153195. lajstromszámú szabadalom • Törpeizzó lapított aljjal

153195 8 szigetelési célt szolgál, az a forraszbevonat mel­lett, ill. mint további bevonat is alkalmazható. A lapított aljzat legkeskenyebb b része ke­reszthoronyt alkot és mérete kb. 1,7 mm. Az ilyen módon fémszívócsővel előállított 5 izzó az 1. ábrán szereplő ismert izzóval szem­ben igen nagy előnyöket biztosít. A leforrasz­iási csúcs kiesése következtében a hasznos iz­zóhossznak a teljes hosszhoz viszonyított ará­nya lényegesen megnövekszik. Azonos fény- 10 mennyiség esetén tehát az új vülanóizzó hossza rövidebb, vagy azonos izzóhossz esetén fény­mennyisége nagyobb. Az előállítási mód egy­' szerűbbé és olcsóbbá vált, mivel a búra süve­geli a rövid üveghajszálcső kihúzásából adódó 15 nehézségek, valamint a folyékony nitrogénnel váló hűtés elmaradnak. További olcsóbbodást jelent a többletfelhasználás csökkenése is, ami az egyszerűbb töltési eljárás következménye. Ugyancsak megszűnik a nagy hőmérsékleti in-v 20 ^adózások miatt fellépő törésekből adódó selejt is. A folyékony nitrogén kiküszöbölése követ­keztében ezeken felül a baleseti veszély is csökken. Az 5a. és 5b. ábrán látható lapítás a 12 réz- 25 szívócsővel szimmetrikusan elhelyezett 13 és 14 áram'hozzávezetést ábrázolja. A lapítás a burá­ba való átmenetnél, teljes szélességben 15 kes­kenyítésből áll. A 13 és 14 áramhozzávezetések felfelé irányulnak, és végükkel a 15 keskenyí- E0 tésbe nyomulnak. A 12 rézszívócső üvegből ki­nyúló része az üvegaljzat. A mélyedésében és így a lapítás határvonalain belül található, en­nek következtében sérüléstől védve van. Ezenkívül a csövecske nem zavarja az izzóihoz 35 tartozó foglalat érintkezőinek elrendezését és kiképzését sem. A keskenyítés a foglalat kialakítására igen jó tartólehetőséget biztosít. Az érintkezésadás biztosítása az áramhozzávezetéséknek a fogla- 40 lat-érintkezőkig való súrlódó feltolásával . tör­ténik. A 6a. és -6b. ábra szerinti kivitelnél a 16 és 17 áramhozzá vezetések vakon be vannak for­rasztva a laipításba. A lapításon a burába való 45 átmenetnél a keskeny oldalain két 18 és 19 mélyedés található, amelyekbe az áramhozzá­vezetések hurokjai feszítés folytán be vannak húzva. így az 5a. és 5b. ábrák szerinti kivi­telhez viszonyítva az áramhozzávezetéseknek 50 jobb rögzítése adódik és így a mélyedések és az áramhozzávezetések vezetékei az izzónak a foglalatban való biztosabb áthelyezését ered­ményezik. A 7a. és 7b. ábrán vázoltaik szerint a lapítás 55 felületei mindkét oldalon két-két 18 üvegorral tannak ellátva. Ezeken a 18 üvegorrokon ke­resztül mindkét oldalon az áramihozzávezetés vezetéke hurokban vannak keresztülhúzva. Az áramhozzávezetések vakon végződnek a lapí- 60 tásban. A 8a. és 8b. ábrák szerinti aljzatként kikép­zett lapítás kialakításához az áramihozzávezetés egyik szakaszát 19 kengyelként alakítjuk ki, amely a lapítási folyamat alatt az üvegfalon 65 áthatol. Ezután a 19 kengyelt a lapítási felü­letbe helyezik és az áramhozzávezetés kinyúló végeit levágjuk. Ez a kivitelezés az aljzat érint­kezőinek különösen jó rögzítését adja. A 9a. és 9b. ábrák szerinti kivitelnél a 20 rézszívócsövet az egyik áramhozzávezetésként használjuk fel, míg a 21 áramhozzávezetés ve­zetékének a lapításból kinyúló részét hurok formájában egyoldalasán a 22 üvegorr mellé húzzák és az végével vakon a lapításban vég­ződik. Végiül a 10a. és 10b ábra olyan megoldást mutat, amelynél a laipításba a 23 és 24 rézszí­vócsövek vannak beforrasztva és áramhozzá­vezetésként szolgálnak, A lapítás keskeny ol­dalának hordószerű 25 keresztmetszete van, amelyik rugósan kialakított foglalatban való jó rögzítését teszi lehetővé. A fentiekben vázolt lapítás hét különböző kivitelezési módja bizonyítja, hogy a lapítás­nak igen kis méretei mellett is a rézszívócső nem hat zavarólag és az aljzat kialakításának szabad megválasztásában nem jelent akadályt. A 11. és 12. ábra csőalakú 26 üvegbúrával kiképzett törpe-villanóizzót mutat, amelynek egyik vége lekerekített, hozzávetőlegesen fél­gömbölyű 27 süveggel, másik vége pedig 28 lapítással van lezárva. Az izzóbura finomelosz­tású éghető 29 anyaggal és nagynyomású oxi­génnel van töltve. A laipításba a 30 áramhozzá­vezetőt, 31 üveggyöngyöt, 32 gyújtóeszközt tar­talmazó állvány van beforrasztva. A lapítás homlokoldaláról leágazó ^ 33 és 34 áramhozzá­vezető végek aljzatérintkezőként vannak kiala­kítva és közrefogjak az ugyancsak a homlok­oldalon kilépő 35 réziszívócsövet. A 11. ábra szerint a rézszívócsőnek a lapítá­son kívül eső része teljes egészében szigetelő­lakkból álló 36 burkolattal van bevonva, amely a rézszívócsőnek az izzón kívül levő teljes ré­szét bevonja és cseppformájú. A szívócsőnek a lapításból való kilépési helyén a szigetelőlakk bevonat az. üveggel érintkezik. [Ennek a bur­kolatnak a felviteléhez a rézszívócsövet lángon felmelegítjük és belemártjuk a szigetelőlakknak kellő hőfokú és szintszabályozott masszájába. Ennek következtében a szívócső híg, fémhez tapadó- réteget kap. Ennek az első rétegnek lehűlése után egy második egészen rövid ideig tartó merítési eljárás következik, amelynek so­rán a szívócsövön szabálytalan alakú csomó keletkezik, amelyet azután lángon szabályos cseppalakra formálunk. . A 12. ábra szerint a 37 szigafcelőlakk-bevo­natnak kalapformája van. Amíg á cseppalak esetében a rézszívócső végét felülről merítjük a masszába, kalapfarma esetében az eljárás éppen fordított, A massza •tartályban, van, amelynek fenekén gólyosszelep található. A lángnál felmelegített rézszívócső végét a sze­lephez nyomjuk, minek következtében a szelep nyit és a massza bevonja a rézcsövet. A réz­csövet azután lefelé távolítjuk el és. a masszá­ból keletkezett szálat lánggal fceresztülégetjük 4

Next

/
Thumbnails
Contents