152926. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szennyvizek biológiai tisztítására

9 152926 10 felé és lefelé nyitott. A felső résalakú 45 nyílást megfelelő távolságokban levő, a résre keresztirányiban elhelyezett 46 fonalak borítják, míg az alsó nyílást a 47 háló fedi. Ezenkívül a 44 szekrény végén 48 lábak találhatók. Ezeket a szekrényeket a 13, 14 és 15 közfalak között az áramlás irányának hossztengelyében fektetjük le, mint az a 14. ábrán látható. A tartályba való behelyezés előtt ezekbe a szekrényekbe elhelyezzük a káka rizomáit- meghatározott távolság figyelembevételével és a káka a 45 nyíláson keresztül a 44 szekrényből magától fog kinőni. Ezeknek a szekrényeknek az az előnye, hogy az iszap lényegében nern a szekrényekben, hanem a 49 oldalfalak között rakódik le. Annak eredm'ényekóppen, 'hogy a 44 szekrények az áramlás irányában helyezkednek el és felfelé valamint lefelé nyitottak, elértük, hogy a, szennyvíz akadálytalanul áramolhat a szekrényeken keresztül. Ez azzal fokozható, hogy a furatok a 13 közfal alsó peremén úgy legyenek elhelyezve, hogy fedésben legyenek a szekrények belső terével. A szekrényeken kívül levő furatok pedig előnyös módon úgy helyezhetők el, hogy a szekrény felett legyenek, hogy a szekrények között lerakódó iszap következtében ne dugulhassanak el. Tartóberendezésként a rajzokon ábrázoltakon kívül, porózus testek, mint pl. habszivacs csíkok, szivacsok és hasonlók is alkalmazhatók. Ezeknek a porózus testeknek az az előnye, hogy a pórusokban mikrokultúrák . telepedhetnek meg, melyek a derítést elősegítik. Ezeket a porózus testeket önállóan vagy a fent leírt tartóberendezésekkel kapcsoltan lehet felhasz^ nálni. így pl. a szekrényekben a rizomák között távolságtartöként alkalmazhatók. A pórusokban azonban káka-magokat is elhelyezhetünk, hogy a szennyvízben való csírázást lehetővé tegyük. A derítőiberendezés működése abban áll, hogy a 2—7 tartályokon való átáramlás során a szennyvíz alaposan keveredik és közben a tar-? tályba beültetett növények hidrokultúrájához áramlik, melynek folyamán a növényzet a vízben levő idegen anyagot asszimilálja és 'hasznos biomasszává változtatja. Azáltal, hogy a rizomákat és velük együtt a gyökereket is körüláramolja a szennyvíz, elértük, hogy a növények arra kényszerüljenek, hogy a szükséges tápanyagot kizárólag a szennyvízből vonják ki. A növényeknek a tartóberendezés segítségével való rögzítésé megakadályozza, hogy lebegő 'növényzet képződjék. Az egész berendezésnek több, a jelen esetben hat derítőtartályra való felosztása lehetővé teszi, hogy az egyes derítőtartályokiban a szennyvíz minőségének megfelelő biotópok termelődjenek, melyek a legjobb hatásfokú biológiai derítést biztosítják. Ősszel a vízszint feletti növényrészek elhalnak és így a növények a víztükör szintjéig letörnek. A letört rész olyan könnyű, hogy az a víz felszínén úszik, így a partról könnyen öszszegyűjthető és újból értékesíthető. A tél folyamán új hajtások keletkeznek, melyek növekedésük közben a víz tükre alatt ugyancsak asszimilálják a tisztátlanságokat és így a tél folyamán is biztosítva van a víz derítése. Annál az említett megoldásnál, melynél a 5 közfalak rögzítésé a fenéken történik, a 13, 14 és 15 közfalak alsó részén csapok alkalmazhatók. Ennek a megoldásnak különösen bitumen fenekű tartályok esetében vannak előnyei. *0 j Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés derítőtartályokban szennyvizeknek magasabbrendű vízinövények hidrokultúrájának segítségével történő biológiai tisz-15 títására, mely növények a tartályok (2—7) fenekén vannak lekötve, azzal jellemezve, hogy a vízinövények rizomáinak vagy magjainak megfogására szolgáló, a tartályban rögzített tartóberendezések (31, 35, 36, 41, 44) közvet-20 lenül a tartály (2—7) feneke i(8) felett, közfalak (13, 14, 15) között vannak, amely tartóberendezések előnyösen fonalból, hálóból vagy szekrényből állnak. 2. Az 1. igénypont szerinti derítőberendezés 25 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy természetes tartály (medence) esetén a rizoma megfogása a fenéktől olyan távolságra történik, hogy a vízinövény gyökerei ne hatolhassanak be a fenékbe. 30 3. Az 1. igénypont szerinti derítőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mesterséges tartályok (2—7) vannak rögzített fenékkel (8') és falakkal (8). 4. Az 1—-3. igénypontok bármelyike szerinti 35 derítőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy tartóberendezésként a tartályfenék felett kifeszített fonal vagy huzal (31) van. 5. A 4. igénypont szerinti derítőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rizo-40 mák megfogására fonalak (31) szemekkel vagy hurkokkal (32) vannak ellátva. 6. A 4. igénypont szerinti derítőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fonalak (35) hálóként vannak kialakítva. 45 7. A 4—6. igénypontok egyike szerinti derítőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fonalak (35) kifeszítésére a tartályba behelyezhető keret (34) van. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti 50 derítőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rizomák céljaira szolgáló tartóberendezés szekrény (36, 41, 44), melynek a növények áthatolására rései vannak. 9. Á 8. igénypont szerinti derítőberendezés 55 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felül nyitott szekrényeknek (36) fenekük (37) és oldalfalaik (38) vannak,. • 10. A 9. igénypont szerinti derítőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szek-60 rények (37) iszapfogóként hossztengelyükkel az áramlási irányra keresztben vannak. 11. A 8. igénypont szerinti derítőberemdezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szekrények (44) keresztmetszete felfelé keskenyedő 65 ékalakú. 5