153051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzomorfán-származékok előállítására

153051 vágy mandulasavval sókat képeznek; e sók egy része vízben oldódó vegyület. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemlél­tetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány 5 köre nincsen ezekre a példákra korlátozva. A példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokok­ban értendők. 1. példa: 10 2'4iidroxi-2-metil^5^fenil-6,7-benzomorfán. a) l-metü-4-fenil^2,5,6-tetrahidröpiridin. 76,5 g (0,675 mól) frissen desztillált 1-metil­-4-piperidon éteres oldatát 45 perc alatt keve­rés közben hozzáadjuk 0,74 mól fenillítium jég­gel hűtött benzolos-éteres oldatához. Az elegyet a hozzáadás folyamán 10° alatti hőmérsékleten 20 tartjuk, majd a hozzáadás befejeződése után szobahőfokon még 2 óra hosszat keverjük. Ez­után, ugyancsak keverés közben, 500 ml jeges vízbe öntjük az elegyet. Kloroformot adunk hozzá és enyhén melegítjük, míg valamennyi 25 szilárd anyag oldatba nem megy. Ä szerves fázist okkor elkülönítjük, vízmentes nátrium­szulfáton szárítjuk és bapároljuk, amikoris olaj­szerű maradékot kapunk. Ezt az olajszerű ter­méket pentánban történő szuszpendálás után 30 megdermedni hagyjuk; ily módon 107—110°-on olvadó l-metil~4-fenil-4-hidroxi-piperidint ka­punk. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy az említett olajszerű terméket további tisztítás nélkül, közvetlenül felhasználjuk "a reakció kö- 35 vetkező lépésében. Ebből a célból ezt az olaj­szerű terméket 215 ml tömény sósavban oldjuk és a megsavanyított oldatot 2 óra hosszat for­raljuk visszafolylató hűtő alatt, miközben túl­hevülés elkerülése érdekében keverjük az olda^, 40 tot. Azután a reakcióéi egyet lehűtjük és 170 g nátriumhidroxid jéghideg vizes oldatába öntjük. Az elegyet kloroformmal extraháljuk és a kloro­.formos oldatot vízmentes niátriumszulfáton szá­rítjuk. Az oldószert elpárologtatjuk és a kapott 45 olajszerű maradékot vákuumban desztilláljuk. Ily módon l-metil-4-fenil-l,2,5,6-tetrahidropiri­dint kapunk, amely 0,9 mm Hg-oszlop nyomás alatt 103— 114°-on forr. Ezt a terméket előállíthatjuk oly módon is;, 50 hogy fenillítium helyett fenilmagnéziumbromi­dót alkalmazunk a fenti reakció során. b) l-metiH-(«4-metoxibenzil)-4-fenil-l,2,5,6--tetrahidro-piridmiumkloríd:. 55 78 g (0,45 mól) l-imetil-4-fenil-l,2,5,6~tetra­hidropiridin 350 ml acetonnal készített oldatá­hoz visszafolyató hűtő alatti forralás és keverés közben hozzácsepegtetjük 90 g (0,58 mól) p~ 60 -metoxibenzilklórid 50 nil acetonnal készített oldatát. Az elegyet, további 2 óra hosszat for­raljuk visszafolyató hűtő alatt, keverés közben, majd lehűtjük, a képződött szilárd anyagot ki­szűrjük, acetonnal mossuk és vákuumban gon- RS dosan megszárítjuk. Ily módon a nyilvánvalóan különböző olvadáspontokat mutató kvaternér­sóhoz jutunk; három különböző kísérlet során 119—126°, (123—126°, ill/ 167--1700 olvadás­pontot tapasztaltunk. Mindezöket a különböző olvadáspontú termékeket azonban felhasználhat­juk a szintézis következő lépésében, anélkül, hogy ezzel a végtermék hozamát vagy tiszta­ságát károsan befolyásolnők. A fenti reakcióhoz kiindulóanyagként szük­séges p-metoxibenzilklorid oly módon állítható elő, hogy anizilalkohol benzolos oldatát hűtés közben .vízmentes hidrogénkloriddal kezeljük az oldat telítődéséig,' majd i órai keverés után a vizes réteget elkülönítjük és a szerves oldó­szeres réteget további 1 óra hosszat keverjük vízmentes nátriumszulfát hozzáadásával. Ez­után a nátriumszulfátot kiszűrjük, az oldószert és a hidrogénkloridot pedig gyors bepárlással eltávolítjuk. Az így kapott termék azután to­vábbi tisztítás nélkül használható fel a fenti eljárás során. c) l-metü-2-(4-metoxibenzil)-4-fenil-l,2,5,6--tetrahidropiridin. 165 g (1,05 mól) fenti módon kapott kvater­nérsót éteres szuszpenzióban 625 ml (0,98 mól) 1,56 n éteres butiilítium-oldattal reagáltatunk nitrogén-légkörben. A butillítiumot ennek so­rán lassan, 1 óra alatt adjuk hozzá, a reakció­elegy keverése közben. Ennek az időnek: az el­teltével a reakcióelegyet 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd lehűtjük és 1 liter hideg vízbe öntjük. Az éteres réteget elkülönít-­jü'k és 100 ml tömény sósav 1 liter vízzel ké­szített oldatával extraháljuk. A vizes kivonatot, valamint a képződött olajszerű csapadékot 200 ml tömény vizes ammóniumhidroxid oldat hoz­záadása útján meglúgosítjuk. A kivált bázist éterben oldjuk, és a kapott oldatot vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk. A szárítószert ki­szűrjük, az oldószert elpárologtatjuk és így l-metil-2-(4-metoxi, benzü)-4-fenil-l,2,5,6-tetra­hidropiridint kapunk, amelyet további tisztítás céljából 2 mm Hg-oszlop nyomás alatt desztil­lálunk, amikoris a termék 135—225°-on desztil­lál át. A desztillátumot hideg acetonban oldjuk és az oldathoz óvatosan vízmentes hidrogénbromi­dot adunk; az így kapott hidrobromidot át­kristályosítva, 1701 —172°-on olvadó termékhez jutunk. ! A hasonló eljárással előállítható hictrdklorid, amelyhez vízmentes hidrogénkloridnak a fent említett vízmentes hidrogénbromid helyett való alkalmazásával jutunk, 119—124°-on olvad. Az l-metil-2-(4-metoxifenil)-4^metil-l,2,5,6--tetrahidroipiridin előállítható az alábbi mó­dón is: 33 g kvaternérsót, amelyet e példa b) pontja Szerinti módón állítottunk elő és 6,0 g porított káliumhidroxidot 300 ml benzol hozzáadásával 2 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alatt, keverés közben. A szilárd anyagokat ezután ki-4

Next

/
Thumbnails
Contents