152949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmusok tenyésztésére és egyenesláncú szénhidrogének eltávolítására szénhidrogénelegyekből

1^2949 6 organizmusok nagyobb agglomerátumait elkülö­níthetjük a folyékony fázisból, és csupán a ki­sebb mikroorganizmus-csoportokat vihetjük to­vább a vizes fázisban a diszpergálási művelet- ' be; minthogy a szénhidrogén tartalmú kiinduló- 5 anyag diszpergálására alkalmazott művelet az említett mikroorganizmus-csoportok, sőt esetleg az egyedi sejtek' bizonyosfokú roncsolódását okozhatja, előnyös oly módon dolgozni, hogy a diszperzió stabilizálása céljából alkalmazott 10 mikroorganizmusok legalább egy részét a disz­pergálási műveletet megkerülő mellékfolyadék­áramban vezetjük; ez a mellékáramban veze­tett rész előnyösen a roncsoló hatással szem­ben érzékenyebb (nagyobb agglomerátumokat Jő tartalmazó) rész lehet. A szénhidrogén tartalmú1 kiindulóanyagnak a folyékony fázisban való diszpergálására bár­mely erre alkalmas módszer felhasználható. Ilyen módszer pl. injektorfúvóka alkalmazása, 20 kolloidmalom, pl. Hurrel-féle hornogenizátor, alkalmazása vagy ultrahang alkalmazása lehet. A széntartalmú vegyületet tartalmazó nyers­anyag szenet, hidrogént és oxigént tartalmazó anyag, pl. szénhidrát lehet. Nyersanyagként al- 25 kalmazható pl. olyan lipoidkivonat is, amelyet az élesztő oldószeréé extrakció útján történő tisztítása során nyertünk. Alkalmazhatók nyers­anyagként pl. telítetlen zsírsavak vagy telítet­len zsírok, pl. avas zsírok is. 30 A találmány szerinti eljárás széntartalmú nyersanyagaként előnyösen egyenesláncú szén­hidrogének vagy egyenesláncú szénhidrogéneket is tartalmazó szénhidrogénelegyek alkalmazha­tók. A szénhidrogének előnyösen legalább 10 35 szénatomosak lehetnek. Alkalmas kiindulóanya­gok lehetnek pl. az ásványolajból származó szénhidrogén-frakciók. .„ Jól ismeretes, hogy bizonyos ásványolajfrak­ciók, különösen gázolajok, oly egyenesláncú 40 szénhidrogéneket, főként paraffinokat tartal­maznak, amelyek viasszerű állapotúak, és így hátrányos hatással vannak az .illető frakció .dermedéspontjára; ha tehát ezeket az egyenes­láncú szénhidrogéneket részben vagy egészben 45 eltávolítjuk a szőbanforgó' frakcióból, akkor annak diermedéspontja csökken. Az ilyen paraf­finok eltávolítását rendszerint oldószerek se­gítségével végzik, amikor is a paraffinokat eredeti állapotukban, tehát értékesebb termé- 50 kekké való átalakítás nélkül nyerik ki. A gázolajoknál alacsonyabb forráspontú ás­ványolajfrakciók, mint a nehézbenzinek és pet­róleumok, szintén tartalmaznak oly'. egyenes­láncú szénhidrogéneket, amelyeket érdemes 55 lenne értékesebb termékekké átalakítani; eddig azonban általában e szénhidrogének hasznosí­tása főleg azért ütközött nehézségekbe, mert előbb el kellett őket különíteni az illető ás­ványolaj^rakciókből, és csak azután kerülhetett gp sor más termékekké való átalakításukra. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli alakj eljárásmófi, amelynek so­rán egy mikroorganizmust a fent leírt módon tenyésztünk, oly ásványolajfrakció jelenlétében, 65 amely részben égyenesláncú szénhidrogénekből áll, és amelynek átlagos molekulasúlya moleku­lánként legalább 10 szénatomnak felel meg, továbbá vizes tápközeg és szabad oxigént tar­talmazó gáz jelenlétében, mimellett a fermen­tációs elegyből egyrészt a mikroorganizmust, másrészt a termékként kapott ásványolajfrak­ciót különítjük el, mely utóbbiban az egyenes­láncú szénhidrogének mennyiségi aránya ki­sebb, mint a kiindulóanyagban volt, vagy amely teljesen mentes az említett egyenesláncú szén­hidrogénektől. A találmány szerinti eljárás különösen jó eredménnyel alkalmazható olyan ásványolajok­ból származó gázolajfrakciók kezelésére, ame­lyek szilárd paraffinok alakjában tartalmaznak égyenesláncú szénhidrogéneket, minthogy a ta-' lálmány szerinti eljárással ilyen szénhidrogé­nekből megjavított dermedéspontú gázolajok nyerhetők, mimellett a szilárd paraffinokat ér­tékes termékekké alakítjuk át. A találmány szerinti eljárás széntartalmú nyersanyagaiban az egyenesláncú 'szénhidrogé­nek rendszerint paraffinok alakjában vannak jelen; jelen lehetnek azonban e nyersanyagok­ban egyenesláncú szénhidrogének olefinek alak­jában is; felhasználhatók továbbá olyan nyers­anyagok, amelyek égyenesláncú szénhidrogé­nekként paraffinok és olefinek elegyeit tartal­mazzák. A találmány szerinti eljárás egy fontos jel­lemvonása, hogy az élesztőknek a fentebb em­lített széntartalmú nyersanyagok jelenlétéiben olyan körülmények között történő tenyésztése során, amelyek között az élesztő fejlődése a jelenlevő egyenesláncú szénhidrogének felhasz­nálása mellett történik, a jelenlevő egyéb szén­hidrogének, mint pl. izoparaffinok, naftének és aromás szénhidrogének nem kerülnek az élesz­tők .anyagcseréje során felhasználásra, vagy legalábbis csupán igen kis mennyiségi arány­ban vesznek részt ebben az anyagcserében. Emellett — eltérőleg a tömeghatás törvénye szerint lefolyó szokásos kémiai folyamatoktól —• az egyenesláncú szénhidrogének eltávolításának reakciósebessége nem mutat lényeges csökke­nést, 'amikor ezeknek az egyenesláncú szénhid­rogéneknek a'mennyiségi aránya az egész szén­hidrogénelegyben csökken (természetesen az el­távolítás legvégső szakaszai kivételével). így kívánt esetben az egyenesláncú szénhidrogének átalakításának százalékaránya 100%-ot meg­közelítő értékszinten tartható, anélkül, hogy ehhez olyan hosszú érintkeztetési időkre lenne szükség, amelyek már nem állnak arányban a 100%-ot már megközelítő konverziós hatásfok kismértékű további megjavítása útján elérhető előnnyel. Folyamatos eljárás esetén is elérhető ilyen magas konverziós százalékarány anélkül, hogy különösen hosszú reakcióút alkalmazására' lenne szükség. , Ha a találmány szerinti eljárást olyan körül­mények között, folytatjuk le„ amelyek valami­lyen kívánt mértékben korlátozzák az egyenes­láncú szénhidrogének anyagcsere útján történő 3

Next

/
Thumbnails
Contents