153090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csoprtfutási idő mérésére
•7 ( hálózaton kívül kapott referencia jellel történő méréssel is. Ilyen szakaszos (billentyűzött jellegű) hasonlító jelsorozatot közvetlenül vagy referencia csatornán át nyerhetünk. A mérés és kiértékelés ez esetben is az előbbiekben rész- 5 letesen leírt módon történik és a jelsorozatok jellemző idő, illetve fázispontjait mérjük egymáshoz. Röviden megemlítjük még, hogy alkalmas ismert áramkör felhasználásával az egymást kö- 10 vető jelsorozatból egy-egy jelet rendelünk egymáshoz olyan módon, hogy a kiválasztott elemi jel azonos helyén (.pl. jelindulás, szinuszcsúcs, első, második, stb., illetve lefutó vagy felfutó szinusz átmenetek) áramkörökkel impulzust, 15 indítójelet állítunk elő, továbbá kapcsoló (számláló) áramköröket indítunk meg. Ha az áramkörön áthaladt ^ frekvenciájú mérőjel fázisban késik az f2 frekvenciájú jelhez képest, az f t frekvenciájú mérőjelsorozatból kiemelt jeléihez 20 rögzített jele az f2 frekvenciájú jelsorozat harsonlóképpen kiemelt és rögzített helyzetű feléhez képest is késni fog. Ha a kiértékelő .áramkört úgy valósítjuk meg, hogy az egymásután következő, de mérőfrek- 25 vencia tartalomban különböző' jelsorozatok egymás közötti késő vagy siető fázisfutás változá. sát mutassa a frekvencia különbséghez (változáshoz) viszonyítva, úgy közvetlenül a csoportfutási időt- kaphatjuk műszeren vagy rajzoló- 30 szerkezettel felrajzolva. Egy sávon belüli csoportfutási idő karakterisztika .mérése pl. jelsorozatonként folyamatos és szakaszos frekvencia változtatással is végrehajtható. Célszerű azonban lépcsőzve a frekvencia változtatást 35 végrehajtani — egymásután következő jelsorozatonként — amire ezen eljárás különösen alkalmas. Ezen az alapon a teljes frekvencia sávon belül a mérés — a frekvencia lépcsőzés nagyságá-tól függően — meggyorsítható, és oszr- 40 cilloszkópos mérés is lehetővé válhat. Egy frekvencia _ csoportfutási ideje megmérhető úgy is, hogy a megmérendő frekvencia környezetében váltakozva meghatározott + Aí értékű frekvencia változtatást hajtunk végre az 45 egymás után következő jelsorozatonként oly módon, hogy a frekvenciaváltozás a megengedett tűrésen belül még mérhető kis mértékű és ezáltal a frekvenciakülönbség határértéke a zérus felé tart. 50 A mérési módszer az áramkör hosszú (több hullámhosszúságú) futási idő mérésére is alkalmas, amennyiben a jelsorozatot követő szünetet előnyösen elég hosszúra Választjuk és mind hosszú fázisfutások, 'mind csoportfutási idők 55 mérése is végrehajtható. A találmány szerinti eljárás továbbá alkalmas csoportfutási idő ingadozások mérésére is, azáltal, hogy a különböző frekvenciák környezetében kapott időkülönbség , értékeket hasonlítjuk egymáshoz. 60 A találmány szerinti eljárás további külön előnye, hogy alkalmas a pontosság további fokozására is, ha ez szükségessé válik. Lehetőség nyílik ugyanis a jelsorozatnak nem az első, hanem valamelyik további elemi jelét mérésre m felhasználni előzetes leszámlálás után. így az esetleges jelkezdeti bizonytalanságok, véletlen _ zajok, beütések hatása nagymértékben csökkenthetők. A kibocsátott jelcsoportok, jelsorozatok különféle variációk szerint, továbbá időben, jeltartam és szünetidőben, frekvenciában és amplitúdóban is változtathatók. Megfelelően, választott variációkkal a találmány szerinti eljárás igen előnyösen — további találmányi jelleggel — megvalósítható. A találmány szerinti eljárás az áramkörön átbocsátott mérőjel kezdeti torzulása, vagy, kezdeti sziínusz-Hhullám teljes elmaradása esetén is alkalmassá tehető pontos mérésre. A találmány szerint a vevő oldalon kapott mérőjelek és az adóoldalon beadott mérőjel jelsorozatának elemi jeleit leszámolhatjuk, és ha a két számadat egyezik, úgy rendben van, ha nem, úgy nyilván az eredeti j élcsoport nem érkezett meg teljes egészében. Általában a vett mérő és beadott mérőjel sorozatok közti számkülönbség a mérőjelsorozat elemi jeleinek hosszával azonos, vagy ezzel szorosan meghatározott időeltolódást, jelent, amit megfelelő áramkörökkel automatikusan is korrigálni lehet (az időeltolódás nemcsak 1,2 .. . n-szeres,, hanem annak tört része,' például i/8 , VÍ, 1 '2 is lehet). A találmány szerinti eljárás "ezek szerint csoportfutási . idő, csoportfutási időingadozás mérésére, valamint ezek karakterisztikáinak felvételére, továbbá fázis, fázisfutási idők és fáz'iskarakteíisztika felvételére egyaránt alkalmas. A találmány szerinti eljárással különféle módon valósíthatjuk meg a csoportfutási időt, illetve a csoportfutási időingadozást mérő műszert. Például az eljárás felhasználására összeállított berendezés egyik elvi blokksémáját a 3. ábrán láthatjuk. Természetesen a találmány szerinti eljárás nem korlátozódik, csupán erre a példára,_ amely a sok közül az egyik lehetőséget mutatja be. A 3. ábrán áz egyes kockákba beírtuk a kocka azonosítási számát, amelyek szerint az ábrázolt áramkörök rendeltetésié a következő: 1 generátor (szakaszos mérőjelet előállító), 2 wobbuláló áramkör (mérőjel frekvencia szabályozó áramkör), 3 kapcsolgató áramkör (jel és szünethossz meghatározó), 4 csatoló áramkör (illesztő, erősítő, szűrő áramkörök), 5 impulzus előállító (jelcsoport fázisához rögzített impulzus előállító), 6 kiértékelő áramkör (számláló, mérőáramköir), esetleg használt 7 referencia csatorna, 8 eltérítő (jelerősítő, függőleges és vízszintes eltérítő, fény moduláló), 9 szinkron áramkör, 10 oszcilloszkóp, 11 rajzolószerkezet, (rajzolás: például mechanikus írószerkezet, hurkos oszcillográf útján: foto vagy normál papíron) lehet 12 hitelesítő áramkör (hitelesítő jelek, skála azo-, nősítő jelek, stb.) X mérendő áramkör, M mutatós műszer. A» továbbiakban az áramkör szót rövidítve á.k.-val írjuk. Az egyes -összekötési irányokat b, c, d betűkkel, többféle összekötési irányt, I, II.. . római számú átkapcsolókkal jelöltük. Hangsúlyozni kéli továbbá, hogy az egyes összekötési irányok a valóságban több vezeték-
