153129. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő berendezés áramló tüzelőanyagokhoz
153129 15 béből kitűnik, az atmoszféra ilyenkor oxidálólag hat. A hőmérséklet alakulását úgy választjuk meg, mint az első üzemelési módnál. Aszerint, hogy redukáló vagy oxidáló atmoszférát kívánunk, vagy az első, vagy a másodiik üzemmódot 5 alkalmazzuk. Az f és F görbék arra az esetre vonatkoznak, ahol — a c és C görbék esetéhez hasonlóan — viszonylag nagy hőmérsékletre törekszünk, erre azonban nem közvetlenül az égő előtt, hanem 10 távolabb fekvő helyen van szükség, amit a találmány szerinti gázelosztó kaimra közbeiktatásával érhetünk el. Az atmoszféra ilyenkor ugyanolyan oxigénszegény, mint a C görbe esetén. Mint már említettük, ez a találmány sze- 15 rinti tüzelőberendezés harmadik üzemeltetési módja, amelynél a szekunder levegőt egyetlen lépcsőben vezetjük a meleg gázba. A negyedik üzemelési imád, amelynél a ki- 20 vánt hőmérsékletnek: mind az égési hőmérsékletnél, mind pedig a meleg gáz képződési hőmérsékletnél kisebbnek ikell lennie, az égés helyének és a hőleadás helyének elválasztásával, valamint az égési gázoknak füstgázzal vagy le-, 25 vegővel való hígításával foganatosítható. Ha hígításhoz füstgázt alkalmazunk, redukáló atmoszféra keletkezik (Gl görbe), ezzel szemben levegővel való hígítás oxidáló atmoszférát eredményez (G2 görbe). 30 Látható az is, hogy a találmány szerinti tüzelőberendezéssel tág határok, például 300 és 1700 °C közé eső hőmésréklet, és bármilyen (redukáló, oxidáló) jellegű atmoszféra elérhető. 35 Ehhez mindössze arra van. szükség, hogy a gázelosztó kamrát megfelelően alkalmazzuk és a szekunder .légvezetékeket- célravezetőén rendezzük el. Az ismert égős tüzelőberendezéseknél a hőmérséklet nagyságát és fellépésének helyét, 40 valamint a keletkezett atmoszféra tulajdonságát az égő jellege határozta meg. Ezek a tényezők tehát nem voltak megválaszthatok. Ezzel szemben a találmány esetén az égő kiküszöbölésével és a találmány szerinti gázelosztó kamra *5 bevezetésével mind a kívánt hőmérséklet nagysága és helye, mind pedig az atmoszféra egymástól függetlenül választhatók meg. Szabadalmi igénypontok: 50 1. Tüzelőberendezés áramló tüzelőanyagokhoz, amelynek .meleg gáz képzéséhez való reakciós tere, valamint a reakciós térrel össze- 55 kötött és a képződött meleg gáznak szekunder levegőivel eszközölt elégetéséhez való tűztere és legalább egy szekunder légvezetéke van, azzal jellemezve, hogy a reakciós tér (31) és a tűzrtér (30) között a szekunder légvezetéktől (33a, 60 34a, 33b, 34b) elkülönítetten elrendezett gázelosztó kaimra (35) van, amely legalább egy gáz'beömlő nyíláson (38) át a reakciós térrel és legalább egy gázkiömlő nyíláson (36) át a tűztérrel van összekötve, a szekunder légvezeték pe- 65 16 dig legalább egy torkolati nyíláson (34a, 34b) át közvetlenül a tűztérbe (36) torkollik. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázelosztó kamrának (35) egynél több gázbeömlő nyílása (3!8a, 38b, 38c, 38d) és egynél több gázkiömlő nyílása (36a, 36b, 36c, 36d, 36e, 36f, 36g) van (például 22. és 23. ábra). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berende^zés kiviteli alakja, amelynél a, szekunder léggázelosztó kamrának egynél több gázkiömlő vezetéknek egynél több torkolati, nyílása és a nyílása van, azzal jellemezve, hogy a szekunder légvezeték (33a, 34b; 33b, 34b) torkolati nyílásainak (34a; 34b) száma a gázelosztó kamra (35) gázkiömlő nyílásainak (36a, 36b, 36c, 36d, 36e, 36f, 3ßg) számát többszörösen meghaladja, a szekunder légvezeték torkolati nyílásainak összegezett keresztmetszete viszont a gázkiömlő nyílások összegezett keresztmetszetének törtrészét alkotja (például 22. és 23. ábra). 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynek egynél több szekunder légvezetéke van, azzal jellemezve, hogy a szekunder légvezetékek (33a, 34a; 33b, 34b) torkolati nyílásai (34a; 34b) legalább részben különféleképpen («, ß) vannak irányítva (6. és 7. ábra). 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynél a gázelosztó kamrának (35) egynél több gázkiömlő nyílása van, azzal jellemezve, hogy a gázkiömlő nyílások (36a, 36b) legalább részben különféleképpen (y, s ) vannak irányítva (16. és 17. ábra). 8. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynél a gázelosztó kamrának egynél több gázkiömlő nyílása van, azzal jellemezve, hogy a gázelosztó kaimra (35a, illetőleg 35b) gázkiömlő nyílásai (36a, illetőleg 36b) egynél több sorban vannak elrendezve (14. és 15. ábra). 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynek több gáz^ kiömlő nyílása van, azzal jellemezeve, , hogy a gázkiömlő nyílások (36a, 36b, 36c) az áramlás irányában (61a, 61b) tekintve legalább egy sorban egymás mögött vannak elrendezve (18. és 19. ábra). 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, amelynél a szekunder légvezetéknek több torkolati nyílása van, azzal jellemezve, hogy a torkolati nyílások (34a, 34b; 34c, 34d) a meleg gáz áramlásának irányában (60) tekintve legalább egy sorban egymás mögött helyezkednek el (például 10. és 11. ábra). 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli .alakja, azzal jellemezve, hogy hígító közeget .bevezető vezetékei (33c, 33d) vannak:, amelyek ugyancsak a gázelosztó kamrától (35) elkülönítetten vannak elrendezve és közvetlenül a tűztérbe (30) torkollnak (26. és 27. ábra).
