153211. lajstromszámú szabadalom • Szalagtovábbító, -terelő és -egyenesítő szerkezet rostipari gyújtógéphez

5 153211 6 pintót alkalmazunk és ezzel a második nyújtómező nyújtóhengerpárjának sebességét úgy vezéreljük, hogy mire a szalagnak a tapintó mellett elhaladt hibás (vastagabb, vagy vékonyabb) része a második nyújtómezőbe jut, annak a vezérlés folytán megváltozott nyújtóhatása a szalag egyenlőtlenségét megszünteti. A tapintó pl. mechanikai tapintó lehet, amely a szalag vastagságát érzékeli; de, lehet optikai tapintó is, amely a szalag által átbocsátott fényre reagál; vagy elektromos, vagy más rendszerű, amely a szalag hosszegységenkénti tömegével egyértelműen összefüggő kimenő jelet ad. Több szalag esetén több tapintót alkalmazhatunk és ezek kimenő jelének átlagát használhatjuk a második tűsmező nyújtóhengerpárjának vezérlésére. Ebből a célból a hengert pl. elektromotorral hajthatjuk, amelyet a tapintó kimenő jelével vezérelhetünk. A nyújtás ilyen vezérelhetősége azért előnyös, mert a szalagnak a letapintás helye és a második nyújtó engerpár közötti útja elég hosszú ahhoz, hogy a letapintott hibás helynek a nyújtómezőbe érkezéséig elegendő idő van a vezérlés működésbe jövetelére. A találmány szerinti szerkezettel ellátott nyújtógép, amely két nyújtóművet egyesít magában, az eddigi nyújtógépekkel szemben a következő előnyökkel bír; 1. Az ismert gépeknél a szalag haladási iránya minden nyújtógép után az ellenkezőre változik,,, mert minden nyújtógépet elhagyó" szalag eleje a kanna aljára kerül és így a kannából a szalag félül levő végét vezetik be a következő nyújtógépbe. Ezzel szemben a találmány tárgyával ellátott gépnél két nyújtómezőn át a haladási irány nem változik, aminek eredményeként a nopposodás kisebb mértékű. Felismerésünk szerint ugyanis a rostkötegekből kiágazó yékonyabb rostszálaknak a tűsmező tűinek hatására bekövetkező összegöngyölődése, az ún. nopp-képződés nagyobb mértékű, ha a tűsmezőn áthaladás közben a rostkötegnek a növény hegye felöli vége van elől, mint az ellenkező mozgásirány esetén. A találmány szerinti szerkezettel ellátott gépnél tehát kisebb lesz a nopposodás mértéke, mert mindkét nyújtóműnél a kedvezőbb áthaladási irányt alkalmazhatjuk; míg az ismert gépeknél az áthaladási irány változása miatt az egyik nyújtóműnél az áthaladás iránya a kedvezőtlenebbik lesz, amelynél a nopposodás nagyobb mértékű. 2. A szalagok végét 200 mm hosszban végzett átlapolással és fonatolással szokták egymáshoz toldani. Ez a 200 mm hosszúságú vastagabb szakasz a nyújtás folytán 200—ÍOO'O méterre hosszabbodik meg. A találmány alkalmazásánál az eddig pl. négy .gépből összeállított gépcsoport két egységből állítható össze, s ezért a szalagtoldások száma a felére csökken, mert kannába gyűjtés és sza-5 lagtoidás csak minden második nyújtómu után van, nem minden nyújtómu után, mint az ismert gépekből álló gépcsoportnál. 3. A találmány szerinti szerkezettel ellátott gép helyszükséglete, illetve az épület alapterü-10 léte 20—40%-kal kisebb, mint ugyanakkora teljesítményű két külön álló gép esetén. 4. A találmány szerinti szerkezettel bíró gépek alkalmazásánál az elektromotorok száma is 15 felére csökken a korábbihoz képest. Ez a vezetékelágazások és villamos szerelvények költségében 20—2&% megtakarítást eredményez. Megtakarítás mutatkozik a villamos áramfogyasztásban is, minthogy az együttállási veszteség, a 20 motorveszteségek, stb. csökkennek. 5. Egy nyújtógép fonókanna szükséglete teljesen megtakarítható a találmány bevezetése révén; így az egy nyújtógépre eső teljes beruházási költség 15—20%J

kal csökken, az áthala-25 dási idő riyújtógép-átmenetének felére csökken. .6. Az első és második nyújtómező közötti, mintegy két méteres szalaghossz lehetővé teszi a szalag egyenlőtlenségeit érzékelő tapintó alkalmazását és a tapintó kimenő jeleinek a mᣰ sodik nyújtómezőben létesített nyújtás vezérlésére nagy pontosság melletti hasznosítását. ' 7. A jelenlegi technológiai géplépcső esetén kialakulhat az ún. „technológiai csatorna", va-35 gyis az a jelenség, hogy az ugyanazon a gépen előállított szalagok egyformán ismétlődő vastagságingadozásai e szalagok egyesítésénél statisztikusán nem egyenlítődnék ki, hanem úgy találkoznak, hogy hosszú szakaszú egyenlőtlen-40 ségek keletkeznek. A találmánnyal ellátva gépnél technológiai csatorna kialakulása ki van küszöbölve. 45 Szabadalmi igénypontok: 1. Szalag-továbbító, — terelő és — egyesítő szerkezet olyan rostipari nyújtógéphez, amely' csavarorsós tűsmezőt és a szalag haladása irá-50 nyában a csavarorsó tűsmező után következő toltléces tűsmezőt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az a csavarorsós tűsmező (8) utáni nyújtó y hengerpárból (10, 12) szalagegyesítő asztalból (17), szalagösszeterelő asztalból (23) és a toltlé-55 ces tűsmező (31) számára etető hengerpárból (27, 28) áll; jellemezve továbbá azzal, hogy az említett asztalokon (17, 23) szalagvezető elemek vannak kiképezve és a szalagbevezető elemek egymás közötti távolsága az odaérkező szalagok 60 egymás közötti távolságával egyezik, a szalagkivezető elemek egymás közötti távolsága pedig a továbbítandó szalagok egymás közötti távolságával egyenlő; jellemezve végül előnyösen azzal, hogy az első nyújtóhengerpár (10, 12) 65 után a szalag hosszegységenkénti súlyát érzé-3