152885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-alkil-amino-guanidinek előállítására

• \ 152885 nol elegyével készített, forráspontig melegített . oldatához. További két órán át visszafolyó hűtő alatt végzett melegítés után az oldószert rotációs vékonyréteg-bepárlóban eltávolítjuk, és a •szUárd fehér maradékot éterrel tisztítjuk. Ilyen módon 54,7 g (az elméleti kitermelés 86%-*a) gajnma-o-tolil-propilidén-amino-guanidin-'hidrogén-Bitrátot kapunk, 150—^58 C°-o>n oí^tadó amorf por alakjában. Ez a vegyület víz és izapropahol elegyéből végzett kétszeri átkristályosítás után 168—171 C° konstans olvadáspontot (bomlással) mutat. 21,1 g (0,079 mól) gasnsna-o^tolil-propilidén-amino^gttauidin-hidrogéaa-jnitrátnak, 500 ml. abszolút etanolJal készített szuszpenziój4t 0,5 g Adams-katalizátor jelenlétéber» a hidrogéníel-10 8 vétel megszűnéséig hidráljuk. A katalizátort 'szűréssel eltávolítjuk, majd a reakcióelegyet rotációs vékonyréteg-bepárlóban betöményítjük. A kapott fehér szilárd anyagot diizopropil. -éteriben szuszpandáljuk. A szuszpenziót leszűrjük és megszárítjuk. Fehér csapadék alakjában 16,4 g (az elméleti kitermelés 77%-a) gamma-o-tolil-propil-amino-guanidin-hidrogén-nitrátot kapunk 121—125 C° olvadásponttal; ibopropanolból aktívszenes kezelés mellett végzett kétszeri átkristályosítás után az olvadáspont 126—129 C°-ra emelkedik. A fentebbi példákban leírthoz hasonló eljá-15 rással kaphatjuk például az alábbi II. táblázatban felsorolt vegyületeket: II. táblázat Példa A Rj R2 Alak Olvadáspont 6 —(OH2

)

2

— m—CH3 H Szemi-dihidrogm-szulfat Hidrogén-nitrát 171—174 C° (Alk./D) 96—98 C° ( (boml.) ;p/w) -7 —(CH2

)

2

P-CH3 H Szemi-dihidrogén-szulfát Hidrogén-nitrát 178—184 C° 118—119 C° (Alk.) (W) 8 —(CH2

)

2 o—CH3 H Szemi-dihidrogén-szulfát Hidrogén-nitrát , 171—176 C° (Alk./I) 150—151 C° (boml.) (W/I) 9 —(CH2

)

2 p—F H Szemi-dihidrogén-szulfát Hidrogén-nitrát 152—155 C° 123—124 C° (Alk./D) (W) 10 —(CH2

)

2 o—F H Szemi-dihidrogén-szulfát Hidrogén-nitrát 170—173 C° 133—134 C° (Alk./W) (W) 11 —(CH2

)

2

— p—OCH3 H Szemi-dihidrogén-szulfát Hidrogén-nitrát 207—215 C° (Alk./W) 116—118 C° (boml.) (Alk.) 12 —(CH2

)

2

p—Br H Hidrogén-nitrát 160—162 C° (W) 13 —(CH2

)

2

m—Cl H Hidrogén-nitrát 117—120 C° (W) 14-—(CH2

)

2

-0—Cl H Hidrogén-nitrát 158—160 C° (W) 15 —(CH,),-0—Br H Hidrogén-nitrát 158—162 C° (W) 16 —(CH2

)

2

— 3—Cl 4—Cl Szemi-dihidrogén-szulfát 230 C° (M/D) 17 —(CH>),— 2—Cl 4—Cl Hidrogén-nitrát 161—163 C° (P) 18 -(CH,)3

-0—F H Hidrogén-nitrát 78 C° (I/D) 19 _ —(CH2

)

3

— p_F H Hidrogén-nitrát -89—92 C < (P/D) 20 y — (CH2

)

3

-0—Cl H Hidrogén-nitrát 127 C° ^Alk./D) 2.1 —(CH2

)

3

— p—€1 H Hidrogén-nitrát 126—129 C° (W) 22 —(CH2

)r-' p—CH;i H Hidrogén-nitrát 105—107 C° (I/D) 23 —(CH2

)

3

— 2—Cl 4—Cl Hidrogén-nitrát 124—126 C° (W) 24 —(CH2

)

3

-3—Cl 4—Cl Hidrogén-nitrát 140—142 C. (W/I) A II. táblázat utolsó oszlopában a rövidítések jelentése a következő: Alk.: etanol; D: diizopropiléter; I: izopropanol; M: metanol; P: n-propaitol; W: víz. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az' I álfcalános_.képletű fenil-alkil-amino-guanidinelk előállítására, — .ahol A 2-vagy 3-szénatomos, egyenesláncú alkilén-csoportot jelent, míg Rí és R2 azonos vagy eltérő lehet, és e gyökök 'hidrogénatomot, halogénatomot, metil-, etil-, metoxi- vagy etoxi-csoportot jelentenék —, amelyre jellemző, ^hogy a) a II általános 'képletű — ahol A' egy az 55 60 65 A alkilén-csoporlnak megfelelő alkilili~dén-csóportot jelent, míg Rt és R2

jelentése, megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — fenil-alkilidén^aminoiguanidinéket, ill. az ilyen amino-guanidinek savas addíciós sóit hidrogénezzük, vagy b) a IV általános képletű — ahol A, Rí és R2 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel .— fenil-alkil-hidrazinokat egy S-alkil-izotiokarbamiddal, illannak savas addíciós sójával reagáltatjuk, vagy c)' a IV általános képletű — ahol A, Rí és R2 jelentése megegyezik a fentebbi meg-