152969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kettősközegű erőműrendszer szabályozására
n 152969 6 hőfokkülönbség mellett az ammónia oldali hőátadási tényező... jelentősen romlik, úgy az 50% megfelelően tovább romolhat, pl. 40% értékre.) Fenti esetben természetesen a 40% az előfordulható legkisebb terhelési értéket jelenti. 5 Ha ennél kisebb terhelés is előfordulhat üzemszerűen, akkor természetesen az előbb leírt rendszer a fentieknek megfelelően értelemszerűen a mindenkori üzemszerűen előforduló legkisebb terhelésnek megfelelő számszerű érté- 10 kiekre építendő ki. Ugyanezt a szabályozási feladatot a 10 jelű nyomásszabályozó úgy is elláthatja, ha a működtetésére szolgáló nyomásaérzékelőt a 3 vezetékbe iktatják. Ez esetben, ez a nyomásszabályozó a gőznyomást a vízgőz- 15 körfolyamat végén 3 tartja állandó értéken. Ha az optimum számítás eredményeképpen, a hőcserélőben 5—10 fok értéknél nagyobb hőfokkülönbség tartása adódna gazdaságosnak, akkor az előbb leírt szabályozási mód helyett 20 egy másikat kell választani. Nem lenne ugyanis célszerű, hogy az előbb leírt szabályozásnak megfelelően, nagyobb hőfokkülönbség esetén szükségszerűen a vízgőz nyomását kelljen megnövelni, hanem a nagyobb hőfokrést célszerű 25 úgy előállítani, hogy az ammónia-gőz nyomását vesszük megfelelően kisebbre. Ilyen esetben viszont a szabályozást úgy kell kialakítani, hogy nem az ammóniagőz, hanem a vízgőz nyomását igyekszünk egy előírt minimális ér- 30 ték fölött tartani. Ez tehát lényegében, azt jelenti, hogy a hőátadó felület nagyságát kell változtatni a teljesítményváltozás függvényéiben. Erre alapvetően két megoldás lehetséges: Az egyik megoldás esetén a hatásos felület 35 csökkenését úgy eszközöljük, hogy a hőcserélő vízgőz oldalán képződött kondenzátum elszállítását lassítanánk oly mértékben, hogy a felemelkedő kondenzátum-rnennyiség a hűtőfelület megfelelő részét 'elárassza, illetve azt ily 40 módon a hőátadásból kikapcsolja. Ennek a megoldásnak hátránya azonban, hogy külön víztároló tartály közbeiktatása szükséges és amellett maga a hőcserélő megtelik vízzel, ami a hőcserélőnél jelentős súlynövekedést okoz. Ez ,45 utóbbi körülmény viszont — tekintettel a nagy teljesítményből adódó rendkívül nagy méretekre — komoly problémát okozhat. Ugyanekkor a 5 kondenzátumszivattyú szabályozása is rendkívüli feladatot jelenthet, mivel a szók- 50 ványos vízszintszabályozás helyett valamilyen más, nyilván komplikáltabb megoldást kell keresni. Egyszerűbben oldja meg az utóbb vázolt szabályozási feladatot a 2. ábra szerinti béren- 55 dezés. (Ebben az ábrában feltüntetett jelzések értelemszerűen egyeznek a megfelelő számú részekkel az 1. ábrában.) Ebben az esetben az ammóniagőz nyomását nem befolyásoljuk, hanem azt hagyjuk szabadon beállni a minden- 60 kori terhelésnek megfelelően, ellenben a 4 hőcserélő vízgőzoldali nyomását tartjuk egy előírt legkisebb értéken. Ennek érdekében a 4 hő-1 rajz, 2 A kiadásért felel: a Közgazdasági 6608140. Zlrlnyi (T) Nyomda, Budapes cserélő felületét ammónia oldalon több párhuzamos 20 szakaszra bontjuk és az. egyes szakaszok beeresztő szelepeit (21) egy a 3 vízgőz oldalról vett 22 nyomásimpulzussal működtetjük, olyképpen, hogy a 3 vezetékben csökkenő vízgőzoldali nyomás hatására a 21 szelepek egymásután zárnak, illetve növekvő vízgőzoldali nyomás hatására egymásután nyitnak. A legkisebb előforduló terhelés esetén tehát mindössze annyi elpárologtató felület marad hatásos, melynél a teljesítménynek megfelélő hőmennyiség átvitlóhez szükséges hőfokkülönbség oly értéket ad, hogy a vízgőzoldáli nyomás értéke mindenképpen az atmoszférikus fölött marad, tehát az ezen az oldalon uralkodó hőmérséklet mindig meghaladja a 100 C° értéket. I A találmány szerinti szabályozási eljárásnak és az ismertetett berendezéseknek a szükségletnek megfelelően kiválasztott bármelyik kiviteli formája egyszerű eszközökkel megoldja tehát azt a feladatot, hogy a gépegység előforduló legkisebb terhelése esetén, sem változnak a nyomásviszonyok oly mértékben, hogy a rendszerben bárhol is vákuum léphessen fel. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kettős munkaközeggel működő olyan hőerőgép szabályozásária, amelynél a nagyobb . hőmérsékletű tartományban munkát végzett munkaközeg hőtartalmát hőcserélőn keresztül adja át a kisebb hőmérsékletű tartományban alkalmazott munkaközegnek, azáltal jellemezve, hogy a hőerőgépeknél általánosan alkalmazott teljesítményszabályozáson kívül a hőerőgép minden előforduló terhelésénél a nagyobb hőmérsékleten munkaközegként alkalmazott vízgőz legkisebb nyomását az atmoszférikus nyomásnál nagyobb értéken tartjuk. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti szabályozási eljárás foganatosítására azáltal jellemezve, hogy a hőcserélőnek azon az oldalán, ahol a kisebb hőmérsékleten alkalmazott munkaközeg áramlik, egy nyomásérzékelővel ellátott, a hőcserélőből kilépő gőz nyomását egy előírt értéken tartó önműködő szabályozó szerkezete van. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy nyomásérzékelője a nagyobb hőmérsékleten alkalmazott munkaközegnek a hőcserélőbe való belépési helyénél van beiktatva. 4. Berendezés az 1. igénypont szerinti szabályozási eljárás foganatosítására, azáltal jellemezve, hogy a hőcserélő azon csatornái, amelyeken a kisebb hőmérsékleten alkalmazott munkaközeg áramlik, több párhuzamos ágra oszlanak, mindegyik ágban egy-egy önműködő elzáró szerkezettel, amelyeket egy, a nagyobb ^hőmérsékleten alkalmazott munkaközegnek a hőcserélőbe való belépési helyénél beiktatott nyomásérzékelő működtet. ábra :s Jogi Könyvkiadó igazgatója. ;, V., Balassi Bálint utca 21—23.
