153027. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csőszerű tárgyak szalagöntésére

153027 3 4 szinten a szalag megkeményedett peremfelületén nyílást létesítünk pl. lángvágó segítségével, vagy az érkező részt teljesen leválasztjuk, a hajlított szalag egy hozzávetőleg U-alakú közlekedő edényt alkot. A folyékony olvasztott anyag a szalag belsejében tehát az öntési tükörtől addig a helyig terjed, ahol a szalag ismét eléri az öntési tükör szintjét. A szalagnak ezen túlnyomó része ezután üreges és azt vízszintesre hajlítjuk vagy felfelé irányuló mozgásában a kívánt méretekre vágjuk. Ha az öntési tükör nem a normál légnyomásnak lenne kitéve, hanem egy bizonyos túl- vagy alacsony-nyomásnak, úgy eltolódik az a szint, amelyen az elfolyás veszélye nélkül a szalag leválasztható vagy kinyitható, attól függően, hogy mekkora vákuumot vagy túlnyomást létesítettünk. Megvalósítható a találmány szerinti üreges testek előállítása anélkül is, hogy a szalagkérget fel kellene nyitni. Ebben az: esetben a szalagot felfelé irányuló görbe pályályán legalább addig a szintig kell vezetni, ahol a szalag belsejében vákuum keletkezhet. Ez a szint a nyomásviszonyoktól függ és kto. 1,4 m magasságban van, az öntési tükör felett, feltételezve, hogy a tükör normál légnyomásnak van kitéve, ez a szint a vákuum növekedése esetén süllyed, egészen az öntési tükör szintjéig. Az üreges testek előállításának hűtött tüske segítségével történő eljárásával összehasonlítva a találmány szerinti eljárással készített üreges testek fala tömör. Ez az előny könnyen megmar gyarázható, mivel köztudomású, hogy a legtöbb laza rész és üreg az olvasztott anyag szilárdulásakor ott keletkezik, aihol a szüardulási felületek egymásra csúsznak. A találmány szerinti eljárásnál azonban csak egy szilárdulási felület van, amely a szalag felületétől számítva befelé hatol és attól a ponttól kezdve, ameddig a folyékony anyag az emelkedő szalagba ér, az üregesszalag belső felületét alkotja: Öntési kísérletek során megállapítást nyert, hogy az ilyen módon képződött üreges szalag belső felülete meglepően sima és ennek következtében az előállított üreges testek minden továbbmegmunkálás céljára alkalmasak varratnélküli csövek előállítására. A találmány szerinti eljárás kivitelezése a legcélszerűbben az úgynevezett „körívkokillák" felhasználásával történhet úgy, amint azt a csatolt rajz 1. ábrája mutatja, mivel ebben az esetben a szalag a kokillát már hajlított állapotában hagyja el és a szalagnak kezdetben még vékony és érzékeny peremfélületét hajlítási igénybevételnek nem kell kitenni. Ez lehetővé teszi, hogy a szalagnak az öntési tükör alatt levő ívét rövidre vegyük és így kis falvastagságú üreges szalagok állíthatók elő. A 2. ábra ugyanezt a berendezést egyenes kokillával szemlélteti, melynél a kokillát a szalag egyenes alakban hagyja el és a 'hajlítás csak ezután kezdődik. Példaképpen a találmány szerinti üreges szalag előállítása a következő módon történihet. A folyékony acélt ismert módon a szokásos 1 öntőkanálból (1. és 2. ábra) közbenső 2 kanálka segítségével a szalagöntő 3 kokillába juttatjuk. A kokilla formaürege körkeresztmetszetű és az 1. ábra szerint hosszirányban körív alakban hajlított, azaz a formaüreg tengelye egy kör részét képezi. A kökillában az: acélnak csak egy része merevedik meg és így a kokillából kilépő, a 4 görgőkkel vezetett körívalakú hajlított szalag belseje folyékony. A kokillához csatlakozóan a szalagvezető 4 görgők segítségével, melyeknek legalább egy része 'hajtott, a szalag ugyancsak körívalakú pályán a kokilla felső végének 7 szintjére jut, melynek során felfecskendezett hűtővíz segítségével továbbra is hűtés alatt van és így kb. az 5 helyig peremrészének vastagsága növekszik. Mihelyt az öntött szalagnak felfelé haladó része az említett 7 szintet elérte, a felfelé haladó léhűtött szalag leválasztása megtörténik és hozzávetőleg azon a helyen, ahol a szalag folyékony magja kezdődik, a '6 lángvágó segítségével a szalag kérgén nyílást létesítünk. A szállítópályáról felső irányban kilépő szalagot továbbá, egy több görgőből álló egyengető berendezés segítségével egyenesre hajlítjuk és azután lángvágók segítségével a kívánt méretekre vágjuk. Az öntés befejezésekor a szalag továbbítását legalább arra az időre meg kell állítani, amíg a szalag átmerevedik, mert ellenkező esetben folyékony acél ömölhet a berendezésre. Ennek megfelelően az utolsó szalagdarab már nem üreges. A leírt módon előállított üreges szalag, amely példaképpen 1% szén és 1,5% króm tartalmú acélból készült, kb. 150 mm külső és 50 mm belső átmérőjű, amennyiben a formaüreg átmérője 150 mm, a formaüreg hajlított tengelyének és a szalagvezetőnek sugara 1,5 m és az öntési, ill. kihúzási sebesség 1,5 m/perc, a hűtővízmennyiség pedig azonos a tömör szalagoknál használt mennyiséggel. Nagyobb falvastagságú üreges szalagok előállítása esetén lehetséges egyenes tengelyű kakillak felhasználása is, ebben az esetben a szalag hajlítása a kokilla alatt megfelelő görgők segítségével pl. kör, parabola vagy klotoid alakra történihet. Minden esetben szükséges azonban, hogy a szalag azon a helyen, ahol a folyékony szalagmag és a külső légnyomás közötti összeköttetés, létesítése megtörténik, belsejében még megfelelően folyékony legyen. A görbe ,pálya megfelelő méretezésén kívül az öntési tükör szintje alatt az előállítandó üreges szalag falvastagságának szabályozása részben az öntési sebesség változtatásával, részben pedik a közvetlen vízhűtés irányításával történhet. Különösen vékonyfalú üreges szalagok előállítása esetén az is szükséges, hogy a kokillából kilépő szalagot csak igen rövid szakaszon hűtsük permetvízzel és a görbe pályát, amelyen keresztül a szalag folyékony maggal halad, megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni, hogy így további hőveszteség elkerülhető legyen. A falvastagság egyenletességének és a találmány szerint előállított üreges testek belső felületi tulajdonságainak további javítása céljá-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60