153069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iszaptömedékelésre
153069 4 múlva ér el. Növekszik a tömedék összenyomhatósága, nagyobb lesz a fedőrétegek süllyedése. Az eddigi hagyományos iszaptömedékelési eljárás során a fenti okok miatt nem lehetett alkalmazni az olcsón előállítható, a bányák köz- 5 vétlen közelében rendszerint i rendelkezésre álló anyagokat, mint amilyenek az agyagtartalmú kőzetek, mosó (szénosztályozó) palák, erőműpernye, lősz stb. Ehelyett igen költséges szállítóberendezésekkel nagyobb távolságról kénysze- io rülnek alkalmas tömedékanyagokat (kvareos, meszes homokokat) a bányákba szállítani. A 2%-nál nagyobb agyagtartalmú tömedékanyagók vízben szuszpéndálya kolloidrendszert alkotnak, melynek ülepedési sebessége nagyon 15 kicsi. Ezért egyrészt az ásványkitermelést mindaddig szüneteltetni kell, amíg a tömedékamyag leülepszik, vagyis az ilyen tömedékanyagok tömedékanyagként való alkalmazása a termelést fékezi és nagy termelésű bányászati munka'he- 20 lyek nem alakíthatók ki, másrészt a tömedékanyag szállításához szükséges iszapvízzel együtt sok lebegő-anyag távozik és kerül az átemelőszivattyúk zsompjaiba. A találmány szerinti eljárás célja a fentemlí- 25 tett nehézségek kiküszöbölésén kívül az, hogy a bányák közelében fellelhető, olcsó tömedékanyagokat (nagy agyagtartalmú kőzeteket, szénosztályozók mosó paláját, erőműpernyét, löszt stb.) vegyi úton tömedékelésre alkalmassá tegyük 30 oly módon, hogy megfelelő helyen, megfelelő koncentrációban olyan vegyszeres kolloidoldatot juttatunk a tömedékelésre egyébként fel nem, vagy csak nehezen felhasználható anyagokból képzett tömedékzagyhoz, hogy ezáltal a törne- 35 dékelés helyén gyors ülepedés legyen elérhető. A találmány szerinti iszaptömedékelési eljárást az jellemzi, hogy nehezen ülepedő szemcséket, — például 2 mikron alatti szemnagyságú agyagásványokat — 2%-nál nagyobb mennyisiégben 40 tartalmazó anyagból, vagy szénosztályozók mosó palájából, vagy erőműpernyéből, vagy löszből vagy ezek vagy 'hasonló anyagok keverékéből hidraulikus szállításra alkalmas zagyot készítünk, ehhez köbméterenként száraz anyag- 45 ra számítva 3—30 g, 30 000^—200 000 molekulasúlyú, szintetikus vagy félszintetikus, szerves foinalstruktúrával rendelkező kolloidoldatot képező Mcsapószert keverünk, amikor is kícsapószerként akrilsav, vagy akrilnitril, vagy ma- 50 leinsav, vagy cellulóz alapanyagú, vagy hasonló szerves polimereket — célszerűen poliakrilamidot — alkalmazunk legalább 0,02%-os, célszerűen 0,1%-os koncentrációban iés az így kapott keveréket rendeltetési helyére szállítjuk. Az al- 55 kalmazott kolloidoldat hátasát az agyagásványokat tartalmazó szuszpenzióval ellentétes töltése alapján fejti ki. A két kolloidrendszer töltést vesztve, a szuszpenzióban levő agyagszemcséket tömörülés, pelyhesedés, kiesapás folytán 60 nagyobb szemcsékké alakítja, melyek azután a vízben már gyorsan ülepednek. A találmány szerinti eljárást az alábbi gyakorlati példa alapján közelebbről is ismertetjük. 6ü Iszaptömedékelés céljára valamely • erőmű pernyéjét kívánjuk felhasználni. Ez esetben célszerűen 0,64 m3 erőműpernyének és 0,33 m :! víznek keverékéhez, 3 liter 0,1%-os — tehát 3 g száraz hatóanyagot tartalmazó,— kolloid vizes poliákrilamin oldatot csepegtetve, majd öszszékeverve juttatunk a helyszínre. A találmány szerinti oldatot többféle módon •lehet a tömedékanyaghoz keverni. így; például a tömedékanyagot és a találmány szerinti oldatot egy és ugyanazon csővezetéken,, tömedékelés közben egyidőben. juttatjuk a betömedékelendő ifejtési üregbe. Egy további: módszer szerint például a találmány szerinti oldatot a zagyot szállító csővezetéktől függetlenül, illetve azzal párhuzamosan más szállítóberendezéssel szállítjuk a kérdéses bányatérségbe és Ugyancsak a tö| medékeléssel egyidőben, de <más berendezés, előnyösen mozgatható tartály és szivattyú segítségével nyomjuk a betömedékelénaő fejtési üregbe. A találmány szerinti eljárás alkalmazása lehetővé teszi/ hogy a külszíni vagy mélyművelésű bányák közelében fellelhető, 2%-nál nagyobb agyagtartalmú anyagokat (mosó palák, lösz, erőműpernye, agyagos homok stb.) is a hagyományos módszernél és az ideális iszapanyagot képző homoknál is kedvezőbb űlepe'dési és tömörödési jellemzőkkel hasznosítsuk. Ennek gazdasági eredménye a. bányáktól távolfekvő homok- és kavicsbányák, valamint a hozzájuk tartozó adhéziós és kötélpályák végleges felszámolásában és a bányák közelében levő olcsóbb tömedékanyagok kedvező hatásfokú felhasználásában mutatkozik. Az ülepedés találmány szerinti meggyorsítása megnöveli az ásványtermelő munkahelyek kapacitását és ily módon nagyobb termeléskoncentrációt és nagyobb egy főre jutó termelést tesz lehetővé. Külszíni bányászatnál ezenkívül még olyan tömedékelést eszközölhetünk, amely rövid idő alatt lehetővé teszi a lefejtett terület mezővagy erdőgazdasági, esetleg ipari újrafelhasználását. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás iszaptömedékelésre külszíni és mélyművelésű bányáknál azzal jellemezve, hogy nehezen ülepedő szemcséket, — például 2 mikron alatti szemnagyságú agyagásványokat — 2%nál nagyobb mennyiségben tartalmazó anyagból, vagy szénosztályozók mosó palájából, vagy erőműpernyéből, vagy löszből, vagy ezek vagy hasonló anyagok keverékéből önmagában ismert módon hidraulikus szállításra alkalmas zagyot készítünk, éhhez köbméterenként száraz anyagra számítva 3—30 g, 30 000—200 000 molekulasúlyú, színtetikus vagy félszintetikus, szerves fonalstruktúrával rendelkező kolloidoldatot .képező kicsapószert keverünk, amikor is kacsapószerként akrilsav-, vagy akrilnitril-, vagy maleinsav-, vagy cellulóz alapanyagú, vagy egyéb szerves polimereket — célszerűen poliakrilamidot — alkalmazunk legalább 0,02%-os, 2
