153112. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piperidinszármazékok és homologjaik előállítására
3 ezek előállítására szolgáló, alább megnevezendő kiindulóanyagokban az esetleg jelenlevő ketál-, tiőketál- ill. vegyes ketálcsoportokban az Rí és R3 egyvegyértékű gyökök, pl. metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil- vagy izobutilgyö- 5 kök lehetnek. Az Rí gyökök egyike vagy mindkettő lehet továbbá pl. allil-, krotil-, metallil-, ciklopentil-, ciklohexil-, fenil-, p^tolil-, p-izopropilfenil-, benzil-, béta-íeniletil-, gamma-fenilpropil- vagy cinnamilgyök is. A kétvegyér- K, tékű R2 és R4 csoportok pl. 'etilén-, propilén-, 1,2-dimetil-etilén-, trimetilén-, 1-metil-trimetilén-, 1,3-dimetil-trimetilén-, 2,2-dimetil-trimetilén-, 2,2-dietil-trimetilén- vagy tetrametiléncsoportok lehetnek, R2 lehet továbbá pl. 1,2- jg -ciklohexilén-, 0-fenilén-dimetilén-, 2-fenil-trimetilén-, 2j metil-2-fenil-trimetilén- vagy 2,4-dimetil-tetrametiién-csoport is. Az (I) általános képletű új vegyületek előállítása a találmány értelmében oly módon tör- 20 ténhet, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő vegyületet — . e képletben X, R és n jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely, a csatolt rajz szerinti (UH) általános képletű ve- 25 gyület — amelyben Y jelentése 'megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — reakcióképes észterével reagáltatunk saviékötőszer jelenlétében, a kapott (I) általános képletű vegyületet kívánt esetben az X és Y csoportok fenti meg- 30 határozásának keretében módosítjuk olyképpen, hogy az —O —Sv —S (—OR02, >R2 , )R 2 vagy \R 2 , _o^ _o/ -«/ 35 —cx ill. (—OR 3)2 vagy ) R4 —CX ketál-, tiőketál- vagy vegyes ketál-csoportokat 40 lehasítjuk vagy bevezetjük a molekulába és adott esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval képezett sóvá alakítjuk át. A (III) általános képletű vegyületek reakció- 4g képes észtereiként különösen halogénhidrögénsavészterek, mint kloridok vagy bromidok, továbbá pl. szulfonsavészterek, mint p-toluolszul-, fonsav- és metánszulfonsavészterek jöhetnek tekintetbe. Savlekötőszerként különösen alkáli- go karbonátok, továbbá tercier szerves bázisok, mint trietilamin vagy piridin alkalmazhatók. Oldószerként szerves oldószereket, pl. dimetilformamidot, etilacetátot, ketonokat, mint metiletilketont vagy dietilketont, továbbá szénhid- 5g rogéneket, mint benzolt használhatunk. A reakció szobahőfokon vagy mérsékelten felemelt, pl. az említett oldószerek forrpontjának megfelelő hőmérsékleten folytatható le és a reakció lefolyása kívánt esetben valamely alkálijodid cse- 60 kély mennyiségeinek hozzáadásával segíthető elő. A főreafcció lefolytatása után a vegyületnek kívánt esetekben az X és Y csoportok, szempontjából történő átalakítása egyrészt a ketál-, 65 4 tiőketál-, vagy vegyes ketálcsopartok lehasítása lehet, amit a vegyület hidrolízisével, pl. savas vizes közegben, mint vizes alkoholos sósavban vagy sósavat és vizet tartalmazó acetonban történő állni hagyása vagy hevítése útján eszközölhetünk, másrészt a vegyület átketalozása lehet az átalakítás célja, amit a vegyületnek valamely könnyen ketálozható , ketonban, mint vízmentes acetonban, savas katalizátor, pl. ptoluolszulfonsav, valamely ásványi sav vagy Lewis-féle sav csekély mennyiségének: jelenlétében történő állni hagyása vagy hevítése útján folytathatunk le. Mérsékelt reakciókörülmények betartása mellett az említett lehasítási reakciók részlegesek is lehetnek, amikor is egyforma ketálcsoportok jelenléte esetén előbb az Y helyén álló aralifás kötésű csoport hasad le; ha azonban X helyén egy könnyebben lehasítható ketálcsoport áll, akkor lehetséges ennék az Y csoport érintetlenül hagyása mellett történő lehasítása is. Másrészről az (I) általános képletű vegyületeket a szokásos módszerekkel, pl. valamely Rí—OH ill. R3—OH hidroxivegyülettel vagy valamely R2Í(OH) 2 , ill. R4(OH) 2 általános képletű dihidroxivegyülettel — ahol Rí, R2, R3 és R4 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — vízelvonószer, mint p-toluolszulfonsav vagy hidrogénklorid jelenlété^ ben történő kezelés útján ketálozhatjuk is. Ennék során a reagáltatandó hidroxivegyület feleslegét vagy valamely vízmentes szerves oldószert, pl. benzolt lehet reaikcióközeggként alkalmazni. A reakció hidegen vagy szükség esetén melegítéssel, adott esetben a felszabaduló víz azeotrop ledesztillálása mellett folytatható le. Az X helyén álló oxocsoport hamarább helyettesíthető ketálcsoporttal, mint az Y helyén álló oxocsoport, így a vegyület az X helyén részlegesen is ketálozható. A (II) általános képletnek megfelelő kiindulóanyagok, valamint a (III) általános képletű vegyületek reakcióképes észterei már ismert vegyületek. Az acetálképzésre alkalmas hidroxi-és dihidroxivegyületek példáiként rövidszénláncú alkanolok, alkenolok, cikloalkanolok, benzilalkohol, béta-feniletanol, gamma-fenilpropanol, fahéjalkohol, ill. 1,2-, 1,3- vagy 1,4-alkándiolok, helyettesített alkándiolok, mint 2-fenil-1,3-propándiol, 2^etil-2-fenil-l,3-propándiol, 2,2--dietil-l,3-propándiol, cisz-l,2-ciklohexándiol, 0--hidroximetil-benzilalkohol, valamint hidroxialkántiolok és alkilénditiolok, mint 2-hidroxietántiol, 1,2-etilénditiol és 1,3-propilénditiol említhetők. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek szervetlen vagy szerves savakkal sókat képeznek. Sóképzésre elsősorban farmakológiai szempontból elfogadható savak, tehát a terápiás alkalmazás szempontjából szóbajövő adagokban káros hatásokat nem mutató sókat képező savak jöhetnek tekintetbe. A sóképzé&re alkalmas savak példáiként a következők említhetők: sósav, brómhidrogénsav, kénsav, foszforsav, metánszulfonsav, etánszulfonsav, etándiszulfonsav, béta-hidroxietán-szul-2
