153159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás higanymentes vetőmagcsávázószer előállítására

153159 10 rész 3,3,4,4-tetraklórtetrahidro-tiofén-l,l-dioxid, 5 rész tributil-ónf tálimid, 85 rész talkum (közömbös vivőanyag). Összehasonlításképpen az egyes hatóanyag-albotórészeket külön alkalmaztuk, mimellett a (B) készítmény összetétele 15 rész 3,3,4,4-tetraklórtetrahidro-tiofén~l,l-dioxid, 85 rész talkum, és a (C) készítmény összetétele 15 rész tributil-ónftálimid, 85 rész talkum volt. Ezek mellett egy higanytartalinú csávázószert (D) is alkalmaztunk összehasonlítás céljaira; ennek higanytartalma 2% volt. •/* Mindegyik készítményt 100 kg vetőmagra számítva 100 g, 50 g és 25 g mennyiségben alkalmaztuk. A caávázás után egy nappal a csávázott vető-, magvakat steril kerti földet tartalmazó faládákba vetettük el, 5—5 pálihuzamos kísérletben és az elvetett magvakat optimális fertőződési feltételek mellett egy klíma-teremben, "5—8 C° hőmérsékleten, 90—100% viszonylagos nedvességtartalmú légkörben csíráztattuk. A kísérlet eredményeit az alábbi I. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat adataiból látható, hogy a találmány szerinti kombinált csávázóiszer-készítmény (A) lényegesen jobb hatású, mint az egyes alkotóanyagokát egymagukban tartalmazó (B), ill. (C) készítmények és előnyö-Sebbnek mutatkozik a higanytartalmú (D) csávázószer-készítménynél is. S -01 I. táblázat %-os Fusairium-fertőzöttség 100 kg vétőmagra számított alábbi menjiyiségek alkalmazása esetén $ 100 g/100 kg 50 g/100 kg 25 g/100 kg A növények károsodása 100 g/100 kg készítménnyel A 0 % 0,1% . 0,9% 0 B 2,3% 6,5% 12,0% 1—2 C. 11,7% 19,6% •24,3»/o 1 D 0,05% 0,2% 1,-3% 0 Kezeletlen 60,9% 59,8% 61,5% Megjegyzés: a növények károsodását fokozatos skála szerint értékeltük, amelyben 0— nincs károsodás 5 =• a • növény elhalt. 10, 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 '65 2. példa: Tilletia tritici kórokozóval mesterségesen erősen fertőzött téli búzia vetőmagvakat az alábbi kombinált csávázószerkészítménnyel (A) kezeltünk : 3 rész tributil-ón-<p-toluolszulf onamid, 10 rész 3,3,4,4-tetráklórtetrahidro-tiofén-l,l-dioxid, 87 rész talkum (közömbös vivőanyag). Összehasonlításul a magvakat a fenti hatóanyagkoimbináció egyes alkotóanyagait egymagukban tartalmazó készítményekkel csáváztuk, mimellett a (B) készítmény összetétele 13 rész 3,3,4,4-tetr.aklórtetnahidro-tiofén-l,l-dioxid, 87 rész talkum, a (C) készítményé pedig 13 rész tributil-ón-p-toluolszulf onamid, 87 rész talkum volt. További, összehasonlításul egy kereskedelmi minőségű higanytartalmú csávázószert (D) és alkalmaztunk, 2% higanytartalomimal. 100 kg csávázandó vetőimagra számítva mindenkor 100 g, 50 g és 25 g készítménymennyiséget alkalmaztunk az egyes kísérletekben. A fenti módon csávázott vetőmagvakat acsávázás után 1 nappal egyenként 2 m2

felületű parcellákba vetettük el, mindenkor 5—5 párhuzamos kísérletet végezve. Aratáskor megállapítottuk a fertőzött és az egészséges kalászok számát és ezeket az értékeket a kezeletlen vetőmaggal kapott értékekhez (ellenőrző kísérlet) viszonyítottuk. A kapott eredményeket az alábbi II. táblázatban foglaltuk össze; az táblázat adataiból látható, hogy a találmány szerinti kombinált készítmény (A) lényegesen nagyobb hatású, mint az egyes alkotóianyagokat egymagukban tartalmazó (B) és (C) készítmények és — különösen kisebb koncentrációkban való alkalmazás esetén — felülmúlja a higanytartalmú csávázószer (D) hatását is. II. táblázat Százalékos kőüszög-fertőzöttség .az alábbi anyag-mennyiségek esetén (100 kg vetőmagra) 100 g/100 kg 50 g/100 kg 25 g/100 kg A 0 % 0,1% 0,8% B 9,8% 13,7% 18,4% C 6,7% 11,2% 23,1% D 0,1% 0,8% 3,3% Kezeletlen 63 % 66,3% 68,4% 2