153208. lajstromszámú szabadalom • Szigetelt sínillesztés nélküli sínáramkör

3 153208 4 gányszakasz két végét a két szigetelt sínt össze­kötő villamos összeköttetés zárja le és a sín­áraimkör vevő- és tápberendezést tartalmaz és az jellemzi, hogy a vevőberendezés aktív áram­kört tartalmaz, míg a tápberendezése modulált váltakozó feszültségű feszültségforrás. Különös előnnyel jár, ha a váltakozó feszült­ségű tápfeszültség impulzusmodulált, ami kü­lönösen villamos vontatásnál kedvező feltétele­ket jelent. ' Impedancianövelő aktív áramkörök az erő­sítő technikából ismeretesek (például R. F. Shea: Transistortechnik). Az ilyen áramkörök a sín­áramkör számára szolgáló frekvencia szabad 'választását teszik lehetővé, úgyhogy optimális viszonyok választhatók. . Aktív elemeknek alkalmazásánál, mint ami­lyenek a csillapításcsökkentp kapcsolások, a vasútbiztosításban mind amellett bizonyos elő­vigyázatossági rendszabályokat figyelembe kell venni. A méretezési rendszabályokkal ugyanis nem lehet feltétlen kizárni, hogy az erősítő üzem közben ne változzék. A legkedvezőtlenebb esetben az erősítő erősítési foka növekszik és a csillapításcsökkentő kapcsolásból rezgésre képes alakzat keletkezik. Ilyen esetben a vevőberen­dezés kapcsain váltakozó feszültség jelenhetne meg, annak ellenére, hogy az adó és vevő kö­zött a síneken jármű van. Ilyenkor a foglalt vágányt a berendezés szabadként jielezné. Ezt a veszélyt azáltal küszöbölhetjük ki, hogy tápfeszültségként nem folytonos váltakozó fe­szültséget választunk, hanem modulált váltakozó feszültséget. Vevőként olyan berendezést hasz­nálunk, amely egyértelműen különbséget tud tenni modulált és nem modulált váltakozó fe­szültség között. A moduláció lehet amplitudó­vagy frekvenciamoduláció vagy impulzusmodu­láció is. Impulzusmodulált váltakozó feszültség számára szolgáló vevők, amelyek a szükséges biztonsági követelményeket kielégítik, ismere­tesek, y Ha ilyen áramkörben a csillapításesökkentő kapcsolás valamilyen hiba következtében rezeg­ni kezd, akkor a vevőberendezés kapcsaán foly­tonos feszültség lép fel, ezt azonban a vevő határozott értelemben foglaltságként fogja j<e­lezni. A következőkben a találmány lényegét két ábra alapján magyarázzuk. Az 1. ábra sínáramkört ábrázol vázlatosan. Itt 1 és 2 az egymástól elszigetelt síneket jielöli, 3 és 4 a villamos összeköttetéseket az ellenőri­zendő szakasz végein, 5 és 6 a két vevőberen­dezés, amelyek a 3 és 4, összefcöttetésekitől L távolságban vannak az 1 és 2 sínekre csatlar koztatva és 7 jelöli az adóberendezést, amely körülbelül a szakasz közepén csatlakozik az 1 és 2 sínekhez. A 7 adóberendezés árama az 1 sínen keresz­tül mindkét irányban folyik a 3 és 4 összeköt­tetéseken 'keresztül a 2 sín felé és ezen kereszr tül vissza a 7 adóberendezéshez. Ez az áram a 3 összeköttetés és az 5 vevőberendezés, ille­tőleg a 4 összeköttetés és a 6 vevőberendezés között levő síndarabokon feszültségesést hoz lét­re, amelyet a- sínáriamkör vevŐfeszüitségeként lehet felhasználni. Ez a feszültség jelenik meg a 9 és 10, illetőleg 9' és 10' kapcsokon. 5 Ha például a«,7 adóberendezés és az 5 vevő­berendezés között 8 járműtengely tartózkodik., akkor az 5 vevőberendezés bemenő feszültsé­gét ez a járműtengely csökkenti. Különleges rendszabály nélkül azonban az ilyen fajta sín-10 áramkör nem elégíti ki a vele szemben támasz­tott követelményéket, minthogy a járműben­gelyről nem szabad feltételezni, hogy az az 1 és 2 síneket jobban rövidre zárja, mint a 3 vagy 4 összeköttetés. 15 Ha a '8 járműtengelynek a két sín és kerék közötti átmeneti hellyel együtt lényegesen na­gyobb villamos ellenállása van, mint a 3 össze­köttetésnek, akikor annak ellenére, hogy ez a tengely ott van a 7 adóberendezés és az 5 vevő-20 berendezés között, az adóberendezés áramának lényeges része a 3 összeköttetésen keresztül fog folyni és az 5 vevőberendezés ekkor a vágány­szakaszt szabadként fogja jelezni. Hogy a 8 járműtengely a sínáramkört befolyá-25 solni tudja, az 5 és 6 vevőberendezések csatla­kozó kapcsain levő impedanciának a 7 adó­berendezés felől a csatlakozó kapcsok felé nézve, körülbelül ugyanolyan nagyságrendűnek kell lennie, mint amekkora az éppen még megállaz pítható tengely ellenállása. Minthogy a vasút­" igazgatások előírják, hogy a smáramköröknek 0,5-től 1,0 ohm tengelyellenállás mellett még megbízhatóan kell dolgozniuk, nyilvánvaló, hogy az 1. ábra szerinti sínáramkör nem működhet, 35 hacsak a vevőberendezés csatlakozási pontijának a 3, illetőleg 4 összeköttetéstől való L távolsá­gát nem tesszük néhány méter hosszúságúvá. Ez azonban a rövid járművökre való tekintettel nem engedhető meg. 40 Ez teszi szükségessé az áramkör impedanciá­jának megnövelését, aktív áramkör alkalmazása útján; A 2. ábra ilyen csillapításesökikentő kap­csolást tartalmaz, amelynek leglényegesebb ete­mé a 12 erősítő, amelynek bemenő 9 és 10 klap-45 csai és kimenő 13 és 14 kapcsai vannak. A táp­lálás a 15 és 16 kapcsokon keresztül történik. Ha például a 11 elemnek 9 és 10 kapcsokba . néző impedanciáját kell megnövelni, akkor ezen kapcsokra a 12 erősítőt csatlakoztatjuk, amely 50 kimenő értékként a 9 és 10 kapcsokon levő fe­' szültséggel arányos áramot szolgáltat. Ezt az áramot a 9 és 10 kapcsokra visszacsatoljuk. Az' itt jelölt 9 és 10 kapcsok ugyanazok,' mint az 1. ábra 9 és 10, illetőleg 9' és 10' kapcsai. A 11 55 elem fogyasztói áramának egy részét tehát nem kívülről kapjuk, hanem a 12 erősítő szolgáltatja,. A 11 elemen levő meghatározott feszültség szá­mára tehát hozzákapcsolt erősítő esetén kívülről kisebb áramot kell betáplálni, mint ezen erő-60 sítő nélkül. A 9 és 10 kapcsokon levő impe­dancia ezáltal lényegesen nagyobbá tehető, mint a 11 elem tulajdonképpeni impedanciája. A sín­ámamköröknél való alkalmazásoknál az 1. "ábra szerinti vezetőhurok, amely a vevőberendezés 65 csatlakozó kapcsa — sín — összeköttetés — sin 2

Next

/
Thumbnails
Contents