153176. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem kondenzálódó gázok elvezetésére gőzzel fűtött hőcserélőkből, különösképpen kondenzátorokból

153176 6 előre pontosan meg nem határozható áramlás a kondenzátorban lévő, nem kondenzálódó gázokat olyan helyekre sodorná, amelyek az előbb vázolt bizonytalanságok folytán ugyancsak nem határozhatók meg előre. Ennek elkerülésére a gőz áramlására szolgáló 6, 7, 8, 9 csatornáikat oly módon kell - kiképezni, hogy azok alsó Végükön a gőzáramlás szempontjából ne tudjanak közlekedni egymással. Ennek megoldására a kondenzátorban fenntartunk egy vízszintet 15 azáltal, hogy a keletkező csapadékból és a hűtővízből álló keveréket kiáramlás előtt felduzzasztjuk. A kondenzátorból a víz kiszivattyúzását tehát oly módon szabályozzuk, hogy a 15 vízszint állandóan fennmaradjon. A gőz áramlására szolgáló 6, 7, 8, 9 jelű csatornák határoló falait pedig oly módon képezzük ki, hogy azok a 15 vízszint alá lenyúljanak. A 12, 13 és 14 lemézeket tehát ennek megfelelően kell képezni. Szükség van ezenkívül még a 3 vízcsatornák alsó határoló falához egy olyan lemezt 16 erősíteni, amely a 6, 7, illetőleg 8, 9 gőztereket elválasztja egymástól. Ez a lemez 16 természiete-Seri ugyancsak benyúlik a 15 vízszint alá. Minthogy a gőz~csapadék és,a hűtővíz keveréke, a kondenzátor alján kiképzett 17 térben gyűlik össze, a gőzterek elválasztására beépített határoló lemezek 12, 13, 14 és 16 nem terjedhetnek a kondenzáitor fenékéig, minthogy ez esetben akadályoznák a kondenzátorból kiszivattyúzott víz áramlását a 18 elvezető csonk felé. Ezért ezeknek az elválasztó lemezeknek kevéssel a vízszint alatt kell végződniök. Ezzel a megoldással a kondenzátorban olyan egymás mellett fekvő*^z csatornák keletkeznek, amelyek a gőz áramlása^ szempontjából &.. végükön el vannak zárva. Ennek következtében minden egyes gőzrcsatornába csak annyi gőz tud beáramlani, amennyi abban a beporlasztott hűtővíz mennyiségének megfelelően le tud csapódni. Ez a megoldás tehát kiegyenlíti azokat a gőzsebességkülönbségeket, amelyek kondenzátorok beáramlási 'keresztmetszetében mindig mutatkoznak. A továbbiakban gondoskodni kell természetesen arról is, hogy az egyes gőzcsatornákból a nem kondenzálódó gázok élvezethetők legyenek. Erre a célra minden egyes csatornánál külön gázelszívó nyílásokat 19 és az azokat összekötő elszívó-vezetékeket 20 kell létesíteni. Ennek megoldását mutatja a 2. ábra. Ez az ábra voltaképpen nagyítása az 1. ábrán feltüntetett 3 hűtővízcsátorna alsó részének. Ezen az ábrán is 3-mal jelöltük a hűtővíz vezetésére szolgáló csatornát és 16-tal az ehhez csatlakozó elválaszt ólemezt. A 3 csatorna alján helyezkedik el a gázelszívóberendezés. Ennek működése a következő: a vízcsatorna 3 állandóan tele van hideg hűtővízzel és így a határoló falában elhelyezett 21 fúvókák segítségével vizet lehet porlasztani a 2i2, illetőleg 23 térbe. Ezek a terek voltaképpen a 6, illetőleg a 7, 8 és 9 jelű gőzcsiatornák Végződései. A 22, 23 terekbe ily módon a leghide^ gebb hőmérsékletű hűtővíz