153066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetofenon-származékok előállítására
\ 3 ••••/..' alábbi vegyületek: 2-b:róm-2-fenil-aeetofenon, 2~brám-4'-metoxi-2-feml-aoetofenon, 2-faróm-2--(p-klótr-fenil)-acetofenon, 2-femil-2-bróm-p-metil-aeetofenon, 2-tfenil-2-foró,m-4'-klór-acetod:enon és a brómdezoxianisoin. A találmányunk tárgyát képező eljárás egyik foganatosítási módja szerint az R3 szubsztituens helyén hidrogént tartalmazó (I) képletű vegyületek oly módon állíthatóik elő, hogy (II) képletű vegyüeteket (Illa) képletű N-monoszufcsztituált piperazinokkal hozunk reakcióba (mely képletben A jelentése valamely védő-csoport), majd a védőcsoportot lehasítjuk. A (Illa) képletű vegyületekben a védő-csoport szerepe, hogy megakadályozza, a bisz-vegyületek, azaz 1,4--bisz-(2-oxo-l,2-diariletil)-piperazinok képződését. Védő-csoportként bármely olyan csoport alkalmazható, mely a kondenzáció során keletke^zett vegyületből, például hidrolízissel könnyen eltávolítható és ily módon a nitrogénatomon he^ lyettesítetlen, (I) képletű aeetofenon-származékokhoz jutunk. (Illa) képletű monorszubsztituált piperazinként előnyösen N-monoacil-piperazino^ kat, éspedig célszerűién 1—7 szénatoimszámú alifás, savgyököt, például formil-, acetil- vagy propionil-gyököt tartalmazó N-monoaícil-piperazinokat alkalmazhatunk. E célra N-morio-formil-pipesrazin különösen előnyösen használható, mivel a keletkező 2^fenil-2-i(4-förmil-l-piperazinil)-acetofenon könnyen 2-fenil-2-piiperazinil-aeetofenonná hidrolizálható. Eljárásunk előnyös foganatosítási módja szerint azok a (I) képletű vegyületek, melyekben. R3 jelentése hidrogén, előnyösen állíthatók elő oly módon, hogy (II) képletű vegyületeket (IITb) képletű N-monoacil-piperazinokkal reagáltatunk, majd az előállított vegyületekben az acil-csoportot hidrolizissel eltávolítjuk. A fenti reakcióhoz előnyösen (IIIc) képletű N-monoaeil-piperazinok alkalmazhatók (mely képletben R jelentése hidrogén, vagy 1—7 szénatomot tartalmazó alifás szénhidrogén-gyök). E vegyületek közül az N-formil-piperazin alkalmazása bizonyult a legcélravezetőbbnek. Abban az esetben, amikor (II) képletű vegyületeket és (Illb) képletű IN-acil-piperazinókat utólagos hidfrolizis nélkül reagáltatunk, olyan (I) képletű acetofenon^származékofcat kapunk, melyek képletében R3 jelentése acil-csoport. A (II) képletű vegyületek és a (III), (Illa), (Illb) vagy (IIIc) képletű piperazin-származékok kondenzációját előnyösen inert szerves oldószerben végezzük el, a reakció azonban oldószer nélkül is végrehajtható, pidószerként kis szénatomszámú > alifás alkoholok, például etanol, vagy toluol, benzol, klórbenzol, stb. alkalmazható. A reakciót előnyösen valamely savmegkötőszer, mint* alkáli-karbonátok, alkáli-hidroxidok, vagy szerves tercier bázisok, példáuíNtrietilamin, piridin, kinolin stb. jelenlétében végezzük el. A kondenzációs reakció szobahőmérsékleten, vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten foganatosítható. (Előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a reakcióelegyet melegítjük éspedig célszerűen refluxáljuk. 4 A kondenzációs reakció lejátszódása, után keletkező (la) képletű 2-fenil-2-(4-acil-4-piperazinil)-acetafenonok hidrolízise egyszerű módszerrel, erős savval való kezeléssel történik, mikor ' is az acil-csoport lehasad és 2-fenil-2-piperazinil-acetofenonokat kapunk. A hidrolizis előnyösen kénsawal, sósavval, brómhidrogénsavval végezhető el. Az erős savakat előnyösen vizes oldatuk formájában .alkalmazzuk. A hidrolízis 10 hőmérséklete a reakció szempontjából nem döntő jelentőségű, azonban célszerűen magasabb hőfokon dolgozunk. Különösen előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a hidrolízist az erős sav oldatának forrpontját megközelítő hőmér-15 sékleten végezzük el. így pl. 120 C°-os forráspontú, 20%-os sósav használata esetén célszerűen 95—120 C°-os hőmérséklettartományban folytatjuk le a hidrolízist Az (la) képletű vegyületek a kondenzáció során keletkező nyers 20 termék formájában, vagy tisztított állapotban bázisként, vagy savakkal képezett sóik formájában vethetők alá a hidrolizisnek. Az (la) képletű 2-fenil-2-(4-acil-l^piperazinil)-acetofenonok hidrolizise után tehát olyan (I) 25 képletű vegyületekhez jutunk, melyek képletében R3 jelentése hidrogén. E vegyületeikben R3 kívánt esetben önmagukban ismert reakciókkal kis szénatoimszámú alkil-, acil-, hidroxi-esoporttal helyettesített kis szénatomszámú alkil- vagy 30 halogénnel helyettesített kis szénatomszámú alkil-csoporttá alakítható. Az (I) képletű vegyületek előállíthatók továbbá oly módon is, hogy (II) képletű halogéndezoxibenzoinokat a kondenzáció után nehezen 35 lehasítható szubsztituenssel N-helyettésített piperazin származékokkal, például N-alkil-piperazinokkal hozunk reakcióba. Az előállított termék a piperazin-gyök 4-es helyzetében a kiindulási anyagként alkalmazott N-helyettesített 40 piperazin • szubsztituensének megfelelő helyettesítőt tartalmazza. így például N-kis szénatomszámú alkil- helyettesített piperazin-származék alkalmazása esetén a kondenzáció során keletkező termék a piperazin-gyök 4-es helyzetében 45 kis szénatomszámú alkil-csoportot tartalmaz. A fenti módszernél felhasznált N-szubsztituált piperazin származék kiküszöböli a bisz-vegyületek, azaz l,4-bisz: -(2r-oxo-l,2-diariletil)-piperazinok képződésének lehetőségét és az N-mono-50 szufosztituált piperazin a halogéndezoxibenzomnal 1:1 mólarány szerint kondenzál. A találmányurik tárgyát képező eljárás fent ismertetett foganatosítási módja szerint tehát (II) képletű vegyületeket (Híd) képletű vegyü-55 letekkel hozunk reakcióba, (mely képletben R'3 jelentése kis szénatomszámú alkil-, todroxi-csoporttal helyettesített kis szénatomszámú alkil^ vagy 'halogénnel helyettesített kis szénatomszámú alku-csoport), mikoris olyan (I) képletű 60 acetofenon-szármiaaékokhoz jutunk, melyek képletében R3 jelentése ugyanaz, mint az R' 3 képletű csoporté. Az" R3 = halogénnel helyettesített kis szénatoimszámú alkilcsoport jelentésének megfelelő (I) képletű vegyületek előállíthatók az 65 R3 = hidroxi-esoporttal helyettesített kis szén-
