű, szárazanyagtartalomra számolva 0,5%o antioxidánst, jelen példa szerint Santoqu; ne-t adunk, miután a sűrítőben levegőfelesleggel számolnunk nem kell, majd a sűrítményt állítjuk be a szükséges antioxidáns- szintre. A szeparálás során a diszperz részektől elválasztott tiszta folyadék több fokozatú sűrítőbe kerül, ahol 80% szárazanyagtartalomig besűrítjük. A sűrítményhez ezután hozzákeverjük a szeparálás során nyert kloroplaszt frakciót, és porlasztó-szárítóra tápláljuk. A porlasztó-szárítóban 95 C° alatti kilépő hőmérsékletű levegővel dolgozunk. A szárítóból kikerülő szilárd terméket granuláljuk. Az így előállított termék mennyisége 1,4 tonna, összetétele a következő: nyersfehérje nyersrost hamu nyerszsír N-mentes kiv. anyag víz béta-karotin xantofill 30% 1% 12% • 2% 54% 1% 350 mg/kg 900 mg/kg 2. 10 t lucernát, mely a virágzás előtti fejlődési fázisban van, levágás után az 1. példában leírt módon dolgozunk fel. A feltárt lucerna térfogatsúlya nagyobb, mint a rozsé, tehát a prések teljesítménye növekszik. Előprésnek folyamatos üzemű pneumatikus prést, célszerűen Agostini—Mackenzie-féle sajtót alkalmazva két imbibálással és rákövetkező nagynyomású csigapréssel préselve 1,6 t koncentrátumot állítunk elő. Az így nyert termék összetételét 1. a 2. oldalon közölt táblázatban. 3. 10 t vegetatív fejlődési stádiumban levő nádat az 1. példában közöltek szerint dolgozunk fel. 1,1 t súlyú, alábbi összetételű végterméket kapunk: nyersfehérje 28% nyersrost 1% hamu 18% nyerszsír 1% N-mentes kiv. anvag 51% VÍZ 1% 3
