153160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémmentes vetőmagcsávázószer előállítására

.7 153160 IV. táblázat >> 1 'Íj %-os Fusarium-fertőzöttség, az alábbi mennyiségekben (100 kg vetőmagra számítva) alkalmazott készítmények esetében 100 g/100 kg 50 g/100 kg 25 g/ÍOO kg A B C D kezeletlen 0 % 2,7% 29,1% 0;

1% 63-, % 1,2% 8,9% 35,0% 0,8% 51,7% 3,5% 15,4% 40,3% 2,3% 53,4% 5. példa: 5 rész 3,3,4,4-tetrafclórtetrahidro-tiofén-l,l' -dioxid, 40 rész tetraklórnitrobenzol, 55 rész'talkum, mint közömbös vivőanyag. (a tiofénszármazék nagyobb mennyiségi arányban nem volt alkalmaziható a fellépő túlságosan erős növény károsítás miatt). A (C) készítmény összetétele: 45 rész tetraklórnitrobenzol, 55 rész talkum, mint. közömbös vivőanyag. További összehasonlításul egy higanytartalmú (B) csávázószert is alkalmaztunk, 2% Hgtartalommal. A fenti készítményeket 100 kg vetőmagra számítva 100 g, 50 g és 25 g mennyiségben alkalmaztuk, A csávázás után 1 nappal vetettük el a magvakat a szokásos kivitelű, steril kerti-földdel töltött csíráztatóládákba és a csíráztatást a fertőzés szempontjából optimális körülmények között, 5—8 C° hőmérsékletű és 90—100% viszonylagos légnedvesség-tartalmú klíma-teremben folytattuk le. A kísérletek eredményeit az alábbi V. táblázatiban foglaltuk össze. A táblázat adataiból látható, Nhogy a találmány szerinti (A) kombinált hatóanyagtartalmú készítmény az Összehasonlításul alkalmazott (B) és (C) készítményeknél lényegesen jobb hatású és gyakorlatilag megegyezik a higanytartalmú (D) csávázó•10 15 Fusarium nivale kórokozóval természetes úton erősen fertőzött téli rozs vetőmagvakat az alábbi összetételű kombinált (A) készítménnyel ke^- 20 zeltünk: 25 összehasonlításul az egyes hatóanyagokat külön-külön tartalmazó készítményeket alkalmaztunk, mimellett a (B) készítmény összetétele 30 az alábbi volt: 20 rész 3,3,4,4-tetraklórtetra!hidro-tiofén-l,l-dioxid, 80 rész talkum, mint közömbös vivőanyag, S5 40 50 55 60 65 szer hatásával, ez utóbbinak fentebb említett hátrányai nélkül. - — V. táblázat —— p— _—. . -• %-os Fusarium-fertőzöttség az alábbi készítmény mennyiségek (100 kg vetőmagra számítva) alkalmazása esetén 100 g/100 kg 50 g/100 kg 25 g/100 kg -S I N '1) A B C D Kezeletlen 0 % 2,7% 8,9% 0 % 57,3% 0,3% 7,2% 20,6% 0,8% 54,8% 1,8% 17,3% 28,3% 1,3% 59,3% 6. példa: Ustilago avenae (zab^porüszög) kórokozóval mesterségesen fertőzött zabot az alábbi összetételű (A) készítménnyel kezeltünk: 10 rész 3,3,4,4-tetraklórtetrahidro-tiofén-l,l-dioxid, 10 rész pentaklórnit

robenzol, 30 rész hexaklórbenzol és 50 rész talkum (közömbös hígítószer). összehasonlítás céljaira az alábbi (B) és (C) készítményeket alkalmaztuk, amelyek egyrészt a 3,3,41

4-tetraklórtetraihidro-tiofén-l,l-dioxidot, másrészt a pentaklórnitrobenzolt és hexaklórbenzoít külön tartalmazták: a (B) készítmény összetétele: 20 rész 3,3,4,4-tetraklórtetraMdro-tiofén-l,l-dioxid és 80 rész talkum (közömbös hígítószer). (Megjegyzés: a fentinél nagyobb hatóanyagtartalom túlságosan károsítaná a csíranövényt.) 45 a (C) készítmény összetétele: 15 rész pentaklórnitrobenzol, 35 rész hexaklórbenzol és 50 rész talkum. A vetőmagvakat a szokásos módon csávázódobban 10 percig csáváztuk. A készítményt 10ű~kg vetőmagra számítva 300, 200, 100, ill. 50 g mennyiségben alkalmaztuk. A magvakat 4 párhuzamos kísérletben vetettük el, üvegházban, 100—100 magot egy-egy ládában. A bugák kifejlődése után értékeltük a fertőzöttség mértékét és méghatároztuk a fertőzött és egészséges bugák számarányát. . A kísérlet eredményeit az alábbi VI. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat adataiból látható, hogy a találmány szerinti (A) hatóanyag-kombináció lényegesen nagyobb hatású a zab-porüszög ellen, mint az összehasonlításul alkalmazott (B), ill. (C) készítmények. 4