153036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás flavonolok aminometil-vegyületeinek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. II. 13. (Cl—528) Svájci elsőbbségei: 1964. II. 14., 1964. IV. 15., 1964. XII. 29. Közzététel napja: 1966. III. 22. Megjelent: 1966. X. 15. 153036 Szabadalmi osztály: 12 q 14—31 Nemzetközi osztály: C 07 d. Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Müller Johannes, vegyész, Ariesheim, Dr. Ménard Enrico, vegyész, Basel, Svájc Tulajdonos: CIBA A. G. cég, Basel, Svájc Eljárás flavonolok aminometil-vegyületeinek előállítására 1 Á találmány tárgya új eljárás az I képletű rutin aminometüezésére. Mind az I képletben, mind a további képletekben az R gyök rutinoziloxi-gyököt (rutinozido-gyököt) jelent. Javasolták már (348 710 sz. svájci szabadalom) 5 polioxiflavonok aminometielezését vízben való oldhatóság elérése céljából. Ez az ismert eljárás azonban gőzfürdőJhőmérsékleten dolgozik, és az említett svájci szabadalomból kitűnik, hogy az átalakuláshoz ilyen hőmérsékletre van l'O szükség. Így a szabadalom vizes közeg alkalmazását javasolja, vagy pedig — ha az aminovegyület nem forr túl alacsony hőmérsékleten — az amin, pl. a 126—130 C°-on illó morfblin feleslegének használatát javasolja. 15 Azt találtuk, hogy. ennél az ismert eljárásnál magasabb polimerizált aminometil-polioxiflavonok bonyolult elegye képződik, amelyből prepára tív úton nem lehet egységes vegyületeket kapni. Ezért a fentebb említett flavonolok egy- 20 séges monomer vagy legfeljebb dimer aminometil-vegyületeinek előállítása műszakilag megoldatlan probléma maradt, jóllehet az ilyen egységes vegyületek nyerése gyógyszerként való felhasználás szempontjából érthető okok miatt 25 nagyon kívánatosnak látszott. Azt találtuk, hogy a 348 710 sz. svájci szabadalom szerinti eljárás esetében a bonyolult elegyek képződése annak: tulajdonítható, hogy olyan hőmérsékleten dolgoznak, amelyen a mo- 30 lekula magszubsztitucióra alkalmas, reakcióképes összes helye reakcióba lép, és metilén-hidak kialakulása közben magasabb polimer aminometil-vegyületek kialakulásához vezet. Ezzel szemben megállapítottuk, hogy az I képletű rutin használata, és az aminoimetilezésnek legfeljebb kb. 60°-ig terjedő hőmérsékleten való kivitelezése esetén lényegileg legfeljebb két helyzetben, nevezetesen a 6-os és a 8sas helyzetben megy végbe aminornetilezés, míg például az 5'^ös helyzetű hidrogén nem reagál, és így lényegileg legfeljebb dimer-vegyületek képeződnek. Az oldószer és a hőmérséklet megfelelő megválasztása útján elő tehet segíteni e vegyületek egyikének vagy másikának a túlnyomó keletkezését. így lehetségessé vált, hogy olyan reakciótermékekhez jussunk, amelyekből az egyes vegyületek tisztított alakban technikailag előállíthatók. Azt találtuk például, hogy vízmentes körülmények között, például tercier-aminban, mint piridinben, trietilaminban, kinolinban és 'hasonló bázisokban, vagy például diimetilszulfosädban mint hígítószerben, és alacsonyabb hőmérsékleten, valamint kb. ekvimolekuláris menynyiségű formaldehid felihasználása esetén főleg 8^aminoMmetilvegyületek keletkeznek. Erős Mannich-bázisok, például dimetilamin felhasználása esetén az előnyös hőmérséklettartomány k'b. —20 C° és +25 C° közé, gyengébb Mannitíh-153036 /