153193. lajstromszámú szabadalom • Szórófúvóka, tárgyak bevonásához

! 8 hátrányok a bevonóanyag egyenlőtlen lerakódására vezetnek és így utólagos kiigazító munkára van szükség a bevonatréteg egyenletességének biztosítása céljából. Az alkalmazásra kerülő légnyomás csökken- 5 tése érdekében bizonyos fajta szóróf uvókák olyan szerkezeti felépítésűek, hogy a bevonóanyag kilépőnyilása több részre van osztva és e részek mindegyikével párhuzamosan külön sűrített levegő kilépőnyilások vannak elren- 10 dezve. Az ilyen szóróf uvókákkal ugyan csökkenthető bizonyos mértékig a bevonóanyag részecskéinek .kilépési sebessége és ezáltal számottevően megnövelhető az e részecskéknek adott elektrosztatikus töltés,, a fentemlített 15 egyéb hátrányok következtében azonban az ilyen fúvókákkal sem biztosítható a bevonóanyag részecskéinek egyenletes lerakódása a bevonandó tárgy felületén. Ezért tehát a bevonóanyag-részecskék egyen- 20 lőtlen elektrosztatikus feltöltődésének elkerülése és a bevonandó tárgy egész felületén- a kívánt vastagságú egyenletes bevonatréteg elérése érdekében kívánatos, hogy olyan porlasztóberendezés álljon rendelkezésre, amely 25 egyrészt. egyenletes koronakisülést képes létrehozni a poirlasztószerv teljes felületén, másrészt amelyben a porlasztáshoz alkalmazásra kerülő levegő nyomása olyan alacsony értéken legyen tartható, hogy az ne szakítsa meg az elektro- so sztatikus vonzóerő hatását. Bár a fenti követelményeket kielégítő' szerkezeti felépítésű szórófuvófcákat általában a célnak 'megfelelőknek minősíthetjük, mégsem érhetünk el az ilyenekkel egyenletesen a ki- 35 vánt vastagságot mutató bevonatréteget a bevonandó tárgy teljes felületén olyan esetekben, amikor nagy potenciálkülönbség áll fenn a nagy feszültségre kapcsolt porlasztóberendezés és az ellenkező elektródként szereplő bevonan- 40 dó tárgy között, különösen ha ez utóbbin sok egyenetlen felület, éles sarkok és élek és hasonló egyenetlenségek vannak. Ez a körülmény különösen olyankor hátrányos a szóróberendezés gyakorlati alkalmazása során, amikor elekt- 45 rosztatikus porlasztás előidézéséihez eléggé nagy potenciálkülönbséggel dolgozunk. A jelen találmány célja a fentemlített összes hátrányok kiküszöbölése és olyan szórófuvóka megalkotása, amelynek segítségével a bevonó- 5fl anyagok a lelhető legkisebb légnyomással is jól porlaszthatok és amellyel a lehető legszélesebb szórásképet érhetjük el a kívánt lerakodási zónában. A találmány tárgya olyan szórófuvóka, amely- 55 nek a porlasztóberendezésében egy félköralakban kifelé domboruló szűk résalakú nyílás van a bevonóanyag kilépésére és ennek mindkét oldalán ugyancsak résalaikú kilépőnyilások vannak elrendezve a sűrített levegő számára. QQ A találmány további részleteit és néhány péjldaképpeni gyakorlati kiviteli alakjait az alábbiakban a csatolt rajzok alapján világítjuk meg közelebbről. Az 1. ábrán a találmány egyik kiviteli alak- 65 4 ' ' . jaként egy szórópisztoly látható oldalnézetben; ez a rajz szemlélteti a szórópisztolyhoz tartozó egyéb kellékek elrendezési módját is. A 2. álbra egy elektrosztatikus bevonáshoz használatos szórópisztolyt mutat oldalnézetben. A 3. ábra a 4. ábrán bemutatott szórófuvókának a 3—3 vonal által képviselt függőleges síkban való metszete; ez az ábra a szórófuvóka belső szerkezeti részleteit szemlélteti. A 4. ábra a szórófuvóka oldalnézete és részbeni metszete (az 5. ábrán feltüntetett 4—4 vonal szerint); ez az ábra a szórófuvóka szerkezeti elrendezését félmetszetben mutatja. Az 5. ábra elölnézetben mutatja a szórófuvókát a 3. ábrán feltüntetett 5—5 vonal irányából nézve. A 6. ábra a 7. ábrán bemutatott szórófuvókának a 6—6 vonal által képviselt sík szerinti függőleges metszete; az ábrán látható a szeleptányér, amely szabályozza a bevonóanyag betáplálási sebességét és szórási szögét; láthatók az ábrán koronakisülési elektródok is, amelyek az elektrosztatikus töltés nagyobb részét adják a bevonóanyag porlasztott részecskéinek. A 7. ábra a fenti szórófuvóka oldalnézete és részleges metszete (a 8. ábrán feltüntetett 7—7 vonal szerint); az ábra fele részében mutatja a szórófuvóka fő szerkezeti metszetét. 'A 8. ábra elölnézetben mutatja ezt a szórófuvókát, a 6. ábrán feltüntetett 8—8 vonal felöl nézve. A 9a. ábra a szórófuvóka porlasztószérvének néhány különböző kiviteli alakját mutatja elölnézetben. A 9b. álbra a szórófuvóka .porlasztószervének néhány különböző kiviteli alakját mutatja felülnézetben. A 10. ábra a szófuvóka poiiasztószervének kinagyított keresztmetszete, a 6. ábrán feltüntetett 10—10 vonal szerinti metszetben. A 11. ábrán három különböző alakú porlasztószerv által létrehozott szórásképéket, ill. szórási zónákat láthatunk:; az egyes szórásképek alatt összehasonlításul feltüntettük a 9b. ábrán bemutatott 'alakú porlasztószervek közül azt, amelyik az illető szórásképet létrehozza. 12. ábra három különböző alakú porlasztószerv (a 9b. ábrán bemutatottak közül kiválasztva) által létrehozott koronaikisülés alakját mutatja, nagyfeszültségű porlasztás alkalmazása esetén. A 13. ábrán egyenesvonalú porlasztószerv által létrehozott koronakisülés alakja látható. A 14. ábra a bevonóanyag porlasztott részecskéinek elektrosztatikus töltését túlnyomólag szolgáltató koronalkisülési elektródok által adott elektrosztatikus töltés hatását szemlélteti. A 15. ábra a bevonóanyag beadagolási mértékének és szórási szögének szabályozására szolgáló, szelepszárhoz csatlakozó szeleptányér különféle lehetséges kiviteli alakjait szemlélteti. A 16. ábra a szórófúvófea alap-aüaikja által porlasztott " bevonóanyag-részecskék porlasztási