153194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 2-merkapto-4,5-bisz-amino-s-triazin származékainak előállítására

153194 6 klánatom csekély mozgékonysága és kis reakció- , képessége miatt az alkáliférnnhidrogénszülfiddal való reagáltatáshoz igen erélyes reakciókörül­ményeket, pl. autoklávban, nyomás alatt, ma­gas "hőmérsékleten történő hevítést kell alkal- 5 mázni (vö. J. pr. Ch. /2/ 33, 297, li886). Az ilyen eljárással elért termelési hányadok gyak­ran elégtelenek, emellett nagymértékiben korró­zív alkálMém-hidrogénszuilfidok oldataival nyo­más alatt történő dolgozás a gyártást nagyon 10 megnehezíti és nehéz problémáikat okoz a nyo­másálló edények anyagának az említett alkáli­sok általi károsítása folytán. így ezzel az eljá­rással alig várható sima reafcci ómenét és jó termelési hányad, minthogy magasabb hőmér- 15 sékleten az említett alKálifémsók stabilitása sem kielégítő. Ha viszont nem alkalmazunk nyomásálló edényt, akkor huzamosabb reakció­időkre van szükség és ezáltal még gyengébb termelési hányadokat érhetünk el. Így víztar- 20 talmú acetonfoan dolgozva, visszafolyató hűtő alatti 40 órai forralással csak 60%-os termelési hányad és kás tisztaságú termék volt elérhető. Javasolták már a szintézis olyan -kiviteli mód­ját is, (1. a 151.181 sz. magyar, 1,339.337 sz. 25 francia és 42.194 sz. román szabadalmakat), amelynek során a (VI) képletű vegyület klór­atomját egy különleges közömbös oldószer, pl. szekundéralkohol, mint izopropanol vagy szék. butanol alkalmazásával, metümerkaptánnai, :0 savlekötőszer jelenlétében való reagáltatás út­ján metümerkapto-csoportra cserélik ki. Ez az eljárás azonban szintén nem teljesen kielégítő, minthogy a csekély mozgékonyságú klóratom reakcióképessége ezen az úton nem fokozható, í5 emellett ez az eljárásmód nem is alkalmazható általánosan, hanem csupán a megfelelő 2-meti­merkapto-triazinok előállítása esetén. C) módszer -NH2 40 Ennél az előállítási eljárásnál különleges sze­reket alkalmaznak arra, hogy a (VI) képletű közbenső termék kióratomját az utolsó lépés­ben az —SH markaptocsoportra cseréljék ki, 45 majd ez utóbbit a szokásos alkilezőszarekkél alkilezik. Az eljárás lényegileg abból áll, hogy valamely, a (VI) általános képletnek: megfelelő 2-klór-4,6-bisz-a;mmo-'S-triiazint, előnyösen vala­mely híg vizes ásványi savban, tiokarbomiddal 50 reagáltatnak, hogy így a kló^atomot az >NH 55 csoportra, ill. ennek só-allakjára cseréljék ká, majd ezt a csoportot alkalikus közegben, pl. nátriumhidroxid jelenlétében elszappanosítják, amikor is megfelelő 2-merkapto-4,6-Jbisz-amino- 60 -s-triaz;in^alkálifémsót kapják; ez utóbbit az­után a NaS-csoporton pl. valamely alkilhalo­genid segítségével .alkilezik (1. a 151.180 sz. magyar, 1,339.336 sz. francia és 42.106 sz. ro­mán szabadalmakat). 65 Bár ezzel az eljárással megkerülhető a (VI) képletű vegyület klóratómjának csekély reak­cióképességéből származó hátrány, ainely <a B) módszer esetében fennáll, ezzel szemben ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy több műve­leti lépésre van szükség. Emellett a (VI) kép­letű vegyületek, amelyek a molekulájukban jelenlevő helyettesítőktől függően magas olva­dáspontot és/vagy vízben és szerves oldószerek­ben való csekély oldhatóságot mutatnak, azt a további hátrányt okozzák, hogy a tiokairbamid­dal való reagáltatásuk általában nehezen hajt­ható végre. Az elszappanosítási terméket emel­lett sok esetben az alkilezési reakciólépés előtt még külön tisztítani is kell. A jelen találmány érteimében arra a meg­lepő felismerésre jutottunk, hogy a fentebb is­mertetett eljárásak valamennyi hátránya és ne­hézsége kiküszöbölhető az (I) általános képletű vegyületek egy új eljárással való > előállítása során, ha betartjuk a szintézis lépéseinek egy . meghatározott sorrendjét. A találmány szerinti eljárással az (I) általános képletű végtermékek egyszerű módon, egyetlen munkamenetben, a közbenső termékek elkülönítése nélkül, jó ter­melési hányadokkal és nagy tisztasági fokban nyerhetők. A találmány szerinti új eljárást az jellemzi, hogy a cianunkloridot először valamely savle­kötőszer jelenlétében egy (III), ill. (IV) általá­nos képletű első arninnal (e képletben Rí—Rs jelentése megegyezik a fenti meghatározás sze­rintivel) 'reagáltatjuk, hogy így a cianurfclorid egy klóratomját a R:t R2 >N-ill. R.s R4 •N— csoportra cseréljük ki, majd az így közbenső termékként kapott 2.,4-ditolór-6-amiino~s-triazin­származékot valamely R5—^SH * általános képletű alkil- vagy alkenilmerkaptán­nal (e képletben R5 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel) reagáltatjuk savlekötőszer jelenlétében, vagy e reakciót egy ilyen alkil- vagy alkenilimerkaptán alkálifém­sójévai folytatjuk le, hogy így közbenső ter­mékként a megfelelő 2-alkdl- vagy 2-aükenil­-merkapto-4-klór-6-amino-s-triazinhoz jussunk, majd végül ez utóbbit valamely savlekötószer jelenlétében egy további (IV), ill. (Ill) általános képletű aminnal hozzuk reakcióba. Ennek az új eljárásnak a megadott specifi­kus, döntő fontosságú műveleti sorrend eseté­ben a következő előnyei vannak: Ha az eljárás első lépésében a cianurkloridot (II) valamely (III), iM. (IV) aminnal savlekötő­szer jelenlétében, 0 C° alatti hőmérsékleten, valamely erre alkalmas szokásos oldószerben reagáltatjuk, akikor a cianurklorid határozottan szelektív reakcióban alakul át a. megfelelő 2,4-3

Next

/
Thumbnails
Contents