153195. lajstromszámú szabadalom • Törpeizzó lapított aljjal

3 Meglepő módon megállapítottuk azonban, hogy a rézcsöveket az izzók előállításához szo­kásosan alkalmazott lágyüvegekbe, mint pél­dául az ólomüvegbe és a mészmagnéziaüvegb© is Ipe lehet forrasztani. A beforrasztás tartós- 5 sága érdekében szükséges azonban, hogy a réz­cső külső átmérője 1,5 mm-nél, falvastagsága pedig 0,2 mm-nél kisebb legyen. Legkedvezőbb a 0,8 mm külső átmérő és 0,1 mm falvastag­ságú rézcsöveik felhasználása. Megállapítást io nyert továbbá, hogy a beforrasztás céljaira lágy 'és kemény rézcső kevésbé alkalmas, leg­előnyösebben a félkemény rézcsövek használ­hatók. Félkemény réz alatt itt olyan anyagot értünk, amely hidegmegmunkálás során (hideg- 15 hengerlés vagy hideghúzás) a kiizítással előál­lított lágy rézzel szemben 1,2-szeres húzószi­lárdsággal rendelkezik. Megállapítást nyert az is, hogy a fentemlített átmérőjű rézhuzalok, te­hát pl. 0,8 mm-es huzal, nem forraszthatók be 20 az izzókba. Az itt említett megállapítosok te­hát, csak vékonyfalú rézcsövekre vonatkoznak. A találmány nagy gáznyomással töltött tör­peizzók esetében jelent további előnyöket. A fentiekben már leírt lapítással rendelkező törpe 25 villanófényizzók előállításánál a túlnyomású töltés eléréséhez szükséges volt, hogy a lapí­tással lezárt üvegcsővéget folyékony nitrogénbe mártsuk, míg a cső imásik lezárásának szánt leszűkített szakasza a nitrogérfürdőből kinyú- 20 lik. Mihelyt a gáztöltés annyira megsűrűsödik, vagy esetleg részben cseppfolyóssá is válik, hogy az izzóban vákuum áll elő, ez. a leszűkí­tett . helyen leforrasztható. A túlnyomásos izzóknak kihűtési vagy fa- 35 gyasztási eljárása magában véve- igen hatásos, J de a felhasznált nagymennyiségű folyékony nitrogén és a művelet végrehajtásához szüksé­ges készülékek bonyolult volta miatt, viszony­lag rendkívül drága. A jelen esetben ehhez já- ' 40 rul még további nehézségként a villanó izzód­nak rendkívül kis mérete is. Az előbbiekben részletesen leírt izzók hossza összesen 32 mm és a lapítás következtében ebből még további 7 mm-t le kell vonni, így a hűtendő búratér- 45 fogat középpontja a leforrasztási helytől csu­pán 12,5 mm-re fekszik. Ennek következtében mivel a burkolatnak a folyékony nitrogén hő­mérsékletét felvevő felülete, a leforrasztás he­lyének magas hőmérsékletet igénylő helyétől 50 kis távolságra van, a művelet végrehajtásához igen komoly műszaki követelmények szüksége­sek. Ezek a nehézségek egyidejűleg megakadá­lyozzák a viUanóizzó burának további felület­csökkentését, illetve a burának még nagyobb 55 szénsavnyomással való töltését. Nem lehetett előre látni, hogy beforrasztott fémcső felhasználása következtében a nagynyo­mású gázzal töltött burának egyszerű mechani­kus úton lapítással és a cső hideg hegesztésével 60 való lezárása egyszerűsítést jelent. A rézcsőnek lapítással lezárt vége rendkívül nyomásálló, te^ hát jól tömít és tartós, de a lapítási helynek további elzárásához még utólagos forrasztás is alkalmazható. Megerősítésképpen a lapításböl 65 4 kinyúló egész rézcsőrész forraszbevonattal lát­ható el. Ha szívócsőnek ellapított vége szaba­don van és sérülésnek van kitéve, ajánlatos a rézcső kinyúló végét vagy annak lapítási részét forrasztás alkalmazása helyett, vagy a forrasz­bevonat kiegészítéseképpen rideg műanyagból vagy lakkból álló védőbevonattal ellátni. A találmány lehetővé tette, hogy túlnyomás­sal töltött törpeizzók sorozatgyártása gyors át­futású gépeken könnyebbé váljék. Még igen kis izzóknál is a szívócső az áramhozzávezetéssel azonos végen helyezhető el, tehát nem1 szüksé­ges a szívócsövet az áramhozzávezetéssel ellen­tétes izzóvégen alkalmazni, így ezek az izzó­végek szabadon maradhatnak. Ennek következ­tében többek között az izzó legalkalmasabb megrövidítése érhető el. Ilyen túlnyomással töl­tött izzók esetében a legajánlatosabb az izzó­véget félgömb formára lekerekíteni. A búra kialakítása során a törpeizzó üveg­aljzattal látható el, amelynek alakja legmesz­szebbmenően szabadon választható' meg, mivel a szívócső igen csekély mérete miatt, az, üveg­aljzat kialakításához szükséges felületek csak igen kis mértékben csökkennek. Üveg szívó­csövek alkalmazása esetén egy meghatározott­nál kisebb búranagyság alkalmazásánál a búra alakjának megválasztásában a lehetőségek rend­kívül korlátozottak és már nincs adva a lehe­tőség a legmegfelelőbb üvegaljzat megválasztá­sára. Megállapítást nyert, hogy 12 mm-nél ki­sebb búraátrnérő esetén igen komoly nehézsé­gek merülnék fel, ha az áramhozzávezetést és az üvegszívócsövet az üvegaljzattal együtt ugyanazon az izzóvégen akarjuk alkalmazni. A találmány ennek megfelelően különösen 12 mm-nél kisebb búraátmérőjű törpeizzókra vo­natkozik. Ha a rézszívó'csövecskét egyidejűleg mint áramhozzávezetést is alkalmazzuk, úgy a be­forrasztandó átvezetések helyigénye még job­ban csökken és az izzó további méretcsökke­nésének lehetősége áll fenn. Előnyös lehet mindkét áraimhozzávezetést rézszívócsövecskéből kialakítani. így a kiszíváshoz és a gaztöltéshéz rendelkezésre álló keresztmetszet még növek­szik és egyszerűbbé válik az előállítási mód két azonos fajtájú átvezetés beforrasztása kö­vetkeztében. Az ismert üvegaljzatok eseteben az aljzatok- _ ból kinyúló áramhozzávezetők veszik át az alj­zatérintkezők szerepét. Ha az egyik vagy mind­két áramhozzávezetést rézszívócsövecskével he­lyettesítjük, ebben az esetben ezeknek a ki­nyúlásai működnek aljzat érintkezőként. Ha a lapításböl kivezetett és megfelelő alak­ra kiképzett áranahozzávezetésék kiképzik az aljzatérintkezőket, úgy azok többnyire a lapítás homlokfelületéből nyúlnak ki és egymástól csupán néhány milliméter távolságra vannak. Ezért különösen kis átmérőjű törpeizzóknál an­nak iá. veszélye áll elő, hogy az izzók kezelése vagy foglalatba helyezése esetén az áramhozzá­vezetések annyira deformálódnak, hogy az 2

Next

/
Thumbnails
Contents