153112. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piperidinszármazékok és homologjaik előállítására

3 ezek előállítására szolgáló, alább megnevezendő kiindulóanyagokban az esetleg jelenlevő ketál-, tiőketál- ill. vegyes ketálcsoportokban az Rí és R3 egyvegyértékű gyökök, pl. metil-, etil-, n­-propil-, izopropil-, n-butil- vagy izobutilgyö- 5 kök lehetnek. Az Rí gyökök egyike vagy mind­kettő lehet továbbá pl. allil-, krotil-, metallil-, ciklopentil-, ciklohexil-, fenil-, p^tolil-, p-izo­propilfenil-, benzil-, béta-íeniletil-, gamma-fe­nilpropil- vagy cinnamilgyök is. A kétvegyér- K, tékű R2 és R4 csoportok pl. 'etilén-, propilén-, 1,2-dimetil-etilén-, trimetilén-, 1-metil-trime­tilén-, 1,3-dimetil-trimetilén-, 2,2-dimetil-trime­tilén-, 2,2-dietil-trimetilén- vagy tetrametilén­csoportok lehetnek, R2 lehet továbbá pl. 1,2- jg -ciklohexilén-, 0-fenilén-dimetilén-, 2-fenil-tri­metilén-, 2j metil-2-fenil-trimetilén- vagy 2,4-di­metil-tetrametiién-csoport is. Az (I) általános képletű új vegyületek előál­lítása a találmány értelmében oly módon tör- 20 ténhet, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő vegyületet — . e képletben X, R és n jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely, a csatolt rajz szerinti (UH) általános képletű ve- 25 gyület — amelyben Y jelentése 'megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — reakcióképes észterével reagáltatunk saviékötőszer jelenlété­ben, a kapott (I) általános képletű vegyületet kívánt esetben az X és Y csoportok fenti meg- 30 határozásának keretében módosítjuk olyképpen, hogy az —O —Sv —S (—OR02, >R2 , )R 2 vagy \R 2 , _o^ _o/ -«/ 35 —cx ill. (—OR 3)2 vagy ) R4 —CX ketál-, tiőketál- vagy vegyes ketál-csoportokat 40 lehasítjuk vagy bevezetjük a molekulába és adott esetben a kapott (I) általános képletű ve­gyületet valamely szervetlen vagy szerves sav­val képezett sóvá alakítjuk át. A (III) általános képletű vegyületek reakció- 4g képes észtereiként különösen halogénhidrögén­savészterek, mint kloridok vagy bromidok, to­vábbá pl. szulfonsavészterek, mint p-toluolszul-, fonsav- és metánszulfonsavészterek jöhetnek te­kintetbe. Savlekötőszerként különösen alkáli- go karbonátok, továbbá tercier szerves bázisok, mint trietilamin vagy piridin alkalmazhatók. Oldószerként szerves oldószereket, pl. dimetil­formamidot, etilacetátot, ketonokat, mint metil­etilketont vagy dietilketont, továbbá szénhid- 5g rogéneket, mint benzolt használhatunk. A reak­ció szobahőfokon vagy mérsékelten felemelt, pl. az említett oldószerek forrpontjának megfelelő hőmérsékleten folytatható le és a reakció lefo­lyása kívánt esetben valamely alkálijodid cse- 60 kély mennyiségeinek hozzáadásával segíthető elő. A főreafcció lefolytatása után a vegyületnek kívánt esetekben az X és Y csoportok, szem­pontjából történő átalakítása egyrészt a ketál-, 65 4 tiőketál-, vagy vegyes ketálcsopartok lehasítása lehet, amit a vegyület hidrolízisével, pl. savas vizes közegben, mint vizes alkoholos sósavban vagy sósavat és vizet tartalmazó acetonban tör­ténő állni hagyása vagy hevítése útján eszkö­zölhetünk, másrészt a vegyület átketalozása le­het az átalakítás célja, amit a vegyületnek va­lamely könnyen ketálozható , ketonban, mint vízmentes acetonban, savas katalizátor, pl. p­toluolszulfonsav, valamely ásványi sav vagy Lewis-féle sav csekély mennyiségének: jelenlé­tében történő állni hagyása vagy hevítése út­ján folytathatunk le. Mérsékelt reakciókörül­mények betartása mellett az említett lehasítási reakciók részlegesek is lehetnek, amikor is egy­forma ketálcsoportok jelenléte esetén előbb az Y helyén álló aralifás kötésű csoport hasad le; ha azonban X helyén egy könnyebben lehasít­ható ketálcsoport áll, akkor lehetséges ennék az Y csoport érintetlenül hagyása mellett tör­ténő lehasítása is. Másrészről az (I) általános képletű vegyületeket a szokásos módszerekkel, pl. valamely Rí—OH ill. R3—OH hidroxivegyü­lettel vagy valamely R2Í(OH) 2 , ill. R4(OH) 2 álta­lános képletű dihidroxivegyülettel — ahol Rí, R2, R3 és R4 jelentése megegyezik a fenti meg­határozás szerintivel — vízelvonószer, mint p­-toluolszulfonsav vagy hidrogénklorid jelenlété^ ben történő kezelés útján ketálozhatjuk is. En­nék során a reagáltatandó hidroxivegyület fe­leslegét vagy valamely vízmentes szerves oldó­szert, pl. benzolt lehet reaikcióközeggként alkal­mazni. A reakció hidegen vagy szükség esetén melegítéssel, adott esetben a felszabaduló víz azeotrop ledesztillálása mellett folytatható le. Az X helyén álló oxocsoport hamarább helyet­tesíthető ketálcsoporttal, mint az Y helyén álló oxocsoport, így a vegyület az X helyén részle­gesen is ketálozható. A (II) általános képletnek megfelelő kiinduló­anyagok, valamint a (III) általános képletű ve­gyületek reakcióképes észterei már ismert ve­gyületek. Az acetálképzésre alkalmas hidroxi-és dihidroxivegyületek példáiként rövidszén­láncú alkanolok, alkenolok, cikloalkanolok, ben­zilalkohol, béta-feniletanol, gamma-fenilpropa­nol, fahéjalkohol, ill. 1,2-, 1,3- vagy 1,4-alkán­diolok, helyettesített alkándiolok, mint 2-fenil­-1,3-propándiol, 2^etil-2-fenil-l,3-propándiol, 2,2--dietil-l,3-propándiol, cisz-l,2-ciklohexándiol, 0--hidroximetil-benzilalkohol, valamint hidroxi­alkántiolok és alkilénditiolok, mint 2-hidroxi­etántiol, 1,2-etilénditiol és 1,3-propilénditiol említhetők. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyü­letek szervetlen vagy szerves savakkal sókat képeznek. Sóképzésre elsősorban farmakológiai szempontból elfogadható savak, tehát a terá­piás alkalmazás szempontjából szóbajövő ada­gokban káros hatásokat nem mutató sókat ké­pező savak jöhetnek tekintetbe. A sóképzé&re alkalmas savak példáiként a következők említhetők: sósav, brómhidrogénsav, kénsav, foszforsav, metánszulfonsav, etánszul­fonsav, etándiszulfonsav, béta-hidroxietán-szul-2

Next

/
Thumbnails
Contents