152915. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgó testek ellenállásának meghatározására

3 a találmány alkalmazható minden olyan anyag­testhez, amelynek mérhető ellenállásértéke van. Általánosságban kőzeteikre és kőzettörmelékek osztályozására vonatkozóan több év óta ismert, hogy a különböző kőzeteknek és érceknek kü­lönböző értékű ellenállásuk van és hogy egy . meghatározott érc ellenállása általában elég széles határértékek között változhat. Azonban nem ismerték fel, hogy az érc ellenállása min­den egyes érctestben viszonylag állandó és hogy a meddő vagy meddőkőzet ellenállása minden egyes érctestecskénél normális körülmények kö­zött köziéi állandó. E felismerés következtében lehetőség nyílott a kőzet ellenállásának gyors meghatározására és ezen az alapon való osztá­lyozására. Az ilyen ellenállásmérés elvégzésére és a gyors és hatásos osztályozásnak a méréssel kapcsolatban való elvégzésére még nem volt megfelelő berendezés. 20 A gyakorlatban egy érctestnek ellenállása rendszerint különbözik, mégpedig nagyságrend­beli különbséggel a meddő ellenállásától, amint azt a következőkben néhány példaképpeni ki­viteli alakkal kapcsolatban ismertetni fogjuk. A gyakorlat azt is mutatta, hogy főként a fém­alapú esetekben a kőzettöredék ellenállása dur­ván arányos az érctartalommal. Ezért a találmány egyik tárgya szabálytalan alakú anyagtestek elektromos ellenállásának meghatározására szolgáló berendezés létesítése. A találmány szerinti javított berendezésnek, amely szabálytalan alakú mozgó anyagi testek elektromos ellenállásának 'meghatározására szol­gál, egy az anyagi testeknek előre meghatáro­zott útra terelésére szolgáló eszköze van, azon­kívül legalább egy ípár hajlékony, az említett út szomszédságában elhelyezett, az említett testek által megtett útba benyúló érintkező végű és az említett testekkel érintkező vezetője van, azonkívül mindegyik hajlékony érintkező pár- 40 ral összeköttetésben levő mérőkészüléke van az említett érintkezőkkel érintkező testeken át­folyó elektromos áram útjában levő ellenállás mérésére. A találmány kísérő ábráit a következő le- 45 írásban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány anyagtestek ellen­állásának meghatározására szolgáló egyik ki­viteli alakjának elölnézete, részben metszete, amely kiviteli alaknál az anyagtestek egy sor- 50 ban egymás után mozognak és amely berende­zés a meghatározott ellenállás alapján végzi az osztályozást. A 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala menti met­szet. 55 A 3. ábra az 1. és 2. ábrán látható berende­zés egy megváltoztatott kivitelű berendezés­részének oldalirányú nézete, illetve metszete. A 4. ábra a találmány egy másik kiviteli alak­jának elölnézete, amely kiviteli alak alkalmas 60 olyan anyagtestek ellenállásának meghatározá­sára, amelyek egy széles úton rendszertelen arámiban mozognak és amely berendezés a tes­tek, ellenállásának mérésié alapján végzi az osz­tályozást, gg 4 Az 5. ábra a 4. ábrán vázolt berendezés oldal­nézete, részben metszete. A 6. ábr találmány egy másik kiviteli alakjának elölnézete, amely kiviteli alak széles úton rendszertelenül áramló, illetve mozgó anyagtesteik ellenállásának meghatározására és a meghatározott ellenállás alapján való osztályo­zására alkalmas. A 7. ábra a 6. ábrán vázolt berendezés oldal­nézete, részben metszete. A 8. ábra sematikus elrendezési vázlat, amely alkalmas arra, hogy a 6. és 7. ábrákon vázolt berendezés működését ennek segítségével ma­gyarázzuk. Az 1. és 2. ábrákon látható ércosztályozó be­rendezés 10 szállítószalagját a végén a 11 görgő tartja. A 10 szalag az érctörmeléket, ill. töredé­keket egyetlen sorban szállítja és a töredékeket az általánosan 12-vel jelzett osztályozó zóna felső részére vezeti. A 12 osztályozó zónában levő 15 terelőlap úgy van kiképezve, hogy ennek alakja megközelítően azonos az eső töredék pályájának alakjával. A 15 terelőlap feladata, hogy meg­akadályozza a töredékek legyezőalakban való szétterülését akkor, amikor ezek elhagyják a 10 szalag végét. Míg a töredékek általában tisztán haladnak a 15 lap által meghatározott kívánt pályán, addig egyes töredékek érintik a 15 lapot és a lap az említett töredékeket az előre .meg­határozott kívánt pálya mentén vezeti tovább. A 15 lap alatt az előre meghatározott töredék­útban egy ellenállást -meghatározó zóna van, amelyet általánosságban 16-al jelöltünk és amely az osztályozó zóna egy része. A 16 zónába a töredékút szembenlevő oldalaira a 20 és 21 kefe van szerelve, amelyeknek hajlékony 17 és 18 sörtéik vannak, amely sörték a 14 töredékek útjába nyúlnak be. A 17 és 18 sörtéknek a töre­dékeket érintő végrészeik vannak, .amelyeik el­választják egymástól az útrészeket. A 17 és 18 sörték hajlékony rugalmas vezetőszervet képez­nek annak érdekében, hogy összeköttetést léte­sítsenek az eső 14 töredékekkel. A 17 és 18 sörtékkel összekapcsolt ellenállást meghatározó eszközök vannak a »ertekkel érintkezésbe lépő 14 töredékek ellenállásának meghatározására, A következőkben erről részletesebben beszélünk. A 12 osztályozó zónába az eső töredékek .még­ha tár ózott útjának szomszédságában és a 20 és 21 kefék alá a 22 folyadékfúvóka van szerelve. A 22 fúvóka a folyadékot vezérlő 23 szelepen és a 24 vezetéken keresztül a nyomás alatt álló folyadék forrásával van összeköttetésiben. A fo­lyadék helyett lehet megfelelő nyomás alatt levő levegőt is alkalmazni. A 23 szelepet egy osztá­lyozó jellel lehet vezérelni, amely jel két fel­tételnek megfelelő lehet, a nyitási és zárási letételnek megfelelő. Amikor a 23 szelep nyitva van, nagynyomású levegő áramlik a 22 fúvókán keresztül az. előre meghatározott úton eső tö­redékekre és ezeket eltéríti pályájukról. Amikor a 23 szelep zárva van, a töredékek folytatják eső útjukat. A 22 fúvóka és a 23 szelep így szűrőeszkööként használható és bizonyos töre­dékeket a többiből kiszűrnek. 2

Next

/
Thumbnails
Contents