153060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,4-benzotiazepin-származékok előállítására

153060 13 14 majd lehűtjük, jéggel hűtjük és 50%-os ká­liumhidroxid feleslegét adjuk hozzá. Az elegyet közönséges hőmérsékleten a teljes oldódásig ka­varjuk, A szerves réteget leválasztjuk, meg­szárítjuk és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot acetonból kristályosítjuk, amikoris 7-klór-2,3-dihidrcH5-fenil-l,4-benzotiazepin-l,l­-dioxidot kapunk. Aoetonból való átkristályosí­táskor a terméket 164—165 C°-on olvadó szín­telen prizmák formájában kapjuk. 12. példa: 21,3 g j0,07 mól) 7-klór-2,3.-dihidro-5Hfenil­-l,4-'benzotia2eipm~l,l-dioxid 200 ml ecetsavval és 20 ml vízzel készített oldatát közönséges hő­mérsékleten és légköri nyomáson 1,8 g platina­oxid jelenlétében hidrogénezzük. 1,2 liter hid­rogén abszorpciója után (21 óra) a katalizátort szűréssel elkülönítjük és a szüfletet vákuum­ban szárazra "pároljuk. A maradékot metilén­kloridban feloldjuk, hígított alkálival mossuk és a szerves réteget megszárítjuk és kisebb tér­fogatra bepároljuk. A bepárolt oldatot (kb. 50 ml) 200 g alumíniumoxiddal (aktivitásfok I) adszorbeáljuk. Az oszlopnak metilénkloriddal való eluálásakor az eluátum első 250 ml-e (Vá­kuumban szárazra párlás után) maradékot adott, melyet éterrel kristályosítva 7-klór-2,3,4,5-tetra­hidrO'-5-feniH,4-benzotiiazepm-l,l-dioxidot • ka­punk. Éterből való átkristályosításkor a termé­ket színtelen lemezkék 'formájában kapjuk, olvadáspont 159—í60,5 C°. 13. példa: a terméket 164—165 C°-on olvadó, színtelen prizmák formájában kapjuk. 15. példa: 5 5,8 g (0,02 mól) 7-klór-2,3-dihidro-5-f enil-1,4--benzotiazepin-1-oxid-ihidroklorid 60 ml 3n só­savval készített oldatát 4 óra hosszat gőzfürdőn hevítjük. A reakcióelegyet vákuumban szárazra 10 pároljuk. A maradéknak etanol és izopropanol elegyből való kristályosításakor 54dór-2-(2-ami­noetilszulfinil)benzofenont kapunk, amely kb. 150 C°-on olvad. Metanol és éter elegyéből a termék halványsárga, 152—153 C°-on olvadó tűi 15 kristályosodnak ki. A fenti hidroklorid a zárt gyűrűs kiindulási anyaggá forró piridiriben konvertálható. 20 35 40 19,2 g (0,06 mól) 7-klór-2,3-dihidro-5-fenil-l,4--benzotiazepin-l,l,4-trioxid 200 ml eeetsavanhid­riddel készített kavart szuszpenzióját 5 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. A re­akcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot benzolból kristályosítjuk, amikoris 7-klór-5-fenil-1,4-benzotiazepin-l ,1 -dioxidot ka­punk. . A terméket anetilénklorid és gter elegyé­ből átkristályosítva, 207—208 C°-on olvadó sárga 45 prizmákat kapunk. 14. példa: '0,8 g (0,021 mól) lítiumalumíniumhidrid 90 ml 5 Q száraz tetrahidrofuránnal készített szuszpenzió­jához 1,5 g (0,005 mól) 7-kíór^5-f enil-1,44>enzo­tiazepin-l,l-dioxidot adunk. A reakcióelegyet közönséges hőmérsékleten 30 "percig kavarjuk, majd jégfürdőn lehűtjük és a lítiumalumínium- 55 hidrid feleslegét vízzel telített éter fokozatos hozzáadásával elroncsoljuk. A reakcióelegyet szűrési segédanyagon átszűrjük, a szürletet meg­szárítjuk és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot etanolos sósavban feloldjuk és a só- g0 savas sót aceton hozzáadásával kicsapjuk. A nyers sót •elkülönítjük és alkálival való kezelés­sel és acetonból való kristályosítással 7-klór­-2,3-dil hidro-H5^fenil-l,4-, benzotiazepiin-l,l-(dioxid­dá alakítjuk. Acetonból való átkristályosításkor ri 5 16. példa: 65 ml tionilikloridhoz 18,5 g (0,065 mól) 7-klór­-2,3-dihidro-i5-feniH,4jbenzotiazepin-l-oxid­-ihidrokloridot óvatosan hozzáadunk. A reakció lefolyása után a reakcióelegyet jégre öntjük, 25 50%-os káliumhidroxiddal meglúgosítjuk és metilénkloriddal extraiháljuk. A szerves réteget elkülönítjük, megszárítjuk és vákuumban száraz'r­ra pároljuk. A maradékot éter és petroléter ele­gyéből kristályosítjuk, amikoris 2,7-diklór-2,3-30 -dihidro-5-fenil-1,4-benzotiazepint kapunk. Éter­ből való átkristályosításkor a terméket színtelen prizmák alakjában kapjuk, olvadáspont 133'— 134 C°. 17. példa: 6,8 g (0,06 mól) 2-merkaptp-etilamkHhidro­klorid 150 ml dimetilf ormamid dal készített ol­datához 6,6 g (0,122 mól) nátriummetoxidot adunk. Az elegyet 15 percig 40—50 C°-ra me­legítjük, 15,6 g (0,06 mól) 2-klór-5-nitrobenzo­fenont adunk hozzá és a kavarást 3 óra hosz­szat közönséges hőmérsékleten folytatjuk.. Hí­gított nátriumhidroxidot adunk hozzá és a ter­méket metilénkloriddal extraháljuk., A szerves réteget elkülönítjük, megszárítjuk és vákuum­ban kis térfogatra bepároljuk. 5-nítro-2-(amino­etiltio)foenzofenon kristályosodik ki, melyet szű­réssel elkülönítünk. Metilénkloridból való át­kristályosításkor a terméket sárga tűk formájá­ban kapjuk, olvadáspont 189—190 Cc . 18. példa: 10,4 g (0,04 mól) 2-merkapto-5^nitro-benzo­fenon, 800 ml metanol, 2,2 g (0;04 mól) nátrium­metoxid és 10 g (0,04 mól) ^4>róm-etilf tálimid elegyét 17 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük, majd vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot metilénkloriddal extraháljuk és hígított nátriumihidroxiddal mossuk. A szerves réteget megszárítjuk és vákuumban kisebb tér­fogatra pároljuk. A besűrített anyagot petrol­éterrel hígítjuk. N-[2H(2-benzoil-4-nitrofeniltio)­-etil]iftálimid csapódik ki, olvadáspont 120— 7

Next

/
Thumbnails
Contents