porlasztható be. Ez a hűtővíz összegyűlik a 24 jelű tálcán és arról mindkét oldalon lefolyik a 25 jelű tálcákra, majd azokról a kondenzátor alján összegyűlő vízbe. Ily módon a 6, illetőleg 7, 8 és 9 gőztcsatornák vége a '22, .illetőleg 23 terekben igen erős hűtőhatás alá kerül és ezekben gyűlnék 5 össze a nem kondenzálódó gázok. Ezek .elszívása a 20 gázelszívóvezeték segítségével a 19 nyílásokon át történik. A 20 gázelszívóvezieték a kondenzátor teljes hosszúságának megfelelően végighalad az egész 10 3 hűtővízcsatornán, minden egyes gőzcsatornában el van látva egy-egy .19 szívónyílással és a kondenzátor határoló falán keresztülvezetve csatlakozik a légszivattyúihoz. Az 1. ábra szerinti kondenzátornál két ilyen gázelszívóveaeték 15 van, azonban kisebb vagy nagyobb méretű berendezéseknél kevesebb vagy több is lehet. E megoldásnál nincsen lehetőség arra, hogy a nem kondenzálódó gázok másutt gyűljenek össze, mint á gőzasatornák végeinél, azaz a 22, 20 és 2'3 terekben, minthogy ezek a terek a kondenzátor más tereitől el vannak választva. A leírt megoldás megfelelő méretezés esetén teljes biztonságot nyújt arra, hogy a 22 és 23 gőzterek'ben lévő gázok semmilyen módon ne 25 keveredjenek vissza a gőzbe. A 6, 7, 8, 9 csatornákban önmagukban van ugyan annyi keveredési lehetőség, amennyi egy viszonylag szűk csatornában előadódhat. A gőzcsatorna ezen részeiben azonban a keveredés nem jelent hát-30 rányt, minthogy ezekben még a gőz résznyomása nagy és a gázoké kicsi. A 22 és 23 terekben azonban már fordított a helyzet és ezért az ide kerülő gőz-gáz keveréknek semmiképpen sem szabad visszajutnia a 6, ill. 7, 8, 9 gőzesa-35 tornákban. Ezt a 24 és 25 tálcák megfelelő méretezésével lehet .megoldani úgy, hogy a tálcáik mellett a gőz-gáz keverék áramlására szarbadon hagyott 26 és 27 keresztmetszeteket a 6, ill. 7, 8, 9 csatornák keresztmetszetének legfel-40 jébb 1/10-ére szabjuk meg. Az ily módon leszűkített áramlási keresztmetszet megakadályozza a gázok visszaáramlását a gőzcsatornákba. Minthogy minden gőzcsatornához szükség van legalább egy gőzelszívó nyílásra 19, a le-45 írtak alapján a kondenzátorban számos ilyen nyílást kell alkalmazni. Gondoskodni kell természetesen arról, hogy a nem kondenzálódó gázok elszívása minden egyes gőzcsatornából tényleg megtörténjék. Az egyenletes elszívás 50 biztosítása céljából a 20 gőzelszívóvezetéket bőségesre kell méretezni a 19 nyílásokhoz képesít. A 20 gázelszívóvezeték keresztmetszetét a vele kapcsolatban lévő 19 elszívónyílások összes keresztmetszetének legalább kétszeresére kell mé>-55 retezni. Ilyen méretezés mellett a légelszívó rendszer önszabályozóvá válik, ugyanis amennyiben ^va~ lamelyik csatornán keresztül kevesebb levegő áramolnék, mint amennyi a többi csatornán, 60 akkor ennek a csatornának a légellenállása a 19 kiömlő nyílásnál annyira lecsökken, hogy emiatt a légmennyiség önműködőlég növekedik, Ka pedig valamelyik légelszívó nyíláson több V levegő áramolna, mint amennyi a gőzcsatorná-65 ban összegyűlt, akkor a levegővel együtt lénye-