153060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,4-benzotiazepin-származékok előállítására
153060 23 24 téskor kristályos 3,4-dimetoxi-6-tiocianáto-aeetofenon válik ki. Aoetonitripvízből való átkristályosítás után a 3,4-dinietoxi-6~tioeianáto-aiCetofenon 144—146 C°-on olvad. 39. példa: A 38. példa szerint 3,4^dimetoxi-6-tiocianáto-aeetofenont állítunk elő, azzal az éltéréssel, hogy a reakcióban a diazóniumklorid oldat helyett a megfelelő fluonborát sót használjuk. Ezt a réztioeianát szuszpenziőhoz 70—75 C°-on adjuk hozzá és a reakciót a 38. példában leírt módon hajtjuk végre. Kiindulási anyagként 60 g 6'-aminO"3',4'-di«ietoxiacetofenont 'használunk. 40. példa: 18 g 3,4-dimetoxi-6-tiocianáto-aeetofenpn és 14 g nátriumhidrogénszulfit 220 ml etanolban váló szuszpenziójához 54 ml 40%-os nátrium7 hidroxid oldatot adunk. A képződő elegyet 30 percig nitrogén atmoszférában visszafolyatás köziben 'melegítjük. A lehűtött oldathoz 20 g 2-brómetilamin-^hidrobromid 40 ml vízzel készített oldatát adjuk. Az elegyet közönséges hőmérsékleten egy óra hosszat kavarjuk, majd egy "további óra hosszat gőzfürdőn melegítjük. Az - elegyet ezután megszűrjük. A szűr let et 1 liter vízzel, hígítjuk és metilénkloriddal extraháljuk. A kivonatot nátriumszulfáttal szárítjuk, megszűrjük, etanolos sósavval .megsavanyítjuk és vákuumban iszárazra pároljuk. A maradékot forró etanolban feloldjuk, megszűrjük és lehűtjük. Fölös éter hozzáadásakor a 2,3-dihidro-7,'8--dimeto'XÍJ5-'m!etil-l,4-b|enzo'tiazepm-hidro'tílo'rid! sárga kristályok alakjában csapódik ki. Etanol-éter elegyből történő átkristályosítás után. a vegyület olvadáspontja 201-—203 C° (bomlás közben). A szabad bázist a 2,3-dihídro-7,8-dimetoxi-5--metil-l,4-benzotiazepin-hidrokloridnak vízben való oldásával, az oldat meglúgosításával és éteres extrahálásával kapjuk, A szárított éteres kivonatot szárazra pároljuk és a maradékot heptánból átkristályosítjuk, amikoris a 101—103 C°-on olvadó bázist kapjuk. 41. példa: 7 g etilxantogénsav-2-acetil~4,5-dimetoxifenil-észtert 20 ml 30%-os etanolos káliumhidroxidban feloldunk és" 1 óra hosszat, nitrogén atmoszférában visszafolyatás közben melegítünk. A lehűtött oldathoz 6,2 g 2-brómetilamm-hidrobromidot adunk. A képződő elegyet 1 óra hoszszat közönséges hőmérsékleten kavarjuk, megszűrjük és megszárítjuk. A maradékhoz kloroformot" és vizet adunk. A' kloroformos'réteget elkülönítjük, megszárítjuk és szárazra pároljuk. '. A maradékot 25 ml piridinben feloldjuk és 2 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük, majd az oldatot szárazra pároljuk. A maradékot vízben és kloroformban felvesszük, majd a szerves réteget elkülönítjük, megszárítjuk és szárazra pároljuk. A maradékot minimális mennyiségű etanolban feloldjuk és sósavval megsavanyíjbjük. A kicsapódó 2,3-dihidro-7,8--.dimetoxi-5-metil-l,!4-benzotiazepin-hidrokloiri-5 dot szűréssel elkülönítjük. A vegyület olvadáspontja, etanol-éter elegyből való átkristályosítás után 200—201 C° (bomlás közben). 10 50 42. példa: 1 g 2,3-dihidro-7,8-dimetoxi-5-metil-l,4-benzotiazepin-hidrokloridot 18 óra hosszat 20 ml 3n sósavban visszafolyatás közben melegítjük. A forró oldatot aktív szénnel kezeljük, megszűr-15 jük és gyorsan lehűtjük. A 6'-(2-aminoetilmerkapto)-3' ,4'-dimétoxiaoetofenon-hidroklorid kristályos alakban kiválik és szűréssel elkülönítjük. Etanolból történő átkristályosítás után a termék alvadáspontja 177—178 C°. 20 43. "példa: 11,8 g 2,3-dihidro-7,8-dimetoxi-5-metil-l,4-benzotiazepinhidrokloridot 200 ml vízben feloldunk. 25 44 ml In nátriumhidroxidot adunk az oldathoz és az elegyet 100 ml etanol hozzáadásával homogenizáljuk. A lúgos oldathoz 9,5 g nátriumbórhidrid 75 ml vízzel készített oldatát adjuk. A képződő elegyet közönséges hőmérsékleten 18 30 óra hosszat állni hagyjuk. Az oldatot megsavanyítjuk, 500 ml vízzel hígítjuk, újra meglúgosítjuk és metilénkloriddal .* extraháljuk. A kivonatot vízzel mossuk, magnéziumszulfáttal szá= rítjuk és megszűrjük. A szürletet sósavval meg-35 savanyítjuk és szárazra pároljuk. A 7,8-dimetoxi-5-metil-2,3,4,5-tetrahidro-l,4-foenzo; tiazepin-hidrokloridot fehér, 259—261 C°-on olvadó szilárd anyag alakjában kapjuk, Etanol-éterelegyből történő átkristályosítás az olvadáspon-40 tot 261—263 C°-ra emeli. A szabad bázist a legutóbb említett hidroklorid vízben való oldásával, az oldat meglúgosításával és éteres extrakció jávai állítjuk elő. A szárított éteres kivonatot szárazra pároljuk 45 és a maradékot metanol-víz elegyből átkristályosítjuk, amikoris a 7,8-dimetoxi-5-metil-2,3,4,5--tetrahidr'0-l,4-benzotiazepint fehér, 57—59 C°on olvadó kristályok alakjában kapjuk. 44. példa: 2,7 g 7,8~dimetoxi-5-metil-2,3,4,5-tetrahidro-l,4^benzo'tiazepin-hidrokloridot 25 ml jégeoetben feloldunk. 4,4 g 30%-os hidrogénperoxidot 55 adunk hozzá és az elegyet 2 hétig közönséges hőmérsékleten állni hagyjuk. A maradékot az oldószer eltávolítása után forró metilénkloriddal kezeljük és a szilárd anyagokat szűréssel elkülönítjük. Metanol-éter elegyből történő át-60 kristályosítás- után 7,8-dimetoxi-5-metil-2,3,4,5--tetrahidro-1,4 jbenz'otiazepin-1,1-dioxid^hidro-kloridot kapunk, olvadáspont 252—254 Sf (bomlás közben). A szabad .bázist az utóbb említett hidroklorid es vízben való oldásával, az oldat meglúgosításá-12
