152900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés átáramlási keresztmetszetek meghatározására

152900 vizsgálatára szolgál és pneumatikus alapon működik. A gázállapotú vizsgáló közeget, többnyire sűrített levegőt, kb. 12 att túlnyomással vezetik a réshez. A résben nincs tömítő anyag jelen, 5 úgy hogy a résmagasságtól függően, több vagy kevesebb sűrített levegő áramlik keresztül, amelyet gyűjtőtartályba vezetnek. Meghatározott mérési idő után a próbadarab és a gyűjtőtartály között lezárják az összeköttetést. Az idő- 10 egység alatt a gyűjtőtartályban beálló légnyomás a résmagasság mértéke. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy a mérési eredményt teljes mértékben befolyásolja a nem állandó vizsgáló és atmoszferikus nyomás, a nem állandó vizs- 15 gáló ^hőmérséklet és az előre megadott mérési időtől való eltérések, úgy hogy ez a pontosság csak nagyméretű és nagy tűréssel megadott rések mérésére kielégítő. A találmány célja, hogy igen kicsiny át- 20 áramlási keresztmetszeteknél rövid mérési idő után reprodukálható mérési eredményt kapjunk, amelyet vagy skálán abszolút értékként jelzünk, vagy pedig egy alsó vagy fölső határérték túllépésének mértékeként jelezünk, például villa- 25 mos érintkezők zárása útján anélkül, hogy a mérési folyamat következtében a mérőhely környezete, elszennyeződne. A találmány talapja az a feladat, hogy ilyen eljárást alakítsunk ki olyan elrendezéssel kap- 30 csolatban, amely átáramlási keresztmetszeteknek pneumatikus alapon való meghatározására szolgál, amelynél a mérési eredményt sem az atmoszférikus nyomás- és hőmérsékletingadozások, sem pedig a vizsgáló nyomástól és vizsgáló 35 időtől való eltérések nem befolyásolják tág határokon, belül. A találmány értelmében ezt azáltal érjük el, ( hogy gázáramot vezetünk a mérendő keresztmetszeten keresztül ismert térfogatú kamrába 40 és egyidejűleg másik gázáramot vezetünk a mérendő keresztmetszet előírt értékénél k-szor nagyobb beáramiási keresztmetszeten át, ugyancsak ismert, a mérőkamra térfogatnál k-szor nagyobb térfogatú kamrába, míg a kamrákban 45 azonos kezdő nyomás és hőmérséklet uralkodik és a két kamra között a mérési idő alatt keletkező nyomáskülönbség a résérték eltérésnek mértékét képezi az előírt értéktől és ezáltal az ismeretlen átáramlási keresztmetszet mértéke- 50 ként szolgál. Az elj áras foganatosítására szolgáló berendezésként különösen alkalmas egy mérőkamra és ennél k-szor nagyobb etalonkamra és ezt a ket- 55 tőt gázzáró rugalmas elválasztó tag választja el egymástól, amely nyomáskülönbség mérésére szolgál és a két kamrának egymással összekötött előterei vannak, míg a mérőkamra előterét a mérőkamrával a mérendő keresztmetszet köti 60 össze és az etalonkamra előterét az etalonkamrával ismert beáramiási keresztmetszet köti össze. Lehetséges továbbá az is, hogy a kamrákat külön-külön egyesével rendezzük el és a kelet- 65 kező nyomásokat egyesével mérjük és használjuk kijelzésre. Egy speciális berendezés, amely szelepek tömörségének vizsgálatára szolgál, a szeleptartó befogására felső és alsó résszel rendelkezik, amelyek egymással szemben mozgathatók és nyomódugattyújuk és ütközőrúdjuk van, amelyek a 'szeleptestnek- a szeleptartóhoz való önműködő pneumatikus rászorítására szolgálnak kúp tömörségének vizsgálatánál. Van továbbá sűrített levegővel működtetett feszítő szerkezete az ütközőrúd és egy emelő dugattyú szilárd összekötésére, a kúpnak a kúptömörség vizsgálatát követő meghatározott mértékű automatikus felemelésére a szeleptartóról, az alap tömítésének vizsgálata céljából és rendelkezik egy nyomórugóval, amely az ütközőrúdnak a szeleptestről való leemelésére szolgál és rugóval terhelt nyomórúddal a szeleptestnek és ezzel együtt a kúpnak felemelésére. Két kamra, mégpedig egy mérőkamra és egy etalonkamra, amelyekben azonos pi kezdő nyomás uralkodik, csatlakozik egy vezetékre, amelyben po tápnyomás van. Minden kamra előtt van egy előtér és a mérőkamra előterét a mérőkamrával a mérendő keresztmetszet köti össze, míg* az etalonkamrát az előterével az ismert beáramiási keresztmetszet köti össze. Emellett a mérőkamra olyan kis méretű lehet, hogy a legkisebb gázáramok és ezáltal a legkisebb átáramlási keresztmetszetek is, mint amilyenek a tömítetlenségek, rövid idő alatt kiértékelhető nyomásváltozásokat idéznek benne elő és ezáltal mérhetők. Ezzel szemben az etalonkamrának nagyobb a térfogata. Ha olyan etalonkamrába, amelynek térfogata a mérőkamra térfogatának k-szorosa, ismert mennyiségű azonos gázt vezetünk azonos po tápnyomással, a mérés ideje alatt és az etalonkamrában ugyanakkora pi kezdő nyomás és ugyanakkora hőmérséklet uralkodik, mint a mérőtérfogatban, továbbá a mérőkamrában és az etalonkamrában felépülő p2 lés P3 nyomások egymással szemben hatnak egy nyomáskülönbségmérő készülékre, akkor a mérési idő szerint mért nyomáskülönbség, amely a két kamra között előáll, mértékét képezi a mérőkamrába beáramlott gázmennyiség és az etalonkamrába beáramlott k-szoros mennyiség különbségének és ezáltal mértéke a mérőkamrába áramlott mennyiségnek. Ha az etalonkamra ismert gázmennyisége k-szorosa a mérendő átáramlási keresztmetszeten keresztül a mérőkamrába beáramló gázmennyiség előírt értékének, akkor nem áll elő nyomáskülönbség. Mindkét nyomás például közös membránra vagy csőmembránra hathat, amely rugalmas elválasztó tagot képez a kamrák között. A kamrák között lévő ezen rugalmas elválasztótag azután villamos érintkezőkkel van ellátva, amelyeknek távolsága az ellenérintkezőktől megfelel a megengedett nyomáskülönbségnek, illetőleg az ismeretlen átáramlási keresztmetszetnek adott értékű (előírt értékű) keresztmetszettől való eltérésnek. Ez az eljárás előnyösen a nyomásnövekedés lineáris