152915. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgó testek ellenállásának meghatározására

152915 3 töltött tartályok esetén a víz által képzett út elkerülése céljából szükséges lehet nagyobb tartályok alkalmazása, amelyeket akkor , lehet megtölteni, amikor a berendezéssel nem végezi tünk osztályozást, ill. különválasztást. Másik ki- 5 vitelnél a tartályokat közös forrásból a víznek forrásból tartályba csepegtetéséVel tölthetjük, így el lehet kerülni azt, hogy áramot vezető összeköttetés jöjjön létre a vízellátáson keresztül. Megfelelő lehet a vízellátáson keresztül 10 létrejövő elektromos összeköttetés tökéletes elkerülése, azonban nem fontos, hogy az ilyen összeköttetést feltétlenül kiküszöböljük. Szükség van arra — ilyen összekötő út létezése esetén — hogy biztosítsuk azt, hogy az ilyen összekötő út 15 ellenállása lényegesen nagyobb legyen, mint az az ellenállás, amit meg akarunk határozni, annak érdekében, hogy az elleniállás meghatározása ne legyen félrevezető. Az ilyen áramot vezető út elektromos ellenállása növelhető az- 20 zal, hogy a víz útjának hosszát megnöveljük. Általában a szétválasztani, illetve osztályozni kívánt töredékek felülete száraz és előnyösen tiszta legyen. A töredékéken levő felületi vízbevon-t a kefék között további áramot vezető 25 utat hoz létre és általában ez csökkentheti az ellenállás meghatározásának pontosságát. Azonban bizonyos esetekben, amikor az érc ellenállása sokkal kisebb a felületen levő víz fajlagos ellenállásánál és amikor a meddő ellen- 30 állása nagyobb a felületen levő víz ellenállásánál, akkor a kőzetek kielégítően szétválaszthatok. A nedves töredékek osztályozására a következőkben ismertetünk példákat. A töredékeken ne legyen piszok sem, mert ez magába gyűjt- 35 heti a sörték és a kefék nedvességét és bizonyos idő után ez befolyásalhatjla az ellenállás meghatározását. Láthatók, hogy laz 1. és 2. ábrákon vázolt berendezéssel osztályozott ércek vagy kőzettöre- 40 dékek nagyság szempontjából bizonyos nagysághatárok között kell legyenek. A töredékek neim lehetnék olyan kicsik, hogy ezek a 17 és 18 sörték érzékelő végei közötti térben áthaladhassanak. Másrészt a töredékek nem lehetnek 45 olyan nagyok, hogy ezek súrolják a keféknek szilárd részeit, vagy hogy ezek a sörtékkel a kefének szilárd részeihez oly közel érintkezzenek, hogy a sörték .megsérüljenek. A nagyságra vonatkozó határok a gyakorlatban elég nagyok 50 és a gyakorlatban a határokat könnyen meg lehet határozni úgy, hogy a töredékeket előzőleg kisebb és nagyabb nagyságú részekre osztjuk. Példaként megemlítjük, azt találtuk, hogy a kisebb nagyságú töredékeknél alkalmas a tö- 55 nedékeket 12,7 mm-es és 38 mm-es szitákon osztályozni. Megjegyezzük, hogy az ellenállás meghatározása szempontjából a töredéknagyság szerepe kicsi. Az ellenállás az ellenállási út hosszától is függ, azonban az ellenállásútnak 60 nem kell a töredék legszélső széléig terjedni, mert elegendő, ha csak addig a pontig mérünk, amelyeknél a kefék érintkezésben vannak a töredékkel. Minden esetre a meghatározott ellenállásértékeknek azok a változásai, amelye- 65 ket a nagyságeltérósek okoznak, kisebb jelentőségűnek tűnnek akkor, ha ezeket az érc és a meddő közötti ellenállási értékkülönbségekkel hasonlítjuk össze. A kőzettöredékeknek ellenállásuk alapján való osztályozásában természetesen kívánatos, hogy az ellenállásmérést következetesen végezhessük. Következetes leolvasás nyeréséhez fontos tényező a kőzettöredék és az érintkező szervek közötti érintkezés ellenállásla. Pl. ha két test egyetlen pontban érintkezik és ez az érintkezéspont a kőzettöredéken van, akkor a leolvasási ellenállás, amelyet nyerünk, nagymértékben tud változni az egyes méréseknél akkor, ha a szúróárszerű érintkezést különböző helyeken vesszük fel és akkor is tud változni, ha a szúróárt különböző nyomásokkal nyomjuk rá a felületre. Ebből látható, ez annak a következménye, hogy mérés közben nem egyforma az érintkezési ellenállás. Nagy következetlenséget lehet elérni az ellenállásmérésnél akkor, ha egyetlen érintkezési pontot használunk, azonban ez is lehet elfogadható módszer olyan kőzettöredékek szétválasztásánál, amelyeknél az ércnek és meddőnek ellenállásértéke jobban eltér egymástól, mint az az érintkezési ellenállásingadozás, amelyet a következetlen érintkezési pontfelvétellel bevittünk a mérési folyamatba. Ilyen esetekben elképzelhető, hogy az 1. és 2. ábrákon vázolt berendezésihez másik kiviteli alakként olyan berendezést használunk, amelyben a 20 és 21 keféket egy pár hajlékony fémkarral helyettesítjük abból a célból, hogy ezek érintkezést hozzanak létre a töredékekkel. Azonban egy ilyen változtatott kivitel a meddő ellenállások nagy többségénél nem alkalmazható osztályozási műveletekhez. Másik kiviteli alakként a 20 és 21 kefékhez hajlékony 17 és 18 fémsörték is használhatók. Vezetőfolyadékra nincs szükség. Az egyetlen pontos érintkezéshez viszonyítva ez növeli az érintkezőpontok számát és az érintkezési ellenállás következtében létrejövő bizonytalanságot csökkenti. Lehet használni olyan nylon sörtéket is, amelyeken vezető fedőréteg van. Az ilyen kivitel nem ad olyan eredményt, mind amilyen kielégítő eredményt szolgáltat az 1. és 2. ábrákon Vázolt előnyös kivitel, ahol a 17 és 18 sorfákról, ill. a sörtéket borító felületi fedőrészről víz jut a töredék felületére abból a célból, hogy a töredék felületén nagyobb kiterjedésű érintkezéseket hozzon létre. A 3. ábra egy további kiviteli alakot szemléltet. Az itt vázolt kivitelnél a keféket szivacsszerű anyagból készített hengeres 54 és 55 görgőkkel helyettesítettük, amelyek forgathatóan vannak az 56 és 57 tengelyekre szerelve és merőlegesen belenyúlnak a test előre meghatározott útjába az út két szembenlevő oldalán. Az 56 és 57 tengelyek üregesek és vezetőfolyadékkal, mint pl. vízzel vannak megtöltve. A tengelyben kiképzett 58 lyukakon keresztül a víz átitatja az 54 és 55 görgők szivacsszerű anyagát. Az előzőkhöz hasonlóan a 44 és 